A Valve több mint 40 százalékkal megemelte a Steam Deck OLED árát, amit a memória- és háttértárak drágulásával indokolt.
Korai örülni: a 14. havi nyugdíj miatt újra magasabb fokozatra kapcsolhat a drágulás, főleg az élelmiszerek ára lőne ki
Gazdasági szempontból nagyon nem mindegy, hogy a 14. havi nyugdíj nagyjából 585 milliárd forintnyi összege egyszerre áramlik ki az államkasszából és kerül be a magyar gazdaság körforgásába, vagy csak többrészletben, 3-4 év alatt vezetnek be egy plusz havi nyugdíjat - mondta a Pénzcentrumnak Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője szerint ha egyből a teljes összegű 14. havi nyugdíjat fizetnék ki, az újabb inflációs sokkot generálhat Magyarországon, a kereskedők nem lennének restek árat emelni. Hozzáette: a nyugdíjas fogyasztók jellemzően minden pluszjuttatást azonnal elköltenek, így a pénz hamar lecsapódna a gazdaságban - főképp élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek vásárlásában.
Lázár János egy vidéki fórumon arról beszélt, hogy a kormány számol és dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésén. Az intézkedés kapcsán Farkas András nyugdíjszakértő a Pénzcentrumnak arról beszélt, meg lehetne valósítani, hiszen a költségvetésben arra van pénz, "amire a kormány elhatározza, hogy legyen". A Nyugdíjguru szerint a plusz egyhavi nyugdíj hozzávetőleg 585 milliárd forintos pluszkiadást jelentene a költségvetésnek, így a prioritásokat biztosan át kell rendezni.
Az nyilvánvaló, hogy az idősek örülnének bármilyen plusz jövedelemnek, de az nem világos, milyen hatással lenne a hazai gazdaságra, ha hirtelen 585 milliárd forint zúdulna ki az államkincstárból a piacra. Az eshetőségeket most Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető elemzőjével vettük végig.
Veszélyes ennyi pénzt a gazdaságba önteni?
Virovácz Péter a Pénzcentrum megkeresésére kiemelte, a legfontosabb, hogy egyelőre nem tudjuk, hogy pontosan miről szól ez a bejelentés, mikor, milyen formában, hány lépcsőben érkezne meg a 14. havi nyugdíj. Emlékeztetett: a 13. havi nyugdíj is két részletben lett visszavezetve, 2021-ben az érintettek csak egynegyed havi ellátást kaptak, 2022-ben viszont már a teljes összeget utalták - az eredeti tervek szerint négy részletben vezették volna vissza, de a kormány gyorsításról döntött.
Mint kifejtette, gazdasági szempontból nagyon nem mindegy, hogy a szóban forgó, nagyjából 585 milliárd forintnyi összeg egyszerre áramlik ki az államkasszából és kerül be a magyar gazdaság körforgásába, vagy ismét csak többrészletben, 3-4 év alatt vezetnek be egy plusz havi nyugdíjat.
Elmondta, a GDP jövőre nagyjából 95 ezer milliárd forint lehet, tehát a jogosultak 585 milliárdos pluszjövedelme nagyjából a GDP 0,6 százalékát tenné ki, ez a fogyasztásnak több mint 1 százaléka, azaz a 14. havi nyugdíj jelentős tétel lenne.
Vagy fogalmazhatunk úgy is, jelentős mértékű sokk lenne. Mert az intézkedés ugyan valóban komolyan meg tudná dobni a fogyasztás növekedését, de a probléma az, hogy valószínűleg mellette generálna egy újabb inflációs sokkot is. Hiszen alapvetően arról beszélünk, hogy ha ráesik a piacra ennyi pénz, akkor valószínűleg a kereskedők nem lennének restek árat emelni, mondván, amúgy is van kereslet, bővül a fogyasztás Magyarországon - a vagyongyarapodás elbírja, hogy a vevő magasabb árakkal találkozzon. Erre még ráerősítenek a különböző intézkedések, mint a családi adókedvezmény emelése vagy az SZJA-mentesség. Nyilván nem tudjuk, hogy ez megtörténne-e, de a 14. havi nyugdíj azonnali, teljes bevezetése magában hordozza a veszélyt
- fogalmazott a szakértő. Hozzátette, az átlagnyugdíjasok és a legszegényebb idősek jellemzően el is költik a beérkező pluszpénzt, azaz az 585 milliárd forint jelentős része is hamar lecsapódna a fogyasztásban.
