Nagy bajban a magyarok megtakarításai? Kimondták az ítéletet, egyre rosszabb a minta

A karácsonyi időszakban elhangzott beszélgetés jól szemlélteti, mennyire relatív a befektetési hozamok megítélése. Míg a HOLD befektetési igazgatója számára a 13 százalékos éves megtérülés kifejezetten örömteli eredmény lenne, addig a portfóliómenedzser Balásy Zsolt ugyanezt inkább lehangolónak érzi. Az ellentmondás azonban csak látszólagos: minden attól függ, milyen nézőpontból, milyen elvárásokkal keretezve tekintünk ugyanarra a számra - írja cikkében.

Balásy tapasztalata szerint teljesen más érzelmi reakciót vált ki az azonos éves hozam attól függően, hogyan jutottunk el oda. Másképp éli meg a befektető, ha év közben magas pluszban állt, majd onnan esett vissza, mintha egész évben szerényen teljesített volna, és csak az utolsó időszakban ugrott volna nagyot. "Ha egész évben valahol 0 és 5 százalék közt haldokoltam volna, majd az utolsó hónapban, a krasznahorkai pusztulat szélén hirtelen hozzáadok tíz százalékpontot, akkor ez számomra is egy vidám ünnepi szezon lett volna" – fogalmaz a szakember.

Az amerikai gazdasági modell jól példázza, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a volatilitás elfogadása. Az Egyesült Államok gazdasági sikere részben annak köszönhető, hogy a rendszer nagyobb mértékben tűri az instabilitást, a különbségeket és a kockázatvállalást. A pénzügyi rendszerük nem elsősorban a lehetséges veszélyeken való aggódásra épül, hanem a cselekvésre, majd szükség esetén a felmerülő problémák kezelésére.

Ennek a szemléletnek az is a következménye, hogy miközben Amerikában mesterséges intelligenciáról szóló fejlesztési és üzleti konferenciákat szerveznek, addig Európában inkább az AI szabályozásával foglalkozó rendezvények dominálnak. Természetesen ennek a modellnek vannak árnyoldalai: időről időre olyan válságokat generál, mint a 2008–2009-es pénzügyi összeomlás. Ugyanakkor az 1990 és 2025 közötti időszakban példátlan prosperitást hozott nemcsak az amerikai, hanem a világgazdaság számára is.

A magyar gazdaság helyzetének megítélése szintén nézőpont kérdése. Igaz, hogy az elmúlt három évben gyakorlatilag nem volt növekedés, ugyanakkor mesterségesintelligencia-alapú elemzések szerint az átlagos magyar életszínvonala még mindig jobb, mint a világ lakosságának 85–90 százaléka esetében. Történelmi összehasonlításban pedig szinte minden korábbi nemzedéknél jobban élünk, bárhol is éltek a Földön.

A dinamika, a fejlődés üteme kulcsfontosságú tényező. Az elmúlt évszázadok nagy részében gazdasági szempontból kedvezőbb volt Magyarországon élni, mint Romániában, de ez a trend ma már megfordulni látszik.

Ha a jelenlegi pálya folytatódik, egy évtizeden belül Románia megelőzheti Magyarországot, ahogyan Lengyelország már maga mögött hagyta hazánkat az elmúlt 15–20 évben.

Balásy Zsolt szerint egyéni szinten az egyik legfontosabb döntés az, hogy melyik perspektívát választjuk. Mivel az egyénnek elenyésző ráhatása van a világ, sőt még Magyarország folyamataira is, valójában az marad a kezében, hogy milyen szemüvegen keresztül nézi a történéseket. Ez nagyban meghatározza, mennyire érzi majd magát boldognak vagy boldogtalannak a következő időszakban – ugyanabban a valóságban, ugyanazok között a számok között. A portfoliomenedzserrel 2024 októberében készítettünk interjút, amit ide kattintva olvashatsz el újra: 

EZ IS ÉRDEKELHET

Balásy Zsolt: Magyarország független lesz, mint Szerbia, épp kiiratkozunk onnan, ahová jó tartozni

A forint gyengülni fog, ha a fene fenét eszik is, csak a mértéke a kérdés, az pedig szerinte hosszútávú károkozás, hogy a nyugdíjmegtakarításokból lakást lehet majd venni.