A 80 az új 20: elképesztő dologra vállalkozik sok magyar nyugdíjas, teljesen odavannak érte

Az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan Magyarországon is égetően aktuális kérdéssé vált az idősödő társadalom oktatási és egészségmegőrzési lehetőségeinek fejlesztése. A 65 év feletti korosztály ma már a teljes népesség közel egyötödét teszi ki, így egyre fontosabbá válik, hogy az időskort ne csupán passzív életszakaszként kezeljük, hanem lehetőségként az értelmes, aktív öregedésre. A hazai szeniorképzés áttekintése a Semmelweis Egyetem honlapján is olvasható. A téma aktualitása kapcsán viszont megkerestük az idősek oktatásáért felelős egyik legismertebb magyarországi intézményt, a Széchenyi István Egyetemet is.

A győri székhelyű felsőoktatási intézmény több éve működtet szenioroknak szóló programokat, ezek működével kapcsolatban pedig Söller Klaudia, a Széchenyi István Egyetem Rendezvényszervezési Központjának vezetője válaszolt kérdéseinkre. Az alábbiakban összefoglaljuk, miként fejlődött a szeniorok oktatása Magyarországon, és hogyan alakult ki az időskori tanulás hazai rendszere.

Az öregedő társadalom kihívásai

Az Európai Unió 2015-ös becslései szerint Magyarországon a várható élettartam a nőknél 80,2 év, a férfiaknál 73,6 év volt. A KSH 2019-es adatai szerint a 65 év felettiek a népesség 19,34%-át tették ki. Különösen fontos tehát, hogy ez a társadalmi csoport milyen testi és szellemi állapotban, milyen életminőségben él. Az EU már 2012-ben kiemelt témaként kezelte ezt a kérdést, az évet az aktív öregedés és generációk közti szolidaritás évének nyilvánítva. Az elöregedő magyar társadalom legnagyobb kihívásait  korábban Kiss Zsuzsannával, az ELTE szociológus oktatójával részletesen is átbeszéltük.

Az idős korosztály határát gyakran a nyugdíjkorhatárhoz kötik, ez azonban országonként eltér. Mivel sokan aktívak maradnak a nyugdíjazás után is, a szellemi és testi frissesség megőrzése egyre fontosabb célkitűzéssé válik, főként a 70–80 év közötti korcsoportban. Az egészségmegőrző képzésekben az öngondoskodás, a megelőzés és az alkalmazkodóképesség fejlesztése válik kulcsfontosságúvá.

EZ IS ÉRDEKELHET

Közeleg az összeomlás: hamarosan nem lesz, aki gondoskodjon több százezer idős magyarról

A magyarországi idősgondozási rendszer súlyos krízisbe sodródhat, ha az állam nem reagál az elöregedő társadalom okozta kihívásokra.

Különbségek a felnőttképzés és a szeniorképzés között

Fontos megkülönböztetni egymástól a felnőttképzést, az élethosszig tartó tanulást és a szenioroknak szóló képzéseket (gerontagógia). Míg előbbi célja gyakran a versenyképesség fenntartása a munkaerőpiacon, addig az idősképzés a testi-szellemi egészség, valamint az értelmes időtöltés elősegítésére összpontosít.

A magyar felnőttképzés gyökerei az 1841-ben alapított Magyar Természettudományi Társaságig, illetve a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tevékenységéig nyúlnak vissza. A Magyar Tudományos Akadémia regionális bizottságai szintén fontos szerepet játszanak az ismeretterjesztésben. Az egyetemek egyre nagyobb számban szerveznek nyilvános előadásokat, vitaesteket, tanácsadásokat.

A 70-es években Egerben és Miskolcon indult útjára az első hazai időseknek szóló oktatási kezdeményezés "Idősek Főiskolája" néven. Bár a korabeli program sikeres volt, akkor nem folytatódott. A 2000-es években újraéledt az érdeklődés, és egyre több hazai egyetem indított előadásokat az idősebb generáció számára.

