Mi van, ha nem tudom fizetni a megtakarításomat? Itt vannak a lehetőségek

Rengeteg magyar ember életében hozott a koronavírus-járvány hirtelen jött, hatalmas változásokat, sajnos már most ezrek vesztették el a munkájukat, pedig még jó eséllyel közel sem vagyunk a járvány végéhez. Ilyen helyzetben előfordulhat, hogy a rendszeres megtakarításunkat nem tudjuk fizetni, sok esetben tudunk viszont a szolgáltatónktól valamilyen engedményt kérni ahelyett, hogy az általában jelentős tőkeveszteséggel járó szerződésmegszüntetést választjuk. Megnéztük, mi történik, ha nem tudjuk az életbiztosításunkat, nyugdíjpénztárunkat, lakástakarékunkat fizetni és azt is, hogy mit tudunk tenni a veszteségminimalizálás érdekében. A törlesztési moratórium természetesen a rendszeres megtakarítások fizetésére nem vonatkozik.

Rendszeres díjas életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás

Mi van, ha nem tudom fizetni?

Ha nem tudjuk fizetni a megtakarítási célú életbiztosításunkat, díjhátralékba kerülünk, melynek halmozódása azt is jelentheti, hogy felmondásra kerül a megtakarításunk. A legtöbb szerződés 30 nap után kerül díjhátralékba, melyről értesíti a biztosító az ügyfelet. A legtöbb biztosítónál 2-3 hónapos türelmi időt adnak az ügyfélnek, ezután az aktuális egyenleg szerint kifizetik a megtakarításunkat az általunk megadott bankszámlára. Olyan biztosító is akad, ahol díjnemfizetés esetén automatikusan díjmentesítik a szerződést vagy szüneteltetik a díjfizetést.

Mi van, ha ki akarok szállni?

Ha sürgősen kell az életbiztosításban tárolt pénzünk és vissza akarjuk vásárolni a szerződést, előfordulhat, hogy nagyon komoly tőkeveszteséggel találjuk magunkat szemben. Hasonló a helyzet akkor is, ha a biztosító díjelégtelenség miatt mondja vissza a szerződést.

A legtöbb megtakarítási életbiztosítás esetén az első 1-3 évben 20-80%-os költséget is terhelhet a biztosító a befizetett rendszeres díjakra, így ha például az első évben szűnik meg a szerződésünk, akár 80%-os tőkeveszteségünk is keletkezhet. Különösen komoly gondot jelenthet egy nyugdíjbiztosítás korai megszüntetése, hiszen a felvett állami támogatást is vissza kell fizetnünk, 20%-kal növelten.

A legtöbb hosszabb távú megtakarítási célú életbiztosításnak - kedvező piaci körülmények közt -, 5-10 év kell ahhoz, hogy a kezdeti költségeiket ledolgozzák, így nem érdemes ezekhez a szerződésekhez előbb hozzányúlnunk még akkor sem, ha nagy a baj.

Már csak azért is megéri várnunk, mert ha van hozamunk, ezután adózni is kell (15%, 5 év után 7,5%), 10 év vagy nyugdíjra való jogosultság esetén (nyugdíjbiztosításnál) viszont adómentességet élvezhetünk.

Mit tudok tenni, hogy csökkentsem a terheimet?

Ha nem tudjuk fizetni a rendszeres díjas megtakarítási célú biztosításunkat, a legtöbb biztosítónál a következőket tehetjük:

• Díjcsökkentés: a legtöbb biztosító ad arra lehetőséget, hogy futamidő közben levigyük a minimum díjig a biztosításunk rendszeres díját, általában erre először a kezdeti, 2-3 éves időszak után van lehetőségünk. Ennek a megoldásnak a hátránya az, hogy a kezdeti költségek nem csökkennek (ugyanis ezeket már a futamidő elején a szerződéses összeg alapján levonta a biztosító), így a teljes megtakarításunkra vetített összköltségteher aránya nőni fog.

