Magyarországon a nők 40 év jogosultsági idő után igénybe vehető kedvezményes öregségi nyugdíja európai viszonylatban is egyedülálló.
A nyugdíjba készülő magánnyugdíjpénztári tagok számára alapvető döntés, hogy visszalépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak a pénztárban.
Cikkünkben áttekintjük, milyen ígéretett tett korábban a Tisza Párt győzelem esetére a nyugdíjak kapcsán, illetve milyen kérdések várnak megoldásra a jövőben, melyekről még nem esett eddig szó.
A nők nyugdíja nem azért alacsonyabb, mert kevesebbet dolgoznának, hanem mert életpályájukat végig olyan tényezők kísérik, amelyek rendszerszinten csökkentik a keresetüket.
A demográfiai öregedés az európai versenyképesség egyik egyre komolyabb akadályává válik.
A felsőoktatásban eltöltött évek szolgálati időnek minősülhetnek a nyugdíj megállapításakor - nem mindegy azonban, hogyan akarjuk beszámíttatni.
2026-ban is változatlan feltételekkel marad elérhető a nők kedvezményes nyugdíja, a Nők40, ám sok érintett még mindig félreérti a jogosultsági szabályokat.
Farkas András nyugdíjszakértő összefoglalta, milyen uniós szabályok alapján, milyen elvek szerint állapítják meg és folyósítják a résznyugdíjakat.
A magyar férfiak átlagosan négy évvel korábban halnak meg, mint a nők. Életkilátásaik más uniós országok férfilakosaihoz képest is átlagosan négy évvel rosszabbak.
Az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos szabályozás számos buktatót rejt, különösen az élettársi kapcsolatban élők számára.
Ha valaki nem szerzett önálló nyugdíjjogosultságot az adott államban, akkor csak a második számítást végzi el az érintett állam nyugdíjhatósága.
A nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállalók fokozott védelmet élveznek a magyar munkajogban - szögezi le Farkas András nyugdíjszakértő.
A 2026-ban megállapítandó nyugdíjak összegének számításakor új valorizációs szorzókat alkalmaznak majd, amelyek várhatóan 10%-kal lesznek magasabbak a 2025-ös értékeknél.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a 2026-os évben kilenc fő lépésből áll a nyugdíj megállapításának folyamata.
A 2026-ban megállapítandó nyugdíjak összegének számításakor új valorizációs szorzókat alkalmaznak majd.
Annak ellenére, hogy a választások előtti őszön a szokásos módon beindult a nyugdíjasoknak folyósított rengeteg plusz juttatás, még mindig az utolsók között kullogunk egy mérőszámban.
A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága és a nyugdíjasok elszegényedése komoly kihívást jelent, miközben szakértői viták zajlanak a szükséges reformokról - írja a szakértő.
Farkas András: a degresszió nem adó, hanem egy 1998 óta létező technikai elem a nyugdíjszámításban, amely a magas keresetek nyugdíjalapba számítását korlátozza.
Virovácz Péter: ha egyből a teljes összegű 14. havi nyugdíjat fizetnék ki, az újabb inflációs sokkot generálhat Magyarországon.
Meg lehet valósítani a 14. havi nyugdíjat, a költségvetésben arra van tér, amire a kormányzat elhatározza, hogy legyen pénz - mondta a Pénzcentrumnak Farkas András nyugdíjszakértő.
