Kiderült a magyar magántőkealapok sötét titka: Zsiday Viktor lerántotta a leplet a milliárdosok legalizált trükkjéről

Zsiday Viktor elemzésében kifejti, hogy a hazai gyakorlat egy tudatos politikai és jogi konstrukció eredménye. A rendszer létrehozói átvettek ugyan egy létező nemzetközi formát, de a magyar jogrendszerben úgy alakították át, hogy az elveszítette az eredeti értelmét. Azzal viszont, hogy megtartották a magántőkealap elnevezést, sikeresen terelték tévútra a közbeszédet. Így az újságírók és a közszereplők is a név által sugallt fogalmi keretben kényszerülnek beszélni ezekről az entitásokról, ami koncepcionális tévedésekhez vezet.

A nemzetközi gyakorlatban a magántőkealapok arra szolgálnak, hogy vagyonos magánszemélyek és intézményi befektetők egyesítsék a tőkéjüket. Ezt jellemzően nagyobb, tőzsdén kívüli befektetések vagy vállalatfelvásárlások céljából teszik. Ezekben az esetekben a végső befektetők személye ismert, a szakmai döntéseket pedig a tényleges alapkezelők hozzák meg.

Ezzel szemben a hazai változat teljesen másként működik. A törvényi szabályozás kifejezetten azt szolgálja, hogy csupán egy-két ember vagyonát rejtse el. A tényleges tulajdonosok a teljes anonimitás homályában maradhatnak. A valóságban a befektetési döntéseket is ők maguk hozzák meg a hivatalos alapkezelők helyett. Ebben a modellben nincs szó valódi tőkeegyesítésről, a legfőbb motiváció az átláthatatlanság és az adóelkerülés. A vagyon így észrevétlenül vándorolhat kézből kézbe, ami kísértetiesen emlékeztet az ezredforduló környéki offshore cégek működésére.

A téma súlyát jól mutatják a Transparency International adatai is, amelyek rávilágítanak a rendszer közpénzfelszívó szerepére. A magyar állam 2013 óta mintegy 2645 milliárd forintnyi közpénzt helyezett ki magántőkealapokba és egyéb alternatív befektetési alapokba. Ennek az összegnek közel 90 százaléka az MFB-csoporttól származott. A tőkekihelyezések csúcsidőszakai a koronavírus-járvány idejére és a választásokat megelőző évekre estek. Ebből a hatalmas összegből a legnagyobb haszonélvező Tiborcz István érdekeltsége, a Gránit Alapkezelő volt, ahová 308 milliárd forint áramlott.

Bár a valódi magántőkealapoknak meglenne a maguk helye és fontos szerepe a hazai piacgazdaságban, Zsiday Viktor szerint az itthon működő struktúra másról szól. Ez csupán egy államilag elősegített, legalizált offshore tevékenység, amelyet hiba az eredeti nevén illetni.