A budapestiek tarthatják el a nyugdíjasokat hamarosan

Néhány évtizeden belül a főváros és a fejlettebb régiók lakossága termeli majd meg a nyugdíjak legnagyobb részét, a periféria elnéptelenedése miatt. A népességen belül ráadásul folyamatosan csökken az aktív keresők aránya, miközben a nyugdíjcélú megtakarítások mennyisége nem nő elég gyorsan. A Magyarország előtt álló demográfiai változások nyomán, hosszabb távon a fővárosban és a fejlettebb régiókban élőkre marad a nyugdíjak előteremtése - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég közzétett tanulmányából.

A KSH számításai szerint Magyarország népessége 2051-ben 8 és 9 millió fő között alakulhat, miközben a korösszetétel is radikális változáson megy keresztül. Az előrejelzés szerint a fiatal- (0-14 éves), valamint a munkaképes korú (15-64 éves) népesség abszolút száma negyven év alatt a 2011-es érték 70-75 százalékára esik vissza, míg a 65 évnél idősebbek abszolút száma másfélszeresére nő. A népességfogyás viszont területi alapon egyáltalán nem lesz egyenletes, hiszen a népességcsökkenés mértéke 2011 és 2051 között a magyarországi járások nagyjából felében a 30 százalékot is meghaladhatja. Néhány kivételtől eltekintve ebbe a csoportba tartoznak Vas, Zala, Somogy, Baranya, Bács-Kiskun és Nógrád megye járásai, illetve Tolna és Békés megye egésze.

Az NN Biztosító felméréséből pedig az is kitűnik, hogy a nyugdíjra tudatosan készülők már most hasonlóképpen koncentrálódnak: Budapesten és Pest megyében közel annyi Motiva nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfél él, mint a többi magyarországi megyében összesen. Ez azt jelenti, hogy a fővárosban és Pest megyében ezer lakosra vetítve több mint kétszer annyi nyugdíjbiztosítás jut, mint az ország többi részében. Az aktív kereső rétegeket felülreprezentáló régió lakosai nem csupán az állami nyugdíjhoz járulnak majd hozzá nagyobb arányban, hanem saját nyugdíjukról is aktívabban gondoskodnak már most.

- nyilatkozta Szabó Anikó, az NN Biztosító marketingigazgatója.