Rengeteg magyar ember életében hozott a koronavírus-járvány hirtelen jött, hatalmas változásokat, sajnos már most ezrek vesztették el a munkájukat, pedig még jó eséllyel közel sem vagyunk a járvány végéhez. Ilyen helyzetben előfordulhat, hogy a rendszeres megtakarításunkat nem tudjuk fizetni, sok esetben tudunk viszont a szolgáltatónktól valamilyen engedményt kérni ahelyett, hogy az általában jelentős tőkeveszteséggel járó szerződésmegszüntetést választjuk. Megnéztük, mi történik, ha nem tudjuk az életbiztosításunkat, nyugdíjpénztárunkat, lakástakarékunkat fizetni és azt is, hogy mit tudunk tenni a veszteségminimalizálás érdekében. A törlesztési moratórium természetesen a rendszeres megtakarítások fizetésére nem vonatkozik.
Ha nem tudjuk fizetni a megtakarítási célú életbiztosításunkat, díjhátralékba kerülünk, melynek halmozódása azt is jelentheti, hogy felmondásra kerül a megtakarításunk. A legtöbb szerződés 30 nap után kerül díjhátralékba, melyről értesíti a biztosító az ügyfelet. A legtöbb biztosítónál 2-3 hónapos türelmi időt adnak az ügyfélnek, ezután az aktuális egyenleg szerint kifizetik a megtakarításunkat az általunk megadott bankszámlára. Olyan biztosító is akad, ahol díjnemfizetés esetén automatikusan díjmentesítik a szerződést vagy szüneteltetik a díjfizetést.
Ha sürgősen kell az életbiztosításban tárolt pénzünk és vissza akarjuk vásárolni a szerződést, előfordulhat, hogy nagyon komoly tőkeveszteséggel találjuk magunkat szemben. Hasonló a helyzet akkor is, ha a biztosító díjelégtelenség miatt mondja vissza a szerződést.
A legtöbb megtakarítási életbiztosítás esetén az első 1-3 évben 20-80%-os költséget is terhelhet a biztosító a befizetett rendszeres díjakra, így ha például az első évben szűnik meg a szerződésünk, akár 80%-os tőkeveszteségünk is keletkezhet. Különösen komoly gondot jelenthet egy nyugdíjbiztosítás korai megszüntetése, hiszen a felvett állami támogatást is vissza kell fizetnünk, 20%-kal növelten.
A legtöbb hosszabb távú megtakarítási célú életbiztosításnak - kedvező piaci körülmények közt -, 5-10 év kell ahhoz, hogy a kezdeti költségeiket ledolgozzák, így nem érdemes ezekhez a szerződésekhez előbb hozzányúlnunk még akkor sem, ha nagy a baj.
Már csak azért is megéri várnunk, mert ha van hozamunk, ezután adózni is kell (15%, 5 év után 7,5%), 10 év vagy nyugdíjra való jogosultság esetén (nyugdíjbiztosításnál) viszont adómentességet élvezhetünk.
Ha nem tudjuk fizetni a rendszeres díjas megtakarítási célú biztosításunkat, a legtöbb biztosítónál a következőket tehetjük:
A nyugdíjpénztárak némileg "kegyesebbek," hiszen a tagságot nem mondja vissza a szolgáltató, ha nem tudja a pénztártag fizetni a tagdíjat. Továbbra is vonják viszont a működési költségeket a korábban befizetett tagdíjakból, ami az ÖPOSZ adatai szerint általában a minimum tagdíjra vetített 3-4% körüli összeg (ez nominálisan általában párszáz forintot jelent csak). Vigyázzunk viszont arra, hogy az állami támogatást csak az éves befizetésünkre kapjuk meg, nem pedig a benn forgó tőkeösszegre, vagyis a kieső tagdíjra nem kapjuk meg a 20%-os adójóváírást.
Jóval komolyabb a helyzet, ha nyugdíj előtt ki akarjuk venni az összes pénzt a pénztárból. 10 év eltelte előtt egyáltalán nem tudunk hozzányúlni a nyugdíjpénztári megtakarításhoz, pénzkivételre először csak 10 év után van lehetőség.