• Díjszüneteltetés: általában a kezdeti időszak után van lehetőségünk biztosítótól függően pár hónapra, fél, vagy egy évre díjszüneteltetést kérni a megtakarításunkra. Ebben az esetben nem jönnek a fizetési felszólítások, viszont a díjcsökkentéshez hasonlóan a költségeket továbbra is vonja a biztosító a befizetett összegekből (viszont mellette a befektetésünkön hozam is keletkezik). Ha átmeneti pénzügyi gondokkal küzdünk, ez lehet a legjobb megoldás.

• Díjmentesítés: néhány biztosítónál kérhetünk a szerződésünkre díjmentes leszállítást, vagyis azt, hogy a rendszeres díjat nem fizetjük tovább. Ennek eredménye általában az, hogy klasszikus biztosításnál a kockázati biztosítást és / vagy a kiegészítő biztosításokat elvesztjük, az alapbiztosítás biztosítási összege pedig lecsökken. Unit-linkednél nem feltétlen vesztjük el a kockázati biztosítást és / vagy a kiegészítő biztosításokat. A költségeket tovább vonják, majd tartam végén megkapjuk az aktuális egyenlegünket. A díjszüneteltetéssel ellentétben itt nincs lehetőség adott idő eltelte után (fél év-egy év) újra rendszeres díjat fizetni.
  

• Kötvénykölcsön: a befizetett díjak terhére ritkább esetben kérhetünk a biztosítótól kötvénykölcsönt, amit a későbbi rendszeres díjfizetéssel kell majd fedeznünk. A meglévő költségek mellé ez általában még plusz költséget (kamatot) jelent.

• Rendszeres díjfizetés a többletbefizetésekből: néhány biztosító arra is kínál módot, hogy írásbeli beleegyezésünkkel a rendszeres biztosítási díjat levonják a felhalmozási egységekből, illetve az eseti számlára történt többletbefizetésekből.

• Részleges visszavásárlás: a kezdeti időszak (jellemzően az első 1-3 év) után van arra is lehetőségünk, hogy részlegesen, a szerződés megszüntetése nélkül vásároljuk vissza az életbiztosításunkat, némi plusz költségért cserébe. Ilyenkor sem érdemes a rendszeres díjakhoz hozzányúlni (hanem a felhalmozási egységekhez és az eseti számlához), hiszen a díjhátralék szankciói itt is felmerülnek.

Nyugdíjpénztár

Mi van, ha nem tudom fizetni?

A nyugdíjpénztárak némileg "kegyesebbek," hiszen a tagságot nem mondja vissza a szolgáltató, ha nem tudja a pénztártag fizetni a tagdíjat. Továbbra is vonják viszont a működési költségeket a korábban befizetett tagdíjakból, ami az ÖPOSZ adatai szerint általában a minimum tagdíjra vetített 3-4% körüli összeg (ez nominálisan általában párszáz forintot jelent csak). Vigyázzunk viszont arra, hogy az állami támogatást csak az éves befizetésünkre kapjuk meg, nem pedig a benn forgó tőkeösszegre, vagyis a kieső tagdíjra nem kapjuk meg a 20%-os adójóváírást.

Mi van, ha ki akarok szállni?

Jóval komolyabb a helyzet, ha nyugdíj előtt ki akarjuk venni az összes pénzt a pénztárból. 10 év eltelte előtt egyáltalán nem tudunk hozzányúlni a nyugdíjpénztári megtakarításhoz, pénzkivételre először csak 10 év után van lehetőség.

10 év után a hozam adómentesen kivehető három évente, a tőkére viszont 15% szja, 19,5% szho fizetendő, az első tíz év adóalapja viszont évente tíz százalékponttal csökken. Ez azt jelenti, hogy huszadik évnél már az első 10 év tőkéjét adómentesen kivehetjük nyugdíjba vonulás nélkül is a nyugdíjkasszából, a hozamot pedig lefölözhetjük három évente.

