2 °C Budapest

Érik a sírig tartó munka: ezek a magyarok lehetnek az első áldozatok

2020. február 4. 16:37

A magyar férfiaknak átlagosan 7-tel kevesebb nyugdíjasév jut, mint a magyar nőknek az OECD adatai szerint. Ez már csak azért is aggasztó, mert a munkában töltött évek száma pedig egyre csak nő Magyarországon. Ehhez képest viszonylag kevés magyarnak jut eszébe az előtakarékosság: pedig a társadalom előregszik, így egyre kevesebb dolgozónak kell eltartania egyre több nyugdíjast, amit a rendszer előbb-utóbb nem fog bírni.

Elképesztő a különbség a magyar nők és férfiak között a becsült nyugdíjban töltött évek tekintetében: az OECD legfrissebb, 2018-as adataiból kiderült, hogy a férfiak pont 7 évvel kevesebb ideig élvezhetik a nyugdíjaséveket, mint a nők. Számszakilag ez úgy néz ki, hogy mialatt a nőknek 22,9 évnyi nyugdíjat becsülnek, addig a férfiaknak csupán 15,9-et.

Ha tízéves adatokat nézzük, látható, hogy mialatt a nőknél ez az időtartam gyakorlatilag nem változott, a magyar férfiak több mint egy évvel kevesebb nyugdíjra számíthatnak. A legkorábbi adat 1970-ből származik, amikor a nők még 12,2 évet, a férfiak 9,3 évek töltöttek átlagosan nyugdíjban. A változás nem egyenletes növekedést mutat: a statisztika szerint a legjobb év 2004 volt, amikor még a férfiak 17,3 évig, a nők 24,4 évig élvezhették a nyugdíjat. A folyamatos emelkedés 2002-2004-ig tartott kisebb visszaesésekkel, viszont azóta kis mértékben folyamatos csökkenést mutat.

Érdemes megjegyezni, hogy idő közben emelkedett a nyugdíjkorhatár Magyarországon: az 1990-es évek elején az általános öregségi nyugdíjkorhatár magyarországon a férfiak esetében a 60, a nőknél az 55 éves kor volt. 1999 után azonban ez emel-kedni kezdett és mind a férfiak, mind a nők számára bevezették az előrehozottnyugdíjkorhatárt. Legutóbb pont az év elején volt változás, míg ez 2019-ben 64 év volt, 2020-tól pedig 64 és fél év. Ezelőtt 10 évvel még 62 év volt a korhatár, amelyet az akkori tervek szerint fokozatosan emelnek 65-re.

Az OECD-országok közül a legtöbbet, 26,9 évet a francia nők töltenek nyugdíjban, a legkevesebb időt, 12,9 évet pedig a dél-koreai férfiaknak prognosztizálnak a szervezetnél.

Ennyit kell dolgoznia a magyar nőknek, férfiaknak

Ahogyan a nyugdíjban töltött évek száma csökken, a munkában töltötteké természetesen nő. A Pénzcentrum is beszámolt az Eurostat korábbi jelentéséről, amelyből kiderült, hogy az EU-ban élő férfiaknak várhatóan többet kell majd dolgozniuk, mint a nőknek. Előbbiek ugyanis várhatóan 38,6 évet fognak majd dolgozni, míg utóbbiak 33,7-et.

Ha az adatok alapján az EU országait hasonlítjuk össze, miként alakul a várhatóan munkával töltött évek száma, akkor azt találjuk, hogy a "legrosszabbul" a svédek jártak, ott ugyanis egy mai 15 éves gyerek várhatóan 41,9 évnyi munka elé néz, egy ugyanilyen korú holland 40,5 elé, míg egy dán 39,9 elé. Az éremnek persze két oldala van, munkaévek szempontjából a mai olasz fiataloknak van a legjobb dolguk, ők 31,8 évnyi munkára számíthatnak, ami 10 (!) évvel kevesebb, mint a listavezető Svédországban. De ugyancsak alacsony a várható munkával töltött évek száma Horvátországban (32,4) és Görögországban is (32,9).

