Mit ünneplünk október 6-án? Az aradi vértanúkra emlékezünk

Október 6: nemzeti gyásznap

A magyar kormány 2001-ben nyilvánította október 6-át a magyar nemzet gyásznapjává. A nemzeti gyásznap nem azonos a nemzeti ünnep fogalmával. Nemzeti ünnepnapból három van Magyarországon a cikkünk megjelenésekor hatályos Magyarország Alaptörvénye szerint: J) cikk szerint "Magyarország nemzeti ünnepei: a) március 15. napja, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc emlékére; b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére; c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére", továbbá "hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja". Ezek munkaszüneti napok is egyben, viszont van több munkaszüneti nap, amely nem hivatalos nemzeti ünnep, mint újév napja vagyis január 1-je, nagypéntek, húsvét vasárnapja és húsvéthétfő, május 1-je, pünkösd napjai, valamint december 25-e és 26-a. Ezek ugyan ünnepnapok, mégse nemzeti ünnepek. Amennyiben a legújabb népszavazási aláírásgyűjtés sikeres lesz, szavazásra bocsátják és megszavazzák, akár december 24-ét is munkaszüneti nappá nyilváníthatják már 2026-ban. 

Különbséget kell tehát tenni a nemzeti ünnep, más ünnepnapok és a munkaszüneti nap, valamint a nemzeti gyásznap között. A nemzeti gyásznap általában nem munkaszüneti nap. Azt is érdemes tudni, hogy nem október 6. az egyetlen, évente megtartott nemzeti gyásznap Magyarországon: ugyancsak 2001-ben döntöttek arról, hogy november 4-ét is nemzeti gyásznapnak nyilvánítják az 1956-os forradalom leverésének emlékére. November 4-e szintén nem munkaszüneti nap.

Vannak továbbá olyan nemzeti gyásznapok is, melyeket nem tartanak meg visszatérően minden évben, hanem abban az adott rendelik el megtartását, amikor a kiváltó esemény bekövetkezett. Ilyenek gyásznapok voltak az utóbbi években:

• 2001. szeptember 12. – az USA elleni terrortámadás áldozatai emlékére
• 2006. január 1. – a Hejcei légi szerencsétlenség után
• 2010. április 18. – a lengyel elnök halála után
• 2015. január 7. – a párizsi terrortámadás után
• 2019. január 23. – a veronai buszbaleset áldozatai miatt
• 2023. február 6. – a törökországi földrengés magyar áldozatai miatt
• 2025. április 26. – nemzeti gyásznap pápa halála miatt

Ez történt 1849. október 6-án

A Rubicon cikke alapján szimbolikusan, az 1848. október 6-án kitört (harmadik) bécsi forradalom évfordulóján, 1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, illetve tizennegyedikként a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnök kivégzését is végrehajtották Pesten ugyanezen a napon. A lap szerint a kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt.

A haditörvényszék elé állított tisztek elleni vád elsősorban fegyveres lázadás volt, amit a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása – 1849. április 14-e – után szolgálatban maradók esetében felségárulásnak minősítettek - írják. Az eljárás számos szempontból koncepciós jellegű volt, a vádak pedig jogi szempontból is aggályosak voltak: a felségárulás azért volt vitatható, mert Ferenc József a törvények értelmében nem volt legitim király, a fegyveres lázadás vádjának pedig többek között az mondott ellen, hogy Ferdinánd 1848 októberében törvénytelenül oszlatta fel a magyar országgyűlést - írja a lap. Ennek ellenére a törvényszék augusztus 25-én – Kiss Ernő kihallgatásával – megkezdte a honvédtisztek elleni eljárást.