És azt se felejtsük, hogy a nyugdíjasok első körben vélhetően nem magasra skálázott termékeket fognak vásárolni. Az a tapasztalat, hogy az ilyen jellegű fogyasztási impulzus jellemzően az élelmiszerek vásárlására csapódik le, esetleg kisebb részben tartós fogyasztási cikkekre. A környező országokban látható volt az elmúlt időszakban, hogy zömmel import termékek forgalmát dobja meg egy hasonló intézkedés. Úgyhogy bár a fogyasztást valóban megnövelheti, de a GDP-ben már kisebb lenne növekedési hatás, mivel összességében extra importot generálhat. Nyilván nem egy óriási tételről beszélünk, de azért valamelyest ronthatja a külső egyensúlyt is
JÓL JÖNNE 5 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 5 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 105 965 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 10,39%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- tette hozzá Virovácz Péter.
Annak kapcsán, hogy Farkas András nyugdíjszakértő arról beszélt, már a 13. havi nyugdíjnak sincsen járulékfedezete, így a 14. havit is más adóbevételek terhe fedezheti, az ING vezető elemzője azt mondta, szerinte az a lényeg, hogy Magyarország elsődleges egyenlege például tavaly is nullás volt.
Egyszerűen azt kell megnéznünk, hogy a tavalyi évben mennyi volt a költségvetés hiánya - 5% a GDP arányában - és mellé megnézzük, hogy mennyi az adósságszolgálat költsége, azaz kamatfizetéseké, ez is nagyjából 5% volt. Tehát ha nagyon faék egyszerűséggel vezetjük le, akkor igazándiból a költségvetés folyó hiánya lényegében annak tudható be, hogy magas az államadósság és ezután magas kamatokat fizetünk - enélkül egyensúlyban lenne a költségvetés. Innentől kezdve az, hogy pontosan a járulékbevétel mennyi, és az fedezi-e a nyugdíjakat, teljesen mindegy. A lényeg az, hogy nem deficitből finanszírozzák, mert valahonnan máshonnan megvan ennek a forrása, más adónemekből és tételekből. Ráadásul nem is feltétlenül járulékról beszélünk. Így hivatkozunk rá, de ez már a szociális hozzájárulási adó és a nyugdíjjárulék is egy adótípusú hivatalosan, teljesen mindegy, hogy milyen jogcímen mennyit szed be a kormányzat. A lényeg az, hogy maga a költségvetés tavaly például egyensúlyban volt a kamatfizetésektől megtisztítva
- fogalmazott.
Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?
Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!
Címlapkép: Kocsis Zoltán, MTI/MTVA
-
Több mint 4400 termék árát csökkentette tavasszal a dm (x)
Miközben a drogériákban sokan még mindig azt érzik, hogy „minden drágább”, a dm tavasszal látványosan belenyúlt az árakba.

-
Öreg autók, dráguló piac: komoly tartalék van még a magyar lízingpiacban (x)
Jelentős növekedési potenciált lát a magyar autó- és lízingpiacban Hanczár Zsolt, az idén 35 éves, piacvezető Euroleasing Zrt. gépjármű-értékesítési igazgatója.
-
Rosalia Borpiknik: óriás nyárindító kerti parti a Ligetben (x)
A Rosalia Borpiknik június 4–7. között ismét benépesíti a Városligetet: borok, pezsgés és nyári hangulat vár a Vajdahunyad vár mögött.







