Hatalmas változás készül a hazai megtakarításoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az ÁKK nemrég jelentette be a lakossági állampapírok kínálatának teljes megújítását: a fix kamatozású papírok hozama emelkedik és futamidejük nő, míg a változó kamatozású papírok (PMÁP és BMÁP) prémiuma jelentősen csökken. A cél egyértelmű: mindkét fél számára kiszámíthatóbb kamatfizetések és hosszabb távú elköteleződés.

Hoffmann Mihály, az ÁKK vezérigazgatója a Portfoliónak adott interjújában elmondta, hogy az év elején a GDP 2 százalékának megfelelő, mintegy 1500 milliárd forint kamatjövedelemhez jutott a lakosság, főként a magas kamatozású PMÁP révén. Az infláció azóta visszaesett, de az állomány stabilan alakult, a lakosság nemcsak a tőkét, hanem a kamat egy részét is visszafektette az állampapírpiacba.

A változtatások két fő problémát kezelnek: egyrészt a lakossági piac túl rövid futamidejét az intézményi és devizakötvény-piachoz képest, másrészt a fix és változó kamatozású papírok arányának eltolódását a változó irányába. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy nem önmagában a költség számít, hanem annak kiszámíthatósága is.

Megnéztük a nemzetközi tapasztalatokat, többek között a német adósságkezelő intézkedéseit, ami az inflációkövető papírokat gyakorlatilag megszüntette, mert a kiszámíthatatlan inflációs környezet bizonytalanná teszi a kamatkiadások alakulását

- magyarázta Hoffmann. Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon magas a változó kamatozású és az inflációhoz kötött állampapírok aránya.

A vezérigazgató szerint a változtatások rövid távon elfogadható árat jelentenek azért, hogy csökkentsék a kamatkockázatot. Kiemelte, hogy korábban a változó kamatozású BMÁP hozama bőven 7 százalék felett volt, míg október elején a legmagasabb, fix kamatozású FixMÁP hozama éppen 7 százalékon alakul.

Az ÁKK evolutív folyamatban gondolkodik, és fontosnak tartja a lakossági állampapír-piac stabilitásának megőrzését. A likviditás terén egyetlen változtatást eszközöltek: a visszaváltási árfolyamot egységesen 99%-on rögzítették. "Annak vagyunk a hívei, hogy lépésről lépésre, evolutív módon változtassuk a paramétereket. Rövid távon további szigorítás nincs napirenden" - hangsúlyozta Hoffmann.

A PMÁP-nál a felárat 50-ről 10 bázispontra, a BMÁP esetében is csökkentették a diszkontkincstárjegyek feletti felárat, míg a két fix kamatozású papírnál körülbelül 50 bázisponttal emelték a hozamot. Ennek hatására átrendeződés várható a piacon.

A vezérigazgató szerint a lakossági állampapírpiac nagyon stabil, és a befektetők nagyrészt kitartanak mellette a turbulenciák ellenére is. Emellett jó a kereslet az aukciókon, nemcsak hazai intézményi, hanem külföldi befektetői oldalról is, például a közelmúltban rekordmagas, 6-10-szeres kereslettel szembesültek egyes hosszú lejáratú kötvényaukciókon.

Hoffmann Mihály szerint a PMÁP kamatok csúcsa már mögöttünk van, és a fix kamatozású papírok felé való elmozdulás segít abban, hogy a jövőben ne legyenek ilyen csúcsok a kamatkiadásokban. Az ÁKK az államadósság/GDP arány csökkenésére számít, szemben az IMF előrejelzésével, amely növekedést jósol.

A vezérigazgató kiemelte, hogy érdemes a magyar adósságdinamikát nemzetközi kontextusba helyezni. Magyarország viszonylag fegyelmezett a költségvetési hiány és az államadósság tekintetében a régióban.

Románia például 8-9%-os hiánnyal küzd, Lengyelország is 7% fölött van, Szlovákia szintén magasabb hiányt mutat, mint mi. Egyedül Csehország fegyelmezettebb nálunk ebből a szempontból

- mondta.

Hoffmann szerint jelenleg nem látnak semmilyen finanszírozási problémát sem az idei, sem a következő év tekintetében, még az ésszerűen előre látható kockázatok realizálódása esetén sem. A nemzetközi befektetők a globális kihívások ellenére is bíznak a magyar gazdaságban, hazánkat megbízható partnerként kezelik.

címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA