Egyre jobban lemarad Magyarország: ezeken a területeken teljesítünk a legrosszabbul

"A megfelelő változások nem napi politikai döntéseken múlnak, hosszú távú tervekre van szükség, miközben a választások miatt nagyon lerövidült a politikusok gondolkodási ideje" - mondta el Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója a 24.hu-nak. Szerinte mivel nagyjából kétévente van valamilyen választás, a döntéshozók nem kormányokon átívelő stratégiákban gondolkodnak, hanem a rövidebb távú haszonszerzés, azaz a következő választás megnyerése motiválja őket. A mostani hátrányainkat azonban ezzel a módszerrel nem lehet ledolgozni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a legelismertebb szakmák rangsora: a bérek közel sem olyan csábítóak

A jövőbeli foglalkozások tekintetében a sportolás, a művészeti ágak, az informatika és a vendéglátás a legnépszerűbb a diákok körében. A diákok több mint fele olyan munkát szeretne, amit szeret, a szülők 43 százaléka viszont azt tanácsolja, aszerint válasszanak, mennyit fognak keresni.

Az Egyensúly Intézet jelentéséből az is kiderül, hogy a Visegrádi Négyek másik három országa mindenben előttünk van, ezért minél gyorsabban meg kellene találni a kitörési pontokat, hogy ne szakadjunk le végleg. Például a Megatrend Index alapján a magyarországi oktatási rendszer ugyan a 19. helyen áll az EU-ban Máltával, Csehországgal és Görögországgal versenyezve, de az eredményeket részletesen elemezve kiderül, hogy a magyarok összpontszámát a bemeneti változók, azon belül is elsősorban az oktatásra szánt GDP-költések tornásszák fel, amely ezek szerint pénz rosszul hasznosul.

Az oktatáson, egészségügyön lenne mit javítani

Az oktatás működik, de a rendszert elsősorban az 55 év feletti tanárok viszik el a hátukon - jegyzi meg az elemzés. Bár a PISA-eredmények alapján a középmezőnyben helyezkedünk el, azonban látszik a romló, a matematika és szövegértési eredmények esetében pedig egyenesen aggasztó tendencia. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya nemzetközi összevetésben kimondottan alacsony, és a közoktatásból kihullók arányában is kifejezetten rosszul áll az ország, holott a globalizált világ munkaerőpiacán a legfontosabb tulajdonság a tanulás képessége.

Ahhoz, hogy ebben előrelépés történhessen, a rendszer prioritásává kell válnia az alapkészségek fejlesztésének és az élethosszig tartó tanulás ösztönzésének. Jó példa lehetne Szlovénia, amelynek az oktatási eredményei sokkal jobbak, mint amilyennek a gazdasági eredményei alapján lenniük kellene. Szlovénia az oktatási alindexben 6., amellyel megelőzi Ausztriát (13.) és Hollandiát is (17.).

Az egészségügyben még az alapfeltételek is rosszak Magyarországon, az oktatással szemben ugyanis ezen a területen jóval súlyosabbak az infrastrukturális gondok, és nem csak arról van szó, hogy a ráfordított pénzt rosszul költjük el. Európa-szerte növekszik a várható, egészséges életévek száma, és az is igaz, hogy a magyar eredmények 2012 óta fokozatosan javulnak, de az egész Európai Unióban nálunk a legmagasabb a megelőzhető betegségekben elhunytak aránya, és a lakosság önbevalláson alapuló általános egészségérzete nagyon rossz.

Bizakodásra adhat okot viszont, hogy az alkoholfogyasztás és a rendszeresen dohányzók aránya csökkent, és nálunk az egyik legalacsonyabb a kábítószer okozta halálok aránya. Előtérbe került az idősek egészségének védelme, és nőtt az egészségben leélhető életévek száma.

Kutatást készít a Pénzcentrum!

Mivel a nemzetközi kutatások nem feltétlenül tükrözik, hogy Magyarországon milyen az egyes szakmák megítélése, ezért a Pénzcentrum felmérést készít ezzel kapcsolatban. Arra kérjük olvasóinkat, hogy osszák meg véleményüket: mennyire elismertek, hasznosak társadalmilag, túl- vagy alulfizetettek az egyes szakmák.