Mit ünneplünk augusztus 20-án? A Szent István Nap az államalapítás és az új kenyér ünnepe - Programok és tűzijáték 2025-ben

Magyarország hivatalos nemzeti ünnepe Augusztus 20-a, mely egyrészt államalapítás ás Szent István király ünnepe, a Szent István-nap egyházi ünnep, emellett pedig még mint az új kenyér, aratás ünnepének hagyományai is élnek. Az ünnep történetéről MTVA Sajtóarchívumának összeállítását közöljük. A cikk további részében pedig kitérünk a 2025. évi programokra.

Augusztus 20. - Az államalapítás és az új kenyér ünnepének története

Az egyik legrégibb magyar ünnep a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. I. István uralkodása idején ünneppé avatta augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját és e napon hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon hunyt el, így Szent István királyról később is augusztus 15-én emlékeztek meg. Ünnepét csak Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban ezen a napon emelték oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű. A szent király ünnepének megtartásáról már az 1222. évi Aranybulla első pontja is rendelkezett.

Az ünnepnap I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább. István király kultusza Európa-szerte elterjedt, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa, hivatalos ünnepnapja szeptember 2-a lett. A pápa azt is elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház 1969 óta augusztus 16-án (egy nappal Nagyboldogasszony napja után) tart.

XIV. Kelemen pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap megülése is kimaradt az ünnepek közül. Mária Terézia szinte ugyanekkor - a pápa hozzájárulásával - elrendelte, hogy a szent király ünnepe, augusztus 20-a Magyarországon nemzeti ünnep legyen, és a naptárakba felvétessék. A királynő ugyancsak 1771-ben Raguzából (Dubrovnik) Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.

A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában. A tatárjárás vagy a török idők alatt elveszett, majd 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorban találtak rá. A Szent Jobbot, amelynek ereklyetartóját 1862-ben készítették, a második világháború végén a Szent Koronával együtt nyugatra menekítették, és 1945. augusztus 18-án hozták haza, ma a budapesti Szent István-bazilikában őrzik.

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az ünnepet, mert Szent István a független magyar állam jelképe is volt. Amikor 1860-ban ismét megünnepelhették a napot, az valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867. évi kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben I. Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket.

A két világháború között az ünnep kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékezéssel, emlékeztetéssel. Az 1938. augusztus 18-án, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából Székesfehérváron összeülő Országgyűlés (a kihelyezésre egy négy nappal korábban alkotott törvény adott lehetőséget) az 1938. évi XXXIII. törvénnyel augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánította.

A második világháború után augusztus 20-át egyházi ünnepként csak 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, az akkor több százezer embert vonzó Szent Jobb-körmenetet a következő évben már betiltották. A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését sem látta célszerűnek, inkább változtatott rajta. A munkaszüneti napnak megmaradt, szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd új, szocialista államalapításként 1949. augusztus 20-ára időzítették a szovjet mintájú alkotmány hatályba léptetését. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította.

A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egy lépéssel közelebb az újabb munkaszüneti nap Magyarországon: már örülhetnek a dolgozók?

Hitelesítette a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását célzó népszavazási kezdeményezést az NVB.

Mit ünneplünk ma augusztus 20-án?

Az augusztus 20-i ünnep mára ismét megtelt vallási tartalommal, illetve mint államalapítási ünnep, valamint Szent István ünnepe is ugyanúgy jelentős. A kommunista időkben kreált új kenyér ünnepének nevezett aratási ünnepi hagyományok is jellemzők még a mai napig. Ezen a napon - vagy akár több egymást napon - országszerte tartanak szevesen vagy lazábban kapcsolódó rendezvényeket, programokat. 

Számos magyar városban és a fővárosban is nagyszabású tűzijátékot rendeznek, és légiparádé is lesz, és számos más majálisra hajazó hagyomány elevenedhet meg idén is, bár ezeket a szokásokat manapság számos kritika éri. Fontos része az ünnepnek továbbá, hogy ezen a napon rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át hagyományosan többek között a 2011-ben újraalapított Magyar Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést. Emellett pedig az egyház is Szent Istvánra emlékezik.

Az augusztus 20-i tűzijáték 2025-ös időpontja

Az ünnepi rendezvénysorozat csúcspontja már sok éve is a látványos, Tűz és fények játéka elnevezésű tűzijáték show lesz, amire augusztus 20-án, szerdán este kerül sor Budapesten. A Szent István Nap honlapján elérhető jelenlegi program szerint 21:00 és 21:30 között lesz látható a Duna felett a fényjáték, de természetesen, ahogy a korábbi években is előfordult halasztás, rossz idő esetén ez idén sem kizárt. Viszont ha minden a tervek szerint alakul, akkor

a tűzijáték pontos időpontja augusztus 20-a, szerda 21:00 óra.

