Megrohanták a magyarok az ATM-eket: mégis, mi folyik itt, hova menekítik ennyien a pénzüket?

A forint készpénzállomány 4,6%-os növekedése 2025-ben valamivel meghaladta a decemberi 3,3%-os inflációt, és nagyjából megfelelt a nominális GDP-növekedésnek - írja a Portfolio. A lap szerint figyelemre méltó, hogy 2023-ban 14 év után először csökkent a készpénzállomány, azonban 2024-ben ismét növekedésnek indult.

A készpénzállomány alakulását több tényező befolyásolhatta. A lakosság birtokolja az összgazdasági készpénzállomány közel háromnegyedét (73%-át), részben pénzforgalmi célból. A lakossági fogyasztás azonban csak visszafogottan emelkedett 2025-ben – a kiskereskedelem novemberben éves összevetésben 2,5%-kal nőtt, ami elmaradt az első 11 hónap 2,8%-os átlagától.

Az elektronikus fizetések, különösen a qvik és a kártyás fizetési módok gyors terjedése tovább csökkentette a készpénz pénzforgalmi szerepét. Emellett a megtakarítási céllal tartott készpénzállomány a 4,4%-os infláció miatt jelentős reálértéket vesztett, ami a hozamot termelő befektetések felé terelhette a megtakarításokat.

Bár 2025-ben alkotmányos joggá vált a készpénzhasználat Magyarországon, ez valószínűleg nem befolyásolta jelentősen a készpénzállomány növekedését. A pénzügyi és gyakorlati megfontolások feltehetően nagyobb szerepet