Hiába a cafeteriaváltozás, nem számíthatunk több nyugdíjpénzre

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) végzett egy kutatást a pénztártaggal kapcsolatban lévő munkáltatók köreiben, melyből azt akarták kideríteni, hogy állnak majd hozzá a jövőre várható cafeteria adóváltozásokhoz. Körülbelül 300 munkáltató adott választ. A kutatásból kiderül, hogy

• a leghatékonyabb jutattatási forma a munkáltatók szerint továbbra is a bér (89,7%), ezt követi a készpénzesített cafeteria (89,8%), majd a SZÉP-kártya (87,1%). A pénztári hozzájárulást 71,25 százalék gondolja hatékonynak.
• A megkérdezett munkáltatók 47,3 százalékban önkéntes nyugdíjpénztárat és egészségpénztárat is támogat. Csak a nyugdíjpénztárat a megkérdezettek 17 százaléka, csak az egészségpénztárat 13 százaléka támogatja.
• A munkáltatók 45 százaléka nem tervez változtatni a jelenlegi juttatási struktúrán, függetlenül attól, hogy a munkáltatói befizetésére terhelt adókulcs csökken. Mindössze 8,3 százalék növelné a munkáltatóknak biztosított támogatást.
• Ha kialakulna egy olyan juttatási rendszer, melyben a munkáltató és a munkavállaló is befizet a pénztárba, és ebből az egyéni befizetések után járna adójóváírás, a válaszadók 58,5 százaléka válaszolta, hogy élne a lehetőséggel.
• A munkáltatók 55,8 százaléka csak cafeteria-rendszeren belül ad béren kívüli juttatást a munkáltatóknak, a cafeteria-rendszert 45,3 százalékban a munkáltatók igényei alapján állítják össze. A munkáltatók 60,8 százaléka szerint a cafeteria-elemeknek van munkaerő-megtartó hatása.
• A béren kívüli juttatások éves kerete 14,8 százalékban 450 ezer forint feletti összeg, 22,1 százalékban 300 ezer és 450 ezer forint közötti, 200 és 300 ezer forint közötti 23,9 százalék, 0 és 200 ezer forint közötti pedig 32 százalék.

Adatelemzéseket is végeztek a pénztártagok adataiból, ebből kiderül, hogy 24 éves korban lépik át a 100 ezer forintos megtakarítási átlagállományt a nyugdíjpénztár-tagok, 34-35 évesen lépik át az 500 ezer forintot, 40 év felett a 800 ezer forintot, míg a 47 éves korcsoport átlaga átlépi az egymillió forintot, ami minden esetben elég kevés.

Bár ugyanannyi nő és férfi pénztártag van, a férfiak 24 százalékkal többet tesznek félre, mint a nők. Annak ellenére, hogy a nők átlagosan várhatóan többet töltenek nyugdíjban. Az egyéni befizetők főleg 40-50 év között aktívak nyugdíjpénztárak esetén, egészség- és önsegélyező pénztárak esetén 60 év felé ugrik meg igazán. Az elmúlt 15 évben 1000 milliárd forintos kifizetést teljesítettek a ÖPOSZ-tag nyugdíjpénztárak. Ebből a legnagyobb éves kifizetés 2011-ben történt. A kifizetést kérők jelentős többségben egy összegben kérik, nem pedig járadékszolgáltatás formájában. A "nyugdíjrekorderek" 30 és 60 millió forint közti összeget tettek félre maguknak nyugdíjas célra, a tavalyi egyik legmagasabb kifizetés 62 millió forint volt.