A vádlottak nem részesültek méltányos eljárásban, a vád képviselte a „védelmet” is, vallomásaikat csak kivonatosan rögzítették, az ítéletet pedig két nappal a kivégzés előtt tudatták velük. A törvényszék  szeptember 26-án valamennyi honvédtisztet kötél általi halálra ítélte, melyet négy fő – Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Schweidel József és Kiss Ernő – esetében fellebbezést követően golyó általi halálra változtattak - írják. A honvédtisztekkel párhuzamosan gróf Batthyány Lajos, az első felelős kormány miniszterelnöke ellen is eljárás indult, akire a lázadás mellett az 1848. október 6-i bécsi forradalom megszervezésében való részvétel vádját is rá akarták bizonyítani. Így a vád kimerítette a felségárulást. A döntés szintés halálos ítélet volt, az uralkodó nem gyakorolt kegyelmet: Ferenc József szabad kezet adott Haynaunak az ítéletek végrehajtása szempontjából - írták.

"A miniszterelnök és a tizenhárom, Aradon fogva tartott tiszt kivégzését Haynau szándékosan október 6-ára, a bécsi forradalom és Latour hadügyminiszter meggyilkolásának évfordulójára időzítette, amivel egyértelművé tette, hogy az eljárások célja a bosszú és nem az igazság volt" - írja a lap. 1849. október 6-án hajnali fél hatkor a négy golyó általi halálra ítélt tisztet – sorrendben Lázárt, Dessewffyt, Kiss Ernőt és Schweidelt – végezték ki először, utánuk következtek a kötélre szánt tábornokok. A sort hat órakor Poeltenberg Ernő nyitotta meg, őt pedig Török Ignác, Láhner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Aulich Lajos, majd Damjanich János követte. A legszörnyűbb büntetés így Vécsey Károly grófnak jutott osztályrészül, neki ugyanis végig kellett néznie társai halálát - írják. Batthyány Lajos Pesten az esti órákban állt a kivégzőosztag elé, az ítéletet az Újépület zárt udvarán hajtották végre.

A 13 mártír honvédtiszt holttestét elrettentésül estig kinn hagyták, azonban ezzel a lépéssel ugyanis csak azt érték el, hogy a közeli falvakból több ezren zarándokoltak a vesztőhelyre - írja a lap. A megtorlás pedig nem csak Magyarországon váltott ki erős indulatokat, de Európában is. A lap hozzáteszi, hogy bár 13 aradi vértanút tartunk számon, további hősöket is ide lehet számítani, akiket nem 1849. október 6-án, hanem korábban (Ormai Norbert - 1849. augusztus 22) vagy később (Kazincy Lajos 1849. október 25, és Ludwig Hauk, 1850. február 19) végeztek ki.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kvíz: Emlékszel még az aradi vértanúkra? 10 kérdés és válasz az október 6-i nemzeti gyásznapon

A mai kvíz témája az aradi tizenhármak és 1849. október 6-a eseményei a nemzeti gyásznap alkalmából.

Az aradi 13 vértanú névsora

• Aulich Lajos (1792–1849),
• Damjanich János (1804–1849). 
• Dessewffy Arisztid (1802–1849),
• Kiss Ernő (1799–1849),
• Knezich (Knezić) Károly (1808–1849),
• Lahner György (1795–1849),
• Lázár Vilmos (1815–1849),
• Leiningen-Westerburg Károly (1819–1849 ),
• Nagysándor József (1804–1849),
• Poeltenberg Ernő (1813–1849),
• Schweidel József (1796–1849),
• Török Ignác (1795–1849),
• Vécsey Károly (1807–1849)

Az aradi vértanúk emlékezete - Ady Endre: Október 6.

Őszi napnak mosolygása,

Őszi rózsa hervadása,

Őszi szélnek bús keserve

Egy-egy könny a szentelt helyre,

Hol megváltott - hősi áron -

Becsületet, dicsőséget

Az aradi tizenhárom.

Az aradi Golgotára

Ráragyog a nap sugára,

Oda hull az őszi rózsa,

Hulló levél búcsucsókja;

Bánat sír a száraz ágon,

Ott alussza csendes álmát

Az aradi tizenhárom.

Őszi napnak csendes fénye,

Tűzz reá a fényes égre,

Bús szivünknek enyhe fényed

Adjon nyugvást, békességet;

Sugáridon szellem járjon

S keressen fel küzdelminkben

Az aradi tizenhárom.

Címlapkép: Czeglédi Zsolt, MTI/MTVA