2020. szeptember 28. hétfő Vencel

10 ijesztő tény, amivel előbb-utóbb minden magyar nyugdíjas szembesül


A koronavírus járvány világszerte ráirányította a figyelmet azokra a problémákra, amelyekre a jóléti államoknak, így Magyarországnak is a következő évtizedekben megoldást kell találnia: az elöregedő társadalom terheire. A társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerek fenntarthatóvá tételétől kezdve, az egészségügyi és tartós gondozási rendszer állapotán keresztül, az időskori elszegényedés problémáján át, a nyugdíjasok életminőségének javításáig rengeteg kérdés megoldatlan, ami legfőképpen az időseket érinti. Mi vár Magyarországon azokra, akik hamarosan csatlakoznak a 65 év felletti korosztályhoz? - ebbe sokan bele sem gondoltak egészen a járványig. A Pénzcentrum most utána járt mire számíthatnak az idősek, és középkorúak.

A jelenleg már nyugdíjas korú, illetve hamarosan nyugdíjba vonuló korosztályt érintő problémák eddig is jelen voltak, mindössze a helyzet hiába súlyosbodik évről évre az élet minden területén, ez egy lassú folyamat és részleteiben keresik rá a megoldást a szakemberek, a nagy egészről ritkán esik szó. Pedig összefüggő kérdésekről van szó: az idősebb korosztály elszegényedése összefüggésben van az egészségi állapottal - ahogy az öregkori depresszió is összefügg a szociális ellátás hiányosságaival, és még lehetne sorolni.

Általános jelenség, hogy az idősödéssel párhuzamosan a kapitalista társadalmakban a gondoskodási kapacitások fokozatosan kimerülnek. Gyarmati Andrea szociológus tanulmányában kifejti, hogy a demográfiai változásokból fakadó gyors ütemű gondozási szükséglet-növekedésnek melyek a legmeghatározóbbb tényezői. A felhasznált statisztikákból az tűnik ki, hogy már most jelentős problémákkal küzd a 65 feletti korosztály, amelyek a jövőben egyre súlyosabbak lesznek.

Egyre nő az idősek, csökken a fiatalok száma

Az senkinek sem újdonság, hogy a demográfiai öregedés problémája Magyarországot is ugyanúgy sújtja, mint az EU legtöbb országát. A Magyarországon élők (9 769 526 fő) közül minden ötödik ember 65 év feletti, arányuk az össztársadalomhoz képest évről évre nő. Míg 2001-ben még csak a lakosság 15,1 százalékát tették ki a 65 éven felüliek, addig 2020-ra ez az arány elérte a 19,9 százalékot.

Ráadásul az arány is egyre nő, hiszen 2001-től 2012-ig 0,1 és 0,2 százalékpont között mozgott a növekedés éves szinten, 2013-tól viszont elkezdett drasztikusabban emelkedni, és 2019-ről 2020-ra már több mint fél százalékpontos emelkedést láthatunk.

Az előrejelzések szerint 2070-re a 65 év felettiek aránya elérheti a 29 százalékot vagyis a cirka 2,7 millió főt!

A 80 felettiek, azaz a nagyon idősek száma és aránya is egyre nő: 1990-ben még 260 ezer, 2016-ban már 412 ezer fő tartozott ebbe a korosztályba a KSH adatai szerint. Ez persze nem csak a nyugdíjrendszerre jelent nagy terhet - mivel egyre kevesebb aktív dolgozó tartja el az időseket - és a Ratko-korszak áldatlan hatása még csak a következő 10 évben "érik be".

A magas életkor azzal is jár, hogy az egészségi állapot már leromlott: 2016-os adatok alapján a 65 év felettieknek 74 százaléka, vagy nagyjából 1,3 millió fő élt valamilyen fizikai korlátozottsággal, tehát mondhatjuk, hogy jelen statisztikák szerint 10 emberből 7 nem tudja megőrizni az egészségét idős korára. Ez át is vezet a következő problémára:

Közel a nyugdíjkatasztrófa?