10 év után a hozam adómentesen kivehető három évente, a tőkére viszont 15% szja, 19,5% szho fizetendő, az első tíz év adóalapja viszont évente tíz százalékponttal csökken. Ez azt jelenti, hogy huszadik évnél már az első 10 év tőkéjét adómentesen kivehetjük nyugdíjba vonulás nélkül is a nyugdíjkasszából, a hozamot pedig lefölözhetjük három évente.
De összességében nem érdemes a nyugdíjpénztárakból sem kivenni a pénzt nyugdíj előtt, hiszen ezzel az időskori önmagunk megtakarítását csökkentjük egy olyan élethelyzetben, amikor valószínűleg egyébként is jelentősen csökkenő bevételekkel kell, hogy számoljunk.
Az elsődleges opció a tehercsökkentésre az, hogy a vállaltnál kevesebbet fizetünk be, ebben az esetben viszont az állami támogatás is kevesebb lesz, a költségek pedig a sávos költségelvonási rendszer miatt magasabbak lehetnek.
Ha tíz év előtt mindenképp hozzá akarunk férni a pénzünkhöz, ezt tagi kölcsön formájában tehetjük csak meg. Ennek díja jellemzően 1% körül mozog és a pénztár kamatot is számíthat fel a kölcsönvett pénzre, ami jellemzően jegybanki alapkamat + 5 százalékpont.
Ez a kérdés leginkább a régebbi, még 30%-os állami támogatással működő lakástakarék-szerződések esetén lehet érdekes, hiszen ezeknek a szerződéseknek az állami támogatás volt a fő vonzereje és ez veszélybe kerül, ha elmaradoznak a díjak.
Ha egy negyedéven belül akár egy havi befizetésünk elmarad, arra a megtakarítási negyedévre már nem írják jóvá az állami támogatást, csak a betéti kamatokat. A jó hír azt, hogy 1-2 havi elmaradást még lehet utólag pótolni, de vigyáznunk kell arra, hogy az adott megtakarítási év harmadik és negyedik negyedévében nem lehet több a jóváírt állami támogatás összege az egyébként járó támogatás 25-25%-ánál. Tehát nem tehetjük meg azt például, hogy az utolsó negyedévben gurítjuk be az egész éves elmaradásunkat. Ilyen esetben jó megoldás lehet a szüneteltetés is, lásd alább.
Az újabb szerződéseknél már nincs állami támogatás, helyette kamatbónuszokkal találkozhatunk, melyek a díjfizetések elmaradása, netán korai szerződésfelmondás esetén szintén veszélybe kerülhetnek.
Ha 4 év lejárta előtt meg akarjuk szüntetni a szerződésünket, a teljes állami támogatást bukjuk, viszont a betéti kamatokat jóváírják. Mivel a betéti kamat olyan alacsony, hogy nem biztos, hogy fedezi a szerződéskötési és számlavezetési díjat, ezért lakástakarékkal is bukhatunk korai visszaváltás esetén. Ebben az esetben nem kell lakáscélú felhasználást igazolnunk.
Ha 4 évesnél hosszabb időre kötöttük a szerződést és lejárat előtt, de 4 év elteltével akarjuk felmondani, a a legutóbbi teljesített szerződéses időszakig keletkezett állami támogatást megkapjuk, de a lakáscélt ebben az esetben is igazolnunk kell.
A kiutalási időszak egyébként 2-3 hónap, úgyhogy lakástakarék-szerződést sem éri meg vészhelyzeti likviditáskezelésre használni. Ha azonnal kell a pénz, kérhetünk a 2-3 hónapos kiutalási időszak helyett azonnali kiutalást is, ennek viszont tetemes díja van: a teljes kiutalt összegre vetített 3%.
Átmeneti fizetési probléma esetén lehetőségünk van a szerződésünk szüneteltetésére, melynek párezer forintos költsége van. Ebben az esetben maximum egy évig kapunk haladékot úgy, hogy az állami támogatást nem bukjuk el, a szerződés lejárata viszont ugyanennyit csúszik.
Ha lakáscélra kell sürgősen a pénz, egyes kasszáknál azonnali vagy áthidaló lakáshitelt is igényelhetünk, míg a megtakarítási időszak tart.
Címlapkép: Getty Images
JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?
A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Felhalmozott Kamat