Benyújtotta a kormány a nyugdíjreformot: nagy átalakítás jön, rengeteg ember juttatásait érintheti

A szeptember végén első olvasatban tárgyalt, "Jobb Nyugdíj" (Lepší penzijko) elnevezésű törvényjavaslat egyik legfontosabb újítása az életciklus-alapú befektetési stratégia alapértelmezetté tétele. A rendszer a jövőben automatikusan a megtakarító életkorához igazítaná a portfóliót. A fiatalok vagyona így dinamikusabb, magasabb hozamlehetőséget kínáló eszközökben gyarapodna, majd a nyugdíjkorhatár közeledtével a befektetések fokozatosan a konzervatívabb, biztonságosabb eszközök felé tolódnának el. A kormány várakozásai szerint ez a megoldás a pénztárak adminisztratív terheit is jelentősen enyhíti, hiszen feleslegessé teszi az egyéni kockázatvállalási kérdőívek kitöltését.

A reform határozottan fellép a magas költségek ellen is. Jelenleg a cseh pénztárak vagyonkezelési díja 0,4 és 2,5 százalék között mozog, a sikerdíj pedig elérheti a 25 százalékot is. Az új szabályozás a sikerdíjat teljesen eltörölné, a kezelési díjat pedig a legtöbb alapnál 0,5 százalékban maximalizálná. Bár a szektor hevesen tiltakozik a szigorítás ellen, a pénzügyi tárca szerint a lépést bőven indokolja az az évi 18 milliárd koronás (körülbelül 272 milliárd forintos) állami támogatás, amellyel a költségvetés a rendszert segíti.

Magyar szempontból ez az irány azért is figyelemre méltó, mert nálunk az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelése már tartósan 1 százalék alatt van – 2025-ben már 0,66 százalékra csökkent –, míg a hazai befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások költségei ennél lényegesen magasabbak.

A törvényjavaslat emellett kivezetné a 2013 óta az új belépők elől elzárt, kifejezetten alacsony hozamot biztosító, úgynevezett átalakított alapokat is. Bár ezek még mindig a résztvevők csaknem felét tömörítik, működésük a tervek szerint 2036 végén végleg megszűnik, így elegendő átállási időt biztosítanak az érintetteknek.

Kiemelt figyelmet kap a fiatalabb korosztályok bevonása. A tervezet szerint a gyermekek már havi 100 koronás (nagyjából 1500 forintos) saját befizetés után is jogosulttá válnának az állami támogatásra. Ennél is radikálisabb újítás, hogy a legalább tíz éve takarékoskodó ügyfelek a 36. születésnapjukig egy alkalommal adómentesen felvehetnék a felhalmozott összeg egyharmadát. A jogalkotó ezzel azt a problémát orvosolná, hogy a megtakarításokhoz való korai hozzáférés hiánya eddig jórészt elriasztotta a fiatalokat a hosszú távú elköteleződéstől.

A cseh nyugdíjrendszer a második pillér korábbi megszüntetése óta mindössze két pillérre támaszkodik, amelyek a felosztó-kirovó rendszerű állami, valamint a harmadik, önkéntes megtakarítási ágból állnak. Utóbbi keretében a magán-vagyonkezelők által kezelt számlák mellett 2024-től már egy rugalmasabb, részvényeket és tőzsdén kereskedett alapokat (ETF-eket) is kínáló hosszú távú befektetési termék (LTIP) is elérhető. A reformra óriási szükség van, ugyanis – Magyarországhoz hasonlóan – a csehek időskori bevételeit jelenleg is túlnyomórészt az állami nyugdíj adja, az öngondoskodási pillér súlya az EU-ban az egyik legalacsonyabb. Az állami rendszert, amely átlagosan havi 830 eurónak megfelelő nyugdíjat biztosít, a jövőben demográfiai szigorítások is védik, így az egyelőre 65 éves nyugdíjkorhatár 2030-tól fokozatosan 67 évre emelkedik.