Az, hogy arányaiban egyre nagyobb részt tesz ki a 65 feletti korosztály a lakosságból, azt is jelenti, hogy nő az időskori függőségi ráta. Ez egy olyan arányszám, ami azt hivatott megmutatni, hogy hány idős, 65 év feletti ember jut 100 munkaképes korú, 15-64 éves személyre. A mostani számítások szerint 2100-ban az Unióban ez az arány 57 százalékos lesz, azaz 100 munkaképes korú egyénre 57, 65 évesnél idősebb fog jutni 80 év múlva. Ez önmagában még nem is lenne ijesztő, ha nem tudnánk, hogy 2019-ben az EU időskori függőségi rátája 31 százalékos volt. Azaz 80 év múlva ez a szám majd kétszeresére fog növekedni.

Hazánkban az EU-átlaggal majdnem megegyező függőségi rátára kell számítani: 2100-ra 56 idős ember juthat 100 munkaképes korú személyre Magyarországon. Az elkövetkezendő 80 évben a mostani számítások szerint ez a növekedés nem lesz egyenletes:

Ahogy a grafikonon látszik, hazánkban a legmagasabb függőségi emelkedést 2030-2060 közé datálja a jelenlegi elemzés. Ezalatt a 30 év alatt ugyanis majdnem 20 százalékkal fog növekedni Magyarországon az időskori függőségi ráta, ami azt jelenti, hogy 100 munkaképes korú emberre ez alatt a 30 év alatt majdnem 20-al több időskorú fog majd jutni néhány évtized leforgása alatt. 2060-ról viszont 2100-ra "csupán" négy százalékos növekedés jeleztek előre. Ami azt jelenti, hogy a most előttünk álló 20-40 év rengeteg kihívást fog tartogatni a hirtelen megugró, hamar elöregedő társadalmunkban.

Jöhet a sírig tartó munka

Magyarországon ma egy 15 éves fiatal 34,4 év munkával töltött évre készülhet - és ez egyébként még az EU-s átlag alatt van 1,5 évvel. Az utóbbi 10 évben rohamosan nőttek ezek a számok, megjósolni sem lehet egyelőre, hol lesz a vége. Ez egyébként az EU-s átlag alatt van 1,5 évvel. Azonban a környező országok közül ennél több munkával töltött évre csupán a szlovének és az osztrákok készülhetnek, 35,9, illetve 37,6 évvel.

Ami pedig a nemeket illeti. Egy magyar férfi a legfrissebb, 2019-es számok alapján 37,4, míg egy nő 31,2 év munkával töltött évre számíthat élete során. A különbségek a nemek esetében tehát nagyobbak, mint az EU-s átlag.

Várható élettartam vs. egészségben és nyugdíjban töltött évek

A 65 éves korban várható élettartam 1990 és 2016 között javult: míg a férfiak átlaga 12-ről 14,4 évre nőtt, a nőké 15,3 évről 18,2 évre emelkedett, tehát a nők átlagosan 3,6-3,8 évvel több életévre számíthattak, mint a férfiak a 2000-es években. 2019-ben a születéskor várható élettartam átlagosan 76,16 év volt, a nőknél magasabb: 79,33 év; a férfiaknál alacsonyabb: 72,86 év:

Viszont a várható élettartam növekedése nem jelenti azt, hogy egészségben tölthetik el az idősek ezeket az éveket: az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2018-ban Magyarországon a nők egészségben várható élettartama 61,8 év, férfiaknál pedig 60,4 év volt, tehát

gyakorlatilag az átlagnak már azelőtt megromlik az egészsége, mielőtt elérné a nyugdíjkorhatárt!

A OECD statisztikák szerint pedig Magyarországon a férfiak csak 15,6 évet, a nők pedig 21,9 évet töltenek átlagosan nyugdíjban. A vizsgált országok átlagához képest hátrányban vagyunk: az OECD átlag férfiak körében 18,1 év, nők esetében pedig 22,5 év. Hiába javultak 1970 óta a statisztikák, 2004 óta kis mértékben folyamatos csökkenést mutat a nyugdíjban töltött évek száma. Ráadásul, a fentiek alapján elég kevés az esély rá, hogy ezeket az éveket nagyrészt egészségüket megőrizve tölthetik el az idősek.

