A Ratkó korszak tágabb értelemben Magyarországon 1950-1956 között tartott, névadója Ratkó Anna, aki 1949 és 1953 között volt népjóléti, majd egészségügyi miniszter Magyarországon.

Mi az a Ratkó korszak?

A bő fél évtizedes Ratkó-korszak két igen jelentős intézkedés miatt vált híressé. Az egyik az abortusztilalom volt, a másik pedig a gyermektelenségi adó. Nem meglepő, hogy a Ratko korszak igen neves arról, hogy a két fő korlátozás miatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt.

Mikor volt a Ratkó korszak?

Sokakban merül fel a kérdés, hogy a Ratkó korszak mikor volt Magyarországon. Egészen pontosan 1953-ban jelentek meg az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről szóló kormányrendeletek hazánkba. Ezt szokás az akkori egészségügyi miniszter, Ratkó Anna nevéhez kapcsolni, és ezeket az éveket Ratkó korszaknak nevezni. 

Kik azok a Ratkó gyerekek?

A Ratko-korszak gyermeki az úgynevezett Ratkó gyerekek, azok akik Magyarországon 1950-1956 között születtek. A Ratkó gyerekek azok, akik éppen mostanság, ezekben az években, vagy az ezt megelőző pár évben mentek nyugdíjba. És életkoruknál fogva gyakorlatilag végigdolgozták a Kádár-rendszert és a rendszerváltás utáni évtizedeket. Az ő gyermekeiket szokás Ratkó unokáknak hívni, ők az a korosztály, akik még óvodába és általános iskolába a szocializmusban jártak, ám a középiskolát vagy annak a végét már a rendszerváltás után töltötték. A Ratkó-korszak egyik jelentős hatása egyébként, hogy mostanra jókora terhet ró a magyar nyugdíjrendszerre.

A Ratkó korszak hatása

A Ratkó gyerekek tehát azok, akik 1950-1956 között születtek, és életkoruknál fogva éppen a 2010-es év környékén mennek tömegesen nyugdíjba. Ez pedig jókora súllyal nehezedik a felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszerre. Hiszen a nyugdíjas korosztály egyre nő, miközben a munkát végezni képes korosztályé csökken. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a Ratkó Anna korszak nagy robbanása oda vezetett, hogy a 70-es években, amikor a Ratkó gyerek beértek, volt munkájuk és stabil életünk, szintén nagy gyerekvállalási hajlandóságot mutattak.

A Rartkó unokák, akik főleg a 60-as évek végén, 70-es elején születtek 10-15 éves távlatban szintén nyugdíjba fognak vonulni. Ez pedig további terhet fog róni a magyar nyugdíjrendszerre. Hiszen a termékenységi rátánk továbbra is inkább csökken vagy stagnál, minthogy nőne. 

A Ratkó korszak másik jelentős hatása, hogy a Népességtudományi Kutatóintézet tanulmánya szerint a fennálló határozatok végrehajtásához a hatalom valósággal beköltözött az emberek nappalijába, a rezsim pedig - nemcsak e jogszabály miatt - teljesen rá nehezedett a társadalomra. Nem csoda, az 1954-ben bevezetett személyazonossági igazolvány jószerivel traumatizálta a társadalmat. Az állam mindenkit tudott ellenőrizni, a terhességet jelenteni kellett, azokat ráadásul az állam végigkövette. 

A Ratkó-korszak erőszakos mivoltja továbbá abban is fellelhető, hogy az államapparátus, kiváltképp az egészségügyi minisztérium külön rendeleteket hozott az illegális magzatelhajtások utáni nyomozásokról és azok bírósági eljárásairól. Ezen felül üldözték az abortuszt végző orvosokat, bábákat és anyákat egyaránt.

A Ratkó korszak hatása vizsgálatánál egyébéként mai napig vitatott, hogy az 50-es években tapasztalható brutálisan magas születés számok ténylegesen az abortusztilalom miatt lettek volna, vagy egyszerűen csak hatott az agitáció, és az újjáépülő országban szívesebben vállaltak több gyermeket is a családok.

A bababumm azonban egy dolog, de a Ratkó korszak sötét megítélése örökké velünk marad. Sokan ugyanis ehhez az időszakhoz kötik az illegális abortusz miatti bebörtönzéseket, illetve a szomorú családi históriákat. Ezek pedig beívódnak a kollektív öntudatba.