A nyugdíjba vonulás után országonként óriási különbség lehet abban, hogy az ellátás a korábbi fizetés mekkora részét képes pótolni.
A minimálnyugdíj emelése önmagában nem oldja meg a problémát a szakértő szerint: sok nyugdíjas egyre jobban leszakadhat.
Elkészült a rendvédelmi dolgozók bérrendezését célzó javaslatcsomag, amely illetményemelést, új pótlékot és a munkavállalók, valamint a RIASZ-állomány béremelését is tartalmazza.
Ha egy nyugdíjba vonuló magánnyugdíjpénztári tag visszalép a magánnyugdíjpénztárból az állami nyugdíjrendszerbe, akkor az állami nyugdíját úgy kell kiszámítani, mintha soha nem lett volna tag.
Európában komoly vita zajlik arról, hány éves korban vonulhatunk nyugdíjba, ám legalább ilyen fontos kérdés, hogy mennyi időnk marad még utána.
Visszatekintve a 2010-ben és 2011-ben meglépett beavatkozásokra, ma is egyértelműen látszik azok hosszú távú, rendszerszintű hatása.
Tovább mélyült a szakadék a magyarországi bérek és a nyugdíjak között, emiatt az idősek relatív jövedelmi helyzete folyamatosan romlik.
A nyugdíjigények elbírálására az ügyintéző kormányhivatalnak alapesetben 60 nap áll rendelkezésére.
Meghaladja a 140 ezret azoknak a 65 év felettieknek a száma Magyarországon, akik még mindig aktívak a munkaerőpiacon a friss számok szerint.
Míg Európa lakossága az elmúlt évtizedekben összességében 7 százalékkal nőtt, a felszín alatt drámai szakadék tátong a kontinens országai között.
A fúzióval az ország legnagyobb független pénztárának taglétszáma 110 ezer főre, a kezelt vagyona pedig több mint 295 milliárd forintra nőtt.
A népesség elöregedése és a klímaváltozás óriási terhet ró az államháztartásra, így a jelenlegi gazdaságpolitika fenntartása esetén a magyar államadósság 2050-re a GDP 180 százaléka fölé ugorhat.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint az uniós szabályok erre egyértelmű választ adnak.
Elkerülhetetlenné vált a nyugdíjreform, a kormány már nem halogathatja tovább – figyelmeztet Farkas András
Az OECD 2026-os országjelentése alapján Magyarország európai szinten is a leginkább veszélyeztetett államok közé tartozik
Nehéz eligazodni a számítás útvesztőibe, de a szakértő most tiszta vizet öntött a pohárba.
A folyamat rendkívüli nyomást gyakorol a munkaerőpiacra, az egészségügyi ellátórendszerre és a szociális hálóra, így elkerülhetetlenné válik a nyugdíjkorhatár emelése
A Z-generáció tagjai az 1950-es évek óta nem látott bérrobbanást tapasztalnak meg, ám ez a statisztikai siker csak egy illúzió. Mutatjuk, miért.
A nők átlagos keresete Magyarországon továbbra is elmarad a férfiakétól, ami hosszú távon a nyugdíjakban is jelentős különbségeket eredményezhet.
A szakértő szerint a férfiak kedvezményes nyugdíja akár évi 470 milliárd forintos pluszkiadást okozhatna.