Az egyik legjelentősebb ilyen kezdeményezés a Zsigmond Király Főiskola (ma Milton Friedman Egyetem) által 2009-ben indított Nyugdíjasok Óbudai Akadémiája volt. A program célja az volt, hogy az idősebb generációk is lépést tudjanak tartani a technológiai és orvostudományi fejlődéssel, csökkentve ezzel a "lemaradottság" érzetét.  A kezdeményezés a közösségi felelősségvállalás jegyében indult, és olyan népszerűségnek örvendett, hogy az első szemeszterre több mint 700-an jelentkeztek – végül a férőhelyek számát is bővíteni kellett. A lemorzsolódás gyakorlatilag elhanyagolható volt, az előadássorozat zárásaként pedig emléklapot kaptak a résztvevők.

Emellett, (mint ahogy az korábban kiderült) a hazai szeniorképzésre a Semmelweis Egyetem is nagy hangsúlyt fektet. A téma kiötlésekor egyébként a magyarországi szeniorképzés aktuális helyzetével kapcsolatban több olyan hazai intézményt is felkerestünk, amely formális képzést biztosít – ám cikkünk megjelenéséig csupán egyetlen választ kaptunk. Az alábbiakban ezeket ismertetjük.

Egy program, amely 2010 óta folyamatosan növekszik

Az egyik legjelentősebb szenior képzést Magyarországon a Széchenyi István Egyetem kínálja, ahol már több mint egy évtizede működik Nyugdíjas Egyetem címen futó program. Az intézmény célja, hogy a 60 év feletti korosztály számára is biztosítsa az aktív szellemi jelenlét és az élethosszig tartó tanulás lehetőségét – méghozzá teljesen ingyenesen – hangsúlyozta Söller Klaudia, az egyetem Rendezvényszervezési Központjának vezetője a Pénzcentrum kérdésére válaszolva.

A Nyugdíjas Egyetem 2010 óta működik Győrben, az indulás hátterében pedig az a felismerés állt, hogy az idősebb generáció is nyitott a folyamatos önképzésre és az értelmes közösségi élményekre. A programsorozat célja, hogy elérhetővé tegye az egyetemi tudást és hangulatot azok számára is, akik már nem vesznek részt a hagyományos oktatásban.

„A tematika kialakításába maguk a szenior hallgatók is beleszólhatnak” – emelte ki Söller Klaudia. Ebben a folyamatban a Pannon Nyugdíjas Egyesület és az Arrabona Nyugdíjas Egyesület is aktív szerepet vállal.

EZ IS ÉRDEKELHET

Aggasztó trend a magyar oktatásból: ha ez így megy tovább, összeomolhat az egész rendszer

A 60 évesnél idősebb főállású általános iskolai tanárok száma az előző tanévhez képest 10, a két évvel ezelőttihez képest 20 százalékkal emelkedett.

Miért kell külön egyetem a nyugdíjasoknak?

Bár sok egyetemi szakon előfordul, hogy idősebb hallgatók fiatalokkal együtt tanulnak, a Széchenyi-modell tudatosan eltér ettől.

A Nyugdíjas Egyetem nem hivatalos képzés, de teljes mértékben az idősebb korosztály igényeire szabott. A tananyag, az előadás tempója és a témák is ehhez igazodnak

– mondta a központvezető.

Ez az egyedi szemlélet biztosítja, hogy a résztvevők komfortosan és saját ritmusukban mélyülhessenek el a tudományos ismeretekben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Most érkezett! Júliustól fontos változás élesedik a nyugdíjasok ingyenes vonatközlekedésében

Most érkezett! Júliustól fontos változás élesedik a nyugdíjasok ingyenes vonatközlekedésében.

Négy előadás szemeszterenként, nagy érdeklődéssel

A program minden félévben négy, előre meghirdetett témában kínál előadásokat, amelyek az egészségügytől a jogon át a kultúráig terjednek.

A legnépszerűbbek az egészséges életmódról, a mindennapi életet érintő jogi kérdésekről, valamint a helyi történelemről szóló előadások

– sorolta Söller Klaudia. Hozzátette: Ezek a témák közvetlenül kapcsolódnak a résztvevők mindennapi életéhez és érdeklődési köréhez.