Magány, elszigeteltség, izoláció

A koronavírus járvány arra a sokkal inkább háttérbeszorult problémára is rávilágította a figyelmet, hogy rengeteg idős él izoláltan, nincsen segítsége, társasága - hiába vannak gyerekei, családja, ha ők távol élnek, és például karantén idején nincs, aki elmenjen a közértbe pár zsömléért helyettük. Természetesen voltak már erről is kutatások, viszont most derült ki igazán, hogy az elszigeteltség mekkora problémákat jelenthet valójában.

2016-os adatok szerint a 65 éves és idősebb népesség 31 százaléka élt egyedül, tehát 554 ezer fő. Az időseknek sokszor nincs olyan élő gyermeke, aki el tudná látni a gondozását szükség esetén, és ahogy nő az életkor, az arány is romlik: a 65 év feletti nők 11, míg a férfiaknak 21 százalékát érinti ez a probléma.

A 65 év feletti egyedül élő idősek közül a nőknek 40 százaléka, a férfiaknak 17 százaléka élt egyedül, amelynek hátterében már nem csak a megözvegyülés áll, hanem a válások emelkedő száma is. 1990-ben az egyedül élő 65 év felettiek esetén a férfiak 17, míg a nők 9 százaléka volt elvált. 2016-ban ez az arány már a férfiak esetén 27, a nők esetében pedig 16 százalékra emelkedett.
A tanulmány szerint ez azért fontos tendencia, mivel a nagyon időseknél a házastárs gondozói szerepe értékelődik fel - a nagyon idősek már nem a szüleiket, hanem a házastársukat gondozzák.

Családon belüli ápolás

Ebből rögtön következik egy másik főként időseket sújtó probléma: az otthoni ápolás. A felnőtt családtagot ápoló családi gondozók becsült száma 400-600 ezer fő. Közülük mindössze nagyjából 20 ezer fő kap alanyi jogú ápolási díjat, sokan nem is tudják, hogy jogosultak lennének az ellátásra. Az ellátás összege maximálisan 67 ezer forint, a 2019-es GYOD bevezetése rájuk nem terjedt ki. A családtagjukat gondozókra ezért jellemző a jövedelmi szegénység, sokan bár szeretnének, nem tudnak munkát vállalni a gondozási feladataik mellett, írja a tanulmány.

A családi gondozók életkora szintén átlagosan 50 év körül van, de az egészségi állapotukat nagyon megviseli az intenzív gondozás. Mivel nincsenek számukra tehermentesítő szolgáltatások, a gondozás izolációval, elszegényedéssel, egészségi és mentális problémákkal jár.

Magyarországon Európai Uniós összehasonlításban is nagyon alacsony az idős hozzátartozót gondozók aránya: a felnőtt népesség 8-10 százaléka. A tanulmány ebből következően feltételezi, hogy az ellátási szükséglettel rendelkező, de ellátatlan idősek aránya magas. Emiatt valószínűsíti, hogy a kapacitások hiányát mérséklendő piaci válaszként félig vagy teljesen illegális, kényszer szülte, esetenként jogsértő, az egyenlőtlenségeket tovább növelő megoldások születnek.

Idősek otthona, szociális ellátás

Magyarországon 2019-es adatok alapján 55500 fő volt azok száma, akik időskorúak otthonában, gondozóházban ellátottak közé tartoztak a KSH adatai alapján. Vagyis a 65 év felettiek 2,85 százaléka tudja igénybe venni ezt a szociális ellátási formát. A házi segítségnyújtásban 90 542 fő ellátottak tartottak nyilván tavaly, idősek nappali ellátásában 38 109 fő részesült. 2019-es adatok szerint a várakozók száma folyamatosan nő.