A tájékoztatás szerint az idei Tűz és Fények játéka minden korábbinál nagyobb lesz, egyben folytatja a történetet, amelynek első felvonását 2024-ben ismerhette meg a nagyközönség - vagyis a tavaly megkezdett Az öreg pásztor meséje elnevezésű koncepció folytatódik. A számtalan pirotechnikai effektet felvonultató, dramatizált előadás a megszokott módon, történetmesélő elemekkel, valamint fényfestéssel, fény-és lézershow-val és egy különleges, eddig sosem látott méretű drónshow-val egészül ki - írják. A füstszünetekben elhangzó, elbeszélő narrációt drámai nagyzenekari feldolgozások egészítik ki, megszokott módon a magyar zenetörténet közismert dallamaival, klasszikus zenészekkel és népi szólistákkal, de az egyik különleges tételben közreműködik napjaink egyik legnépszerűbb zenekara, a Bagossy Brothers Company művészei is.

A történetet vizuálisan kiegészíti majd a magyar animáció nagy korszakát idéző fényfestés is, mely a Parlament felületén és a Lánchíd pilonjain jelenik meg. A közel félórás show egy minden eddiginél nagyobb szabású drónjátékkal zárul, melyet az előadás területének két pontján is élvezhetnek a nézők - írták.

Augusztus 20-i programok 2025-ben

2025-ben hatnapos ünnepségsorozat kíséri az államalapítás ünnepét, augusztus 16-tól 21-ig tartanak a hivatalos programok. A korábbi közlések szerint közel húsz helyszínen várják változatos programok a látogatókat a Szent István Nap rendezvénysorozat keretében: koncertek, családi és kreatív foglalkozások, gasztronómiai élmények mellett Magyarország majd' egy hétig tartó születésnapi ünnepségén lehet majd először megkóstolni a Szent István-napi kenyeret és Magyarország Tortáját is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Szent István Nap 2025 árak: ennyi lesz a sör, kóla, bécsi perec a budapesti ünnepségen

A Szent István Nap hosszú évek óta Budapest egyik kiemelkedő nyárvégi eseménye.

Az ünneplés már augusztus 16-án, szombaton kezdetét veszi: Mága Zoltán ünnepi gálakoncertet ad a Szent István Bazilika előtt, a Retro Tabánon fellép Abaházi Csaba és zenekara, a Beatrice, valamint Balázs Fecó emlékesttel jelentkezik a Korál, a Filozófusok kertjében megrendezett Panorama Classical pedig komolyzenei programokkal, közös zenéléssel, filmzenei egyveleggel, valamint modern dalelemzéssel várja a zenekedvelőket. A hét folyamán a Tabánban fellép még Szikora Robi és az R-GO, a Neoton, illetve a Bikini is más, hasonlóan legendás előadók mellett. A Szabadrét Fesztiválra, az Erzsébet térre mindeközben az elektronikus zene iránt fogékonyaknak lesz érdemes ellátogatni, és szintén augusztus 16-án nyit a Csárdafesztivál, ahol hagyományőrző programok és finom magyar ételek várnak mindenkit - közölték a szervezők.

Augusztus 17-én veszi kezdetét a Mesterségek Ünnepe: a hagyományos kézműves alkotók és közösségek rendezvénye, ahol ezúttal a viseletek és a népi ékszerek kerülnek előtérbe. 

Augusztus 18-án megnyílik a Vigadó Piano kellemes, szalonzenei, a '20-as évektől napjainkig számos slágert felvonultató programokkal, valamint Szulák Andrea és Malek Andrea estjével. Ezen a napon nyílik meg a Művész kert a Millenárison és a Magyar Ízek Utcája is a Várkert Bazárban. Utóbbin megkóstolható lesz a 2025-ös Szent István-napi kenyérverseny győztes terméke, a Pajta kenyér, majd augusztus 19-étől Magyarország Tortája, a DCJ Stílusgyakorlat, ahogy az év innovatív kenyerét (Mediterrán kenyér), sétáló süteményét (Augusztusi álom), és cukormentes tortáját (Álmodozó) is megízlelhetjük.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ilyen különlegesség lett idén az év cukormentes tortája: ki nem találnád, miből készítették!

Kovács Alfréd elmondása szerint valóban álmában született meg a torta ötlete, amit reggel papírra is vetett.

Augusztus 19-étől nyit a Varázsliget, ahol az idei évben Süsü kerül középpontba, így a látogatók természetesen találkozhatnak a híres egyfejű hangját adó Bodrogi Gyulával is. Kinyit a korábban Divat & Design Fesztivál néven ismert, idén még szélesebb programkínálattal jelentkező Kreatív Fesztivál a Millenárison, a Road Movie Live-on számos hazai kedvenc lép majd színpadra, továbbá új helyszínként csatlakozik a margitszigeti Családi Élménysziget, valamint a Szabadság téren a KultúrKavalkád. A Hősök útján a magyar történelem legfontosabb pillanatai élhetők majd át a hagyományőrző csoportok és színészek előadásának köszönhetően.

