Itt a válasz, ezért nem születik több gyermek Magyarországon

A magyar nők átlagosan két gyermeket terveznek, ezzel szemben a jelenlegi tendenciák azt mutatják, hogy egy szülőképes korban lévő, 15-49 év közötti nőre vetítve átlagosan csupán 1,3 gyermek születik meg. A KSH Népességtudományi Kutatóintézete felmérésében arra kereste a választ, mi az oka a két szám közötti jelentős eltérésnek. Összesen 1537, 35-49 év közötti nőt kérdeztek meg arról, hogy sikerült-e megvalósítaniuk gyermekvállalási terveiket. A csoportban részt vevők 10 százaléka tervezte még (főként a 35-39 évesek) további gyermek/gyermekek vállalását.

A megkérdezettek csaknem kétharmada (65 százaléka) már nem kívánt több gyermeket vállalni, és úgy érezte, hogy gyermekvállalási terveit sikerült megvalósítania. Utóbbi csoportba tartozók átlagosan 2,2 gyermeket szültek. Nagyon alacsony, mindössze 7 százalék közülük a gyermektelenek aránya, ami arra enged következtetni, hogy meglehetősen ritka jelenség, hogy egy nő tudatosan nem kíván gyermeket szülni. Az egygyermekesek aránya is alacsony (12 százalék). A csoport fele kétgyermekes, és nagyon magas (31 százalék) a három- vagy többgyermekesek aránya.

A válaszadók negyede (26 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy - bár szintén nem kíván már gyermeket szülni - volt az életének olyan szakasza, amikor több gyermeket tervezett. A felmérés szempontjából ők alkotják a legfontosabb csoportot. A kutatók ugyanis elsősorban arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen tényezők akadályozták a kívánt gyermekek megszületését. Ebben a csoportban 1,5 az átlagos gyermekszám. Ez jócskán elmarad a 2,1-es értéktől, amely a szakértők szerint ahhoz kellene, hogy biztosított legyen a társadalom reprodukciójához szükséges születésszám. Ebben a csoportban sem különösen magas (10 százalék) a gyermektelenek aránya, és mindössze 8 százalékot tesznek ki azok, akik 3 vagy több gyermek mellett is úgy nyilatkoztak, hogy egykor még nagyobb családot terveztek. Vagyis a túlnyomó többség egy- vagy kétgyermekes.

A kérdőív hét lehetőséget kínált fel annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy milyen ok miatt nem született több gyermekük azoknak, akik korábban többet terveztek. A legtöbb válaszadó, a csoportba tartozók 28 százaléka családi okot (például megromlott a házassága) jelölt meg. A második leggyakoribb válasz (26 százalék) az egészségügyi ok volt, s csak a harmadik helyen szerepel (24 százalék) az anyagi ok, például az, hogy kicsi volt a lakás. Mindössze 5 százalék hivatkozott arra, hogy munkahelyi karrierjével kapcsolatos ok akadályozta meg gyermekvállalási tervei megvalósításában. 

Ugyan a különféle okok és a megszületett gyermekek száma között nincs határozott összefüggés, néhány érdekes trend kirajzolódik - állapítják meg a kutatás készítői. Az egészségügyi ok a gyermektelenek esetében, illetve az egygyermekesek második gyermekről való lemondásában jelentkezik markánsan. Csak feltételezhető, hogy nagy számban vannak közöttük azok, akik idősebb korukban próbálták megvalósítani gyermekvállalási terveiket, és emiatt biológiai értelemben "kifutottak az időből".

Az anyagi okot megjelölők között átlag feletti arányban voltak azok, akik a többedik, elsősorban a harmadik és a még további gyermekek megszületéséről mondtak le. Ez az adat utalhat arra, hogy a harmadik gyermek vállalásának kiemelt anyagi támogatása elvileg hangsúlyosan hozzájárulhat a gyermekvállalási tervek megvalósulásához.

Noha a munkahelyi karrierrel kapcsolatos okot nagyon kevesen (5 százalék) jelölték meg, talán nem véletlen, hogy ennek a kis csoportnak a többsége kétgyermekes nő, aki a harmadik gyermekről mondott le. Ez feltételezhetően azt mutatja, hogy ma Magyarországon két gyermek még nem feltétlenül veszélyezteti a nők karrierterveit, három gyermek mellett viszont már a munkaerő-piaci jelenlét is nehézkes.

A kutatók szerint összességében megállapítható, hogy a múlttal foglalkozó felmérés eredményei hasznos tapasztalatokkal szolgálhatnak a jövőre nézve, hogyan lehet támogatni azt, hogy a szülők által tervezett számú gyermekek megszülessenek, és minél kevesebben korlátozzák terveiket. Fontos az a felismerés is, hogy a tervek meg nem valósulásának okai családmérettől és társadalmi helyzettől erőteljesen függenek, így javulást is csak összetett eszközöktől lehet várni.

Hány gyermek lenne az ideális egy családban?

A Népességtudományi Kutatóintézet lakossági adatfelvételeiben évtizedek óta vizsgálja, hogy a lakosság családonként hány gyermek születését tartja ideálisnak. Ugyan a válaszadók ez esetben nem feltétlenül a saját terveikről nyilatkoznak, a kutatási eredmények szerint az egyéni gyermekvállalási tervek kialakításában a normák is jelentős szerephez jutnak.

Az elmúlt közel negyven év alatt folyamatosan csökkent az ideálisnak tartott gyermekszám: míg a '70-es évek közepén még jóval közelebb volt a háromhoz, a 2009-es adatfelvételkor már kettő alá csökkent, s az egy gyermeket ideálisnak tartók aránya meghaladta a három gyermeket preferálókét. Az adatok arra mutatnak, hogy az ideális gyermekszám átlaga követi a termékenység csökkenését.

Két gyermek kellene a teljes összegű nyugdíjhoz?

Mint arról a Pénzcentrum.hu ez év június elején beszámolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium Családbarát Magyarországért Munkacsoportja által közzétett Új Baby Boom című vitaanyaga a nyugdíjrendszer gyökeres átalakításával próbálná elérni, hogy Magyarországon növekedjen a gyermekvállalási hajlandóság. Az elképzelések lényege, hogy a nyugdíjrendszert úgy kell fenntarthatóvá tenni, hogy az intézkedések a negatív népesedési folyamatok megfordításához is hozzájáruljanak.

A rendszer figyelemmel lenne arra, hogy valaki állított-e a helyébe vagy sem járulékfizető utódot. A javaslat egyik ötletgazdája, Botos Katalin, professor emerita (nyugállományba vonult professzor, akit havi életjáradák is megillet) múlt hét pénteken, az Egerben megrendezett 50. közgazdász vándorgyűlésen is azt hangoztatta, hogy a jövőben a nyugdíjat differenciáltan korrigálni kell a megszült és felnevelt, taníttatott gyermekek számával - adta hírül a Napi.hu. Véleménye szerint azt is figyelembe kell venni, milyen áldozatot hoztak a szülők a gyermekek minőségi képzéséért, hiszen a társadalom egyre inkább a magasan képzett munkaerőt igényli. 

Korábbi cikkeinket ITT OLVASHATOD!
Állami nyugdíjpara: így nézne ki az új pontszerző rendszer
Akiket büntetne az új nyugdíjrendszer: több százezren vannak