Érik a nyugdíjkatasztrófa: félelmeik miatt bukhatják a gondtalan időskort a magyarok

Noha a lakosság körében egyre népszerűbb a nyugdíjbiztosítás, az állami támogatás és a viszonylag magas hozamok ellenére a lakossági megtakarítási formák közt még mindig nem elég magas az arány. A beszélgetés résztvevői szerint ennek több oka is van. Bár a lakosság tisztában van vele, hogy időskori megélhetéséhez szükséges lenne valamilyen megtakarítás, mégis kevesen szánják rá magukat a nyugdíjpénztári befizetésekre. Egyfajta kognitív disszonanciával találkozhatunk tehát, mondta Nagy Koppány, az MNB - Biztosítás-, pénztár- és közvetítők felügyeleti igazgatóság igazgatója.

Az egyik legfőbb ok, amelyben a panel résztvevői egyetértettek, az a lakosság hosszú távú befektetésektől való félelme. Meglepő módon igaz ez akkor is, ha a hosszú távra szóló nyugdíjbiztosítással magasabb hozam érhető el, mint a legtöbb rövid távra szóló befektetéssel. A magyar lakosság viszont - minden bizonnyal elsősorban a rövid távú biztonság miatt - inkább preferálja a likviditást a magas hozamokkal szemben (ennek jele, hogy az ügyfelek jelentős hányada tartja negatív hozamú folyószámlán a pénzét).

A megoldást a lakosság pénzügyi tudatosságának növelésében, valamint a tanácsadók képzésében látták többen,így Somogyi Péter, a Budapest Bank lakossági termékmenedzsment és privátbanki vezetője.

 Ebben a tekintetben már van némi javulás Parádi-Varga Tamás, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgatója szerint.

Ugyanakkor a vállalatok szerepét emelte ki Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyudíjpénztár, Pensions Europe IT tagja: míg a kilencvenes években a nyugdíjcélú befizetések 80 százaléka érkezett a vállalatoktól, ma ez 30-32 százalékra apadt, ezt a tendenciát pedig nem felétlenül ismerte fel a jogalkotó, amelynek - a résztvevők szerint - nagyobb szerepet kéne vállalnia a lakosság átirányítására hosszú távú megtakarítások felé.

Többen kiemelték a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) kérdését is, amelyet a résztvevők közül többen is nem a legmegfelelőbb befektetési formának ítéltek, hiszen a tartós befektetési számla (TBSZ) gyakorlatilag jobb feltételekkel biztosít hosszú távú megtakarítási lehetőségeket. Somogyi Péter szerint ezért a struktúra átértékelésre szorul.

Természetesen a nyugdíjbiztosítások alacsony hányada egy további okra is visszavezethető: a lakosságnak csak egy alacsony hányada teheti meg, hogy félretegyen az időskorára, a fő probléma viszont, hogy egyébként sokan azok közül sem kötnek biztosítást, akik ezt megtehetnék. A résztvevők véleménye egyezett abban, hogy ezt a problémát leginkább a lakosság tudatosabbá nevelésével lehet csak megoldani.

- mondta Nagy Csaba.