Családi házat könnyen, gyorsan - mennyit fizetsz mindezért?

Az építési piac manapság már rengeteg kényelmes és környezetbarát lehetőséget biztosít az építtetők számára, akik forrásaik nagyságának és igényeiknek megfelelően válogathatnak a kulcsrakész könnyűszerkezetes, hagyományos tégla vagy környezetbarát rönk- és gerendaházak között.

A faház hallatán a legtöbb vásárló szeme előtt különböző képek jelennek meg, amelyek alapvetően három típust takarnak: a könnyűszerkezetes készházakat, a rönk- és gerendaházakat, illetve a faházakat. A típusok között azonban jelentős különbségek vannak hitelezhetőségi és biztosítási szempontból is.

Míg néhány kereskedelmi bank a könnyűszerkezetes házakat elfogadja fedezetként, addig a rönk- és gerendaházak finanszírozásától a bankok többsége elzárkózik, csupán néhány pénzintézetről kaptuk azt az információt, hogy foglalkoznak ilyen ügyletekkel: az UniCredit Bankról, az FHB-ről és az OTP-ről, mely forrásunk szerint mint könnyűszerkezetes ingatlant fogadta be az egyik rönkházat.

Megkérdeztünk egy alternatív pénzügyi szolgáltatót, a Central European Credit Zrt-t, ahol kérdésünkre elmondták, hogy bár még nem találkoztak hasonló ingatlanokra vonatkozó hitelkérelemmel, nem zárják ki a hitelnyújtást, egyedi eljárás alapján az ingatlan minőségétől és elhelyezkedésétől függően bírálnák el a kérelmet.

Rönk vagy gerenda: fának fa, de mégsem mindegy

A rönk- és gerendaházak kiaknázzák a fa, mint építőanyag nyújtotta előnyöket, amellett, hogy a nálunk tradicionálisnak mondható téglaépületekkel szemben környezetkímélő megoldást nyújtanak az építkezésre, mivel az építőanyag előállítása nem igényli a meg nem újuló erőfforások alkalmazásának használatát.

A két típus közötti alapvető különbséget természetesen az építési technológia jelenti, míg a gerendaházak teljesen megmunkált, szögletes elemekből csapolással készülnek, addig a rönkház részben megmunkált, a fa teljes keresztmetszetét megmutató eljárás.

Mind a rönk, mind pedig a gerendaházak épülhetnek több fafajtából, hazánkban általában a fenyőt használják ilyen célra, mely Finnországból, Oroszországból vagy Ukrajnából érkezik. A származási hely függvényében, a fa minőségétől és az eljárási technikától függően eltérnek az árak: a legdrágábbnak a finn típusú házat építtethetünk.

Megkérdeztük az egyik gerenda- és rönkházépítéssel foglalkozó cég vezetőjét arról, hogy milyen alapvető különbségeket fedezhetünk fel a két technológia között, aki kérdésünkre elmondta, hogy a fából készült házak között differenciát fedezhetünk fel az anyagsűrűségben és a gyantatartalomban a gerendaházak javára, így ezek nehezebben repednek.

Emellett az általunk megkérdezett szakember véleménye szerint a rönkházak inkább hétvégi háznak vagy nyaralónak alkalmasak, mert az építési technológiából adódóan egy bizonyos idő után nyomasztóvá válhat bennük élni.

Előnyök és hátrányok: avagy miért fa vagy nem fa?

Sok helyütt olvashatjuk, hogy a fa nagyon jó hőszigetelő és hangszigetelő is egyben, ezért a fűtési költségünk jelentős mértékben csökkenhet, ha a tégla helyett a fa adta kényelmet választjuk, sokan akár 40 százalékos különbséget is feltételezni vélnek a két technológia között.

Az általunk megkérdezett szakmabeli azt tanácsolta, hogy kezeljük kissé szkeptikusan ezeket az információkat, mert igaz, hogy a fából készült házakat nagyon könnyű felfűteni, de a megfelelő szigetelés hiányában a hőtartó képessége nem biztos, hogy megfelel elvárásainknak. Ennek hiánya mind télen, mind nyáron pozitívumokat és negatívumokat is hozhat a természetbarát technológiát választóknak.