Az előadások hagyományosan személyes jelenléttel zajlanak a Győr Városi Egyetemi Csarnokban. Ugyanakkor az intézmény gondoskodik azok elérhetőségéről is, akik nem tudnak részt venni fizikailag.

Mint megtudtuk, az egyetem munkatársai minden előadást rögzítenek, és azokat fel is töltik az egyetem YouTube-csatornájára, így bárki visszanézheti azokat.

Nem diploma, hanem élmény és tudás

A Nyugdíjas Egyetem nem hagyományos értelemben vett szakképzés – hangsúlyozta a Széchenyi Egyetem munkatársa. "Szakokról nem beszélhetünk, hanem félévente meghirdetett előadássorozatokról. A hallgatók emléklapot kapnak, de nincs diploma, és nincs kötelező tanulmányi követelmény sem" – ismertette a működés alapelveit a program vezetője.

Hozzátette: a résztvevők szabadon dönthetnek arról, hogy hány szemesztert vállalnak és mely előadásokra ülnek be.

Kik és miért jelentkeznek?

A hallgatók motivációja elsősorban a szellemi frissesség megőrzése és az értelmes időtöltés.
„A tanulás öröme, az új ismeretek megszerzése és a közösségi élmény a fő szempontok” – mondta Söller Klaudia. Megjegyezte ugyanakkor, hogy bár akadnak olyanok is, akik a megszerzett tudást a munkaerőpiacon próbálják kamatoztatni, a program alapvetően nem szakmai célú továbbképzést, hanem inspiráló, közösségépítő tanulást kínál.

A részvételhez sem korhatárt, sem végzettségi követelményt nem támaszt az intézmény.
„A program elsősorban nyugdíjasoknak szól, de bárki jelentkezhet, akit érdekelnek az előadások. Egyedül regisztráció szükséges” – mondta a szervező.

Jelentkezés: nem Felvi, hanem egyszerű regisztráció

A program nem a felsőoktatási felvételi rendszer része, a jelentkezés külön történik.

A Nyugdíjas Egyetem saját felületén keresztül lehet online vagy telefonon regisztrálni, és minden jelentkezőt tudunk fogadni

– hangsúlyozta Söller Klaudia. Fontos információ tehát az időseknek, hogy nincs létszámstop, valamint bekerüléskor a jelentkezési sorrend sem számít.

Az egyetemnél hangsúlyozták:

A részvételhez nincs szükség sem tandíjra, sem egyéb költségre – a költségeket teljes egészében az egyetem vállalja magára. A cél, hogy a tanulás mindenki számára elérhető legyen, anyagi akadályoktól függetlenül.

A győri Nyugdíjas Egyetem példája (sok más hazai intézmény mellett) jól mutatja, hogy az idősödő korosztály tagjai nemcsak igénylik, hanem aktívan keresik is a tanulás lehetőségét. Az efféle programok nem csupán a szellemi frissesség megőrzéséhez járulnak hozzá, hanem az izoláció ellen is hatékony eszközt jelentenek – különösen akkor, ha az intézmény valódi közösséget is tud nyújtani.

Nem csak formális oktatás keretében zajlik itthon képzés

Az ELTE Savaria Egyetemi Központban idén is látogatható volt a nagy népszerűségnek örvendő Nyugdíjas Egyetem, amely a nem formális szenior képzés keretében kínál változatos témájú, ingyenes előadásokat az 50 év feletti korosztály számára.

A programsorozatot az ELTE Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ szervezi, és célja, hogy lehetőséget adjon a nyugdíjas korú érdeklődőknek a naprakész tudás megszerzésére, az aktuális kérdésekben való tájékozódásra, valamint az aktív szellemi jelenlét megőrzésére.

Az előadások mindenki számára nyitottak, de regisztrációhoz kötöttek, a részvétel pedig teljesen díjmentes. A mostani, 21. szemeszter olyan témákat dolgoz fel, mint a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása, kulturális élménybeszámolók vagy az oktatás változásai – mindezt közérthető, inspiráló előadók tolmácsolásában.