A legtöbb program augusztus 20-án veszi kezdetét. A hagyományoknak megfelelően augusztus 20-án tisztavatással, zászlófelvonással kezdődik az ünneplés, majd 9:00-tól veszi kezdetét a légiparádés Magyarország évezredes történelmének tiszteletére. Megszegik a Szent István napi kenyereket, rengeteg gyerekprogram, táncbemutató, előadás, táncház, kézműves program várja a közönséget és koncertek is. Este pedig Európa legnagyobb tűzijátéka és drónshowja, a Tűz és a fények játéka várja a látogatókat, ahogy azt fentebb említettük. 

2025. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén különleges jubileumra is emlékezünk: 80 éve tért haza a Szent Jobb, az államalapító király ereklyéje. E jeles évforduló alkalmából ünnepi szentmisére és körmenetre várjuk a híveket és az érdeklődőket a budapesti Szent István-bazilikához. A 17 órakor kezdődő szentmisét bemutatja és a körmenetet vezeti: Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi-budapesti érsek.

Ahogy azt megszokhattuk, augusztus 20-án számos múzeumba ingyenes lesz a belépés. 

A Szent István Nap rendezvénysorozatát egy grandiózus koncert zárja: augusztus 21-én a Szentháromság téren lép fel a Mándoki Soulmates egy a szabadságot ünneplő, nagyszabású műsorral.

Hol lesznek lezárások augusztus 20-án 2025-ben?

Már augusztus 16-tól, vagyis szombattól ideiglenes forgalomkorlátozásokra kell számítani a Szent István napi programok miatt augusztus 23-ig Budapesten - közölte a rendőrség korábban. A lezárások elsősorban a rakpartokat, a hidakat, a budai Vár, a belváros és a Városliget területét érintik. A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a szakaszos és időszakos lezárások mellett megállási tilalmak is életbe lépnek a város számos pontján.

Azon gépjárművek után, amelyeket tilosban parkolás miatt elszállítanak, a tulajdonosok a 06-80-180-780-as zöldszámon érdeklődhetnek.

• Augusztus 15-én lezárják a gépjárműforgalom elől 18-án éjfélig, valamint 21-től 23-ig a XI. kerületi Műegyetem rakpart egy szakaszát, a Lánchidat pedig 21-én hajnalig.
• Augusztus 15-től a gyalogosok nem közlekedhetnek a Margit hídon, 16-tól 21-ig a Szabadság híd északi járdáján sem.
• Augusztus 15-től lezárásokra kell számítani a budai és a pesti alsó rakparton, valamint a budai Várban is, majd augusztus 18-ától a XIV. kerületi Kós Károly sétányon.
• Augusztus 18-tól augusztus 21-ig lezárják az Erzsébet híd északi és déli járdáját, valamint a buszsávokat, a Szabadság hídon pedig 18-án az útpályát, 19-én pedig a déli járdát is.
• A lezárások 19-től érintik a Szent Gellért teret és a Budafoki utat, továbbá az V. kerületi Széchenyi rakpartot a Kossuth tértől a Széchenyi térig.

Augusztus 20-án 14 óra és 20 óra között le lesz zárva a Szent István tér, a Széchenyi tér körben és több környező utca. Lezárják 19 órakor 22.30-ig a Margit hidat a gépjármű- és a gyalogosforgalom elől egyaránt, valamint 23 óráig a Lánchidat, az Erzsébet hidat és a Szabadság hidat, továbbá a Margitsziget meghatározott részét és több rakparti szakaszt.

Nem csak Budapesten lesznek jó programok

A szentendrei Skanzen két rendezvénnyel, a Kenyérlelke Fesztivállal és a Zöld Fesztivállal várja a közönséget augusztus 20-án. A nemzeti ünnep alkalmából a múzeum ezen a napon díjmentesen látogatható. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum szerdai közleménye szerint a Skanzen idei vendége a pékszakma legjelentősebb hazai eseménye, a 11. Kenyérlelke Fesztivál, amelynek középpontjában az adalékmentes, hagyományos kenyérkészítés áll. Ezzel párhuzamosan a múzeum Zöld Fesztiválja is gazdag programkínálattal készül: lesznek tematikus túrák, családi és gyermekprogramok, fenntarthatósági workshopok, "zöld" foglalkozások és játékok. "

A programsorozat részeként a nagyközönség megtekintheti a 200 éve született, "kertészkedő" Jókai Mór előtt tisztelgő, a múzeumi gyűjteményre alapozott, a fenntarthatóság témáját körüljáró, valamint a népi építészetet bemutató időszaki kiállításokat is. Ezen kívül az érdeklődők meseolvasáson, vertikális kert bemutatón, akadályversenyen, valamint vályogtégla-készítő programon is részt vehetnek - áll az összegzésben.

A nagyobb vidéki városokban egész napos rendezvények, ingyenesen látogatható múzeumok, programok várhatók, de több községben is lesznek helyi rendezvények. Tűzijáték nem lesz minden helyen, ha valaki augusztus 20-án szeretne tűzijátékot látni, annak érdemes előre tájékozódnia a környékbeli lehetőségekről. 

Címlapkép: Kocsis Zoltán, MTI/MTVA