A fa elektrosztatikus tulajdonságai miatt nem töltődik fel, így nem keringenek folyamatosan a levegőben a porszemcsék, amely lényegesen megkönnyítheti az allergiával küszködők életét. Emellett a fa lélegzik, ezzel szabályozva a házban a páratartalmat, így akadályozva meg a penészedést, illetve a nagyon száraz, allergiát okozó levegő kialakulását.

A legnagyobb előnyt azonban nem ezen tulajdonságai, hanem az építés kényelmes és gyors mivolta adja, egy gerendaház körülbelül fele annyi idő alatt készül el (4-5 hónap) mint téglából készült társa, miközben az építési területet nem teszi terméketlenné, és az építési anyag sincs kitéve az időjárás viszontagságainak. A gyors építését azonban hosszú fennmaradás követi, egy gerendaház élettartama a száz évet iselérheti, illetve egyes ingatlanok esetében meg is haladhatja azt.

Lássuk a számokat!

S végül nézzük meg mit jelent nekünk költségekben a környezetbarát technológia választása a könnyűszerkezetes, vagy a téglaépítésű családi házakkal szemben. Természetesen itt is el kell mondanunk, hogy a telek ára jelentős szerepet játszik a végső ár kialakulásában, de mivel a különböző építési technológiák esetében nem tér el egymástól.

Az alábbi táblázatban foglaltuk össze a különböző technológiákra jellemző árakat. Összességében elmondhatjuk, hogy a nagyságrendileg hasonló költséget jelentene nekünk akármelyik formát is választanánk.

A gerendaházak esetében a származási hely határozza meg alapvetően az árakat, egy jó minőségű kulcsrakész finn fából készült ház négyzetméterára akár a 200 ezer forintot is meghaladhatja, míg az Oroszországból érkező fa értéke, minőségtől függően 140 és 180 ezer forint között mozog.

A rönkházak általában alacsonyabb árfekvéssel bírnak, amely a technológiai különbségekből adódik. Az árakat pedig emellett nagymértékben befolyásolja, hogy milyen állapotról milyen állapotra kell hoznia a házat a beruházóknak, természetesen a kulcsrakész, villany, gáz és egyéb szerelvényekkel felszerelt házak drágábbak.

A kezdeti építési költségeken kívül a fából készült házak kívülről 5, belülről pedig 10 évente szorulnak felújításra, hogy a különböző rovarok, a penész és az eső ne tegyen kárt a szerkezetükben és nem gyengíthesse meg a fát. A felújítás költsége egy 100 négyzetméteres ingatlan esetében jelenleg körülbelül 130 ezer forintot tesz ki.

Fontos megjegyeznünk, hogy a finn házak esetében a magas szállítási költségek miatt a már gazdaságosan megépíthető legkisebb alapterület 80 négyzetméter, míg az orosz fánál ilyen értékről nem beszélhetünk, azzal akár egy szaunát is érdemes megépíteni.

A házakra általában az 5 éves törvényben előírt garanciát adják meg a kivitelezők, ettől eltérő gyakorlatra Internetes kutatásunkkor nem találtunk eltérő példát.

Összességében elmondhatjuk, hogy bár a rönk- és gerendaházak nem tudnak jelentős költségelőnyt biztosítani az építkezni vágyóknak, és egyéb hátrányt is hordoznak magukban, már ami a külső finanszírozási források bevonását és a biztosítást illeti, ez a környezetbarát technológia mégis mérlegelésre érdemes lehetőség, mivel érték- és időtálló megoldást nyújthat.

További problémát jelenthet, hogy jelenleg az értéknövekedés mértékének megállapítását nehezíti, hogy a rönk-, illetve gerendaházaknak még nem alakult ki igazi másodpiaca, így jelenleg nehéz megállapítani, hogy tömegében milyen áron kelnek majd el ezek az ingatlanok, ha idő elteltével a környezetbarát építési technológiát választók már inkább a vásárlás, mintsem az építés mellett döntenek.