Magyarország is inkább a kevesebb várható munkával töltött évű országok közé sorolható. Hazánkban ugyanis a 2018-as adatok szerint, egy 15 éves fiatal várhatóan 34,1 évet kell majd, hogy dolgozzon. Ez pedig több mint két évvel elmarad az EU-s átlagtól. Az adatokból ugyanakkor az is kiolvasható, hogy 18 év leforgása alatt hazánkban is brutális megnőtt a várhatóan munkával töltött évek száma, hiszen míg

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

2000-ben egy 15 éves fiatalra várhatóan 27,5 évnyi munka jutott, addigra 2018-ban ez a szám már 34,1 volt, ez pedig 6,6 éves növekedés.

Ezen felül kíváncsiak voltunk arra is, hogy miként alakult a várható munkával töltött évek száma a férfiak és a nők esetében hazánkban. Az adatokból kiderült, hogy még 2000-ben egy átlagos fiatal, magyar fiú 30,3 munkavégzéssel töltött évre számíthatott, addig egy átlagos fiatal, magyar lány 24,7 évre. Ez 5,6 év különbség volt 19 éve. Ezzel szemben 2018-ra egy átlagos fiatal férfi már 36,9 év munkaviszonyra készülhetett, míg egy lány 31,1 egyre. A két nem közötti különbség tehát 5,8 évre nőtt 18 év leforgása alatt.

Rengetegen nem gondolnak a jövőre

Bár egyre többet dolgozunk, és egyre kevesebbet töltünk nyugdíjban, egyelőre elég kevés magyar gondol a nyugdíjcélú megytakarításokra. Egy korábbi felmérésből kiderült, hogy a magyarok 70 százaléka tartja szükségesnek, hogy megtakarítson, míg ez az arány 2015-ben még 87 százalék volt . Az idősebbeknek fontosabb, hogy félretegyenek: az 50 év feletti válaszadók 76 százaléka nyilatkozott így, míg a 15-29 évesek mindössze 56 százaléka. A 15 évesnél idősebbek 35 százalékának semennyi félretett pénze nincs, 21 százalék hagyományos megtakarítónak tekinthető (kockázat és befektetés kerülőbb, inkább készpénzben és betétben tartja spórolt vagyonát), míg 44 százalék érett megtakarító, aki jobban informált, és magasabb befektetési affinitással rendelkezik.

A legtöbben vészhelyzetre spórolnak (70 százalék), míg kisebb-nagyobb jövőbeli kiadásra, például lakásvásárlásra vagy -felújításra 45 százalék. Jelentősen visszaesett ugyanakkor a nyugdíjcélú öngondoskodás aránya 2019-ben: a 2015-ben mért 47 százalékkal szemben

mindössze a válaszadók 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy idősebb korára is gyűjt.

Pedig a társadalom elöregedése miatt egyre kevesebbeknek kell majd eltartaniuk egyre többeket, így aki nem tett félre fiatalkorában, annak nehéz lehet a nyugdíjas időszaka. Azt mondhatjuk, hogy aki időskorára szeretne egy átlagos életszínvonalat fenntartani, annak 40 éves kora körül bizony el kell kezdenie a nyugdíj-előtakarékoskodást - pontosabban legkésőbb ekkor. A nyugdíjbiztosításokat az állam is támogatja, mégpedig úgy, hogy az éves befizetések után 20 százalékot, de legfeljebb egy bizonyos összeget (ez kategóriánként változik) leírhatunk az adónkból.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. március 19. kedd
József, Bánk
12. hét
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
A diákok 97% kedvezménnyel, a 27 év alattiak 92% kedvezménnyel regisztrálhatnak! Gyere Te is!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
CSOK Plusz - hírek, tudnivalók
A legfontosabb hírek, elemzések, és a részletszabályok a 2024-től elérhető CSOK Plusz-ról.
Most nem