A várakozási idő átlagosan két év, a kérelmek körülbelül fele megszűnik a várakozási idő alatt, fele részben időközi elhalálozás miatt. Az utóbbi nyolc évben központi állami fenntartásban működő idősek otthonában új férőhely nem jött létre, ugyanis a kapacitások száma be van fagyasztva: azaz bentlakásos ellátásokban nem lehetséges új férőhelyet létrehozni.

Depresszió és demencia

A gondozási problémák nagyban összefüggnek a mentális betegségekkel, azon belül is főként a demenciával érintett idősek számának növekedésével. Az Eurostat legfrissebb, 2017-es adatai szerint a demenciával összefüggésben álló halálesetek száma 3216 volt, az Alheimer-kórt is idevéve még 548 esetet vettek számba Magyarországon, viszont a mentális betegségekben érintettek száma itthon nagyjából 200-250 ezerre tehető becslések szerint.

Annak ellenére, hogy a demens betegek mindössze 6 százaléka kerül be idősek otthonába, arányuk az összes bentlakóhoz viszonyítva az idősotthonok férőhelyein már 23 százalékot tesz ki. Európában a 60 év feletti lakosság 6 százaléka szenved a demencia enyhe, középsúlyos vagy súlyos típusában, a 90 év felettieknek pedig közel 30 százaléka érintett.

A WHO adatai alapján 2017-ben Európa országaiban 10 millió volt a betegek száma, ami 2030-ra várhatóan megduplázódik. A betegség végső stádiumában már 24 órás felügyelet szükséges, így nagy gondozási terhet és költségeket jelenthet a jövőben a helyzet kezelése mind a családok, mind az állami ellátó rendszer számára.

A nagyon idősek egyébként is fokozottan ki vannak téve a mentális problémáknak: a súlyos depresszió fennállásának valószínűsége a 80 év felettiek körében a legmagasabb, 24 százalék, és további 19 százalékuk mutat depresszív tüneteket, ez összesen 43 százalék.

Civilizációs betegségek vs. koronavírus járvány

A civilizációs betegségek alatt olyan, nem fertőzés útján terjedő betegségeket értünk, mint amilyenek a különböző daganatok, a Parkinson-kór, az autoimmun betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, a sztrókok, a cukorbetegség, a krónikus veseelégtelenség, a csontritkulás, a degeneratív ízületi gyulladás vagy az Alzheimer-kór.

A koronavírus járvány arra is rávilágított, hogy milyen sok idős él valamilyen krónikus betegséggel Magyarországon: a 65 évnél idősebbek kétharmada

az Európai Bizottság által tavaly közölt egészségügyi országprofil szerint 2017-es adatok alapján. ennél az adatfelvételnél nem számították ezek közé a legtöbbeket érintő magas vérnyomást és még sok más betegséget. Ezekkel is számolva, a már említett 2014-es európai egészségfelmérés szerint a 65 évnél idősebbek körében 80 százalékos a krónikus betegségek előfordulása, míg a teljes népességben 45 százalékos volt ez az arány.

A krónikus betegek pedig nem csak a koronavírusnak vannak jobban kitéve, hanem akár az influenzának is, de arra is jóval nagyobb esélyük van, hogy valamilyen kórházi fertőzés következtében még jobban megbetegedjenek.

Dohányzás, alkoholizmus

A WHO 2018-ra vonatkozó adatai szerint elégtelen fizikai aktivitás miatt évente 1,6 millióan, alkoholfogyasztás következtében 3,3 millióan, egészségtelen táplálkozás miatt 4,1 millióan, a bel- és kültéri levegő szennyezettsége következtében 6,8 millióan haltak meg világszerte. A dohányzás 7,2 millió ember haláláért felelős az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint. Magyarországon a 14 évesnél idősebb lakosság 34 százaléka - a nők 28 és a férfiak 40 százaléka -, azaz összesen két és fél millió ember dohányzik rendszeresen.