De összességében nem érdemes a nyugdíjpénztárakból sem kivenni a pénzt nyugdíj előtt, hiszen ezzel az időskori önmagunk megtakarítását csökkentjük egy olyan élethelyzetben, amikor valószínűleg egyébként is jelentősen csökkenő bevételekkel kell, hogy számoljunk.

Mit tudok tenni, hogy csökkentsem a terheimet?

Az elsődleges opció a tehercsökkentésre az, hogy a vállaltnál kevesebbet fizetünk be, ebben az esetben viszont az állami támogatás is kevesebb lesz, a költségek pedig a sávos költségelvonási rendszer miatt magasabbak lehetnek.

Ha tíz év előtt mindenképp hozzá akarunk férni a pénzünkhöz, ezt tagi kölcsön formájában tehetjük csak meg. Ennek díja jellemzően 1% körül mozog és a pénztár kamatot is számíthat fel a kölcsönvett pénzre, ami jellemzően jegybanki alapkamat + 5 százalékpont.

Lakástakarék

Mi van, ha nem tudom fizetni?

Ez a kérdés leginkább a régebbi, még 30%-os állami támogatással működő lakástakarék-szerződések esetén lehet érdekes, hiszen ezeknek a szerződéseknek az állami támogatás volt a fő vonzereje és ez veszélybe kerül, ha elmaradoznak a díjak.

Ha egy negyedéven belül akár egy havi befizetésünk elmarad, arra a megtakarítási negyedévre már nem írják jóvá az állami támogatást, csak a betéti kamatokat. A jó hír azt, hogy 1-2 havi elmaradást még lehet utólag pótolni, de vigyáznunk kell arra, hogy az adott megtakarítási év harmadik és negyedik negyedévében nem lehet több a jóváírt állami támogatás összege az egyébként járó támogatás 25-25%-ánál. Tehát nem tehetjük meg azt például, hogy az utolsó negyedévben gurítjuk be az egész éves elmaradásunkat. Ilyen esetben jó megoldás lehet a szüneteltetés is, lásd alább.

Az újabb szerződéseknél már nincs állami támogatás, helyette kamatbónuszokkal találkozhatunk, melyek a díjfizetések elmaradása, netán korai szerződésfelmondás esetén szintén veszélybe kerülhetnek.

Mi van, ha ki akarok szállni?

Ha 4 év lejárta előtt meg akarjuk szüntetni a szerződésünket, a teljes állami támogatást bukjuk, viszont a betéti kamatokat jóváírják. Mivel a betéti kamat olyan alacsony, hogy nem biztos, hogy fedezi a szerződéskötési és számlavezetési díjat, ezért lakástakarékkal is bukhatunk korai visszaváltás esetén. Ebben az esetben nem kell lakáscélú felhasználást igazolnunk.

Ha 4 évesnél hosszabb időre kötöttük a szerződést és lejárat előtt, de 4 év elteltével akarjuk felmondani, a a legutóbbi teljesített szerződéses időszakig keletkezett állami támogatást megkapjuk, de a lakáscélt ebben az esetben is igazolnunk kell.

A kiutalási időszak egyébként 2-3 hónap, úgyhogy lakástakarék-szerződést sem éri meg vészhelyzeti likviditáskezelésre használni. Ha azonnal kell a pénz, kérhetünk a 2-3 hónapos kiutalási időszak helyett azonnali kiutalást is, ennek viszont tetemes díja van: a teljes kiutalt összegre vetített 3%.

Mit tudok tenni, hogy csökkentsem a terheimet?

Átmeneti fizetési probléma esetén lehetőségünk van a szerződésünk szüneteltetésére, melynek párezer forintos költsége van. Ebben az esetben maximum egy évig kapunk haladékot úgy, hogy az állami támogatást nem bukjuk el, a szerződés lejárata viszont ugyanennyit csúszik.

Ha lakáscélra kell sürgősen a pénz, egyes kasszáknál azonnali vagy áthidaló lakáshitelt is igényelhetünk, míg a megtakarítási időszak tart.

Címlapkép: Getty Images