Mindeközben egytizedük nem éri meg az 55. életévét, 28 százalékuk hal meg 65 éves kora előtt, 57 százalékuk pedig 75 éves kora előtt. Magyarországon a 65 év felettiek körében a dohányzók aránya 10,8 százalék volt 2014-ben (azóta korcsoportos bontásban nem készült reprezentatív adatfelvétel), és közülük is 2,4 százalék napi 20 szálnál több cigarettát szív.

Az alkoholizmus szintén hatalmas problémát jelent a krónikus betegségek kockázata szempontjából idős korban. A WHO néhány éve nagyjából 900 ezerre becsülte a magyar alkoholisták számát, hazánkban a 15 éven felüliek körében évente 10,7 liter tiszta szesz jut egy főre, ha a fogyasztást nézzük.

Bár friss adatok erre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre, akár a mindennapi tapasztalat mutatja, hogy sok magyar - főként férfiak - idősebb, 55 éves koruk felett hajlamosak egyre több alkoholt fogyasztani úgy is, ha korábban nem volt semmilyen szerfüggőségük. Ez összefüggésben lehet akár a nyugdíjba vonulással, akár depresszióval, és még sok tényezővel - az alkoholproblémák pedig hamar más krónikus betegségekhez, életminőségromláshoz is vezethetnek. Az idősek éppen elszigeteltségük, rosszabb egészségi helyzetük miatt jobban ki is vannak téve az alkohol ártalmainak, mint a fiatalabbak.

Alapvető és szociális ellátás, információ- és munkaerőhiány

Az alapszolgáltatásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás) 1993 óta kötelező minden települési önkormányzatnak biztosítania, ugyanakkor jelenleg csak a települések 80-90 százalékán elérhetők ezek a szolgáltatások. Sok településen a szolgáltatás helyben nem is elérhető. Azonban még tovább súlyosbítja a képet, hogy egyenlőtlen a kapacitások elosztása: egyes településeken az idősek 80 százaléka számára biztosított az ellátás, máshol csak néhány százalékban.

Az információhiány is jelentős gondot okoz az idősek körében: a 65 év felettieknek csak kb. harmada tud arról, hogy mire lenne jogosult.

A professzionális gondozók száma is folyamatos csökkenést mutat, összesen a szociális szférában 93 ezren dolgoznak, és a járvány alatt ez a kérdés is kibukott: ezt a szakmát feltehetően sokan az alacsony bérek miatt nem választják: a dolgozók 70-80 százaléka nem kapja meg a bruttó 296 ezer forintos átlagbért, miközben a munka nagy szakértelmet, és teherbírást kíván. A betöltetlen álláshelyek száma 2010 óta folyamatosan nő, 2019-ben 3600 betöltetlen álláshely volt. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a professzionális gondozók átlagélet kora 50 év körül van, hamarosan tömegesen fognak nyugdíjba vonulni, miközben a szociális felsőfokú végzettek száma 2009 óta drasztikusan lecsökkent.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Kíváncsi vagy, mennyiért vehetsz fel 2 millió forint személyi kölcsönt? Segítünk! Kalkulátorunk szerint 60 hónapos futamidőre jelenleg az UniCredit Bank nyújtja a legjobb ajánlatot, náluk 42 099 forintos törlesztővel számolhatsz; míg az MKB Banknál 43 358 forintos törlesztőt ígér a 10,95%-os THM. Érdemes még megemlíteni a Cetelem, a K&H Bank, illetve a Raiffeisen Bank ajánlatát is, náluk a teljes futamidőre tekintve 11,28% és12,84% közötti THM-mel kalkulálhatsz. Ha kíváncsi vagy arra is, mennyit kell visszafizetni összesen a hazai bankoknak, ha 2 millió forintot veszel fel 60 hónapos futamidőre, akkor a kondíciókért és egyéb kedvezményekért kersd fel a Pénzcecntrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

09.24-09.30
Országos

Lidl

09.24-09.30
Országos

Auchan

09.24-09.30
Országos

Interspar

09.24-09.30
Országos

Spar

09.24-09.30
Országos

Tesco

09.24-09.30
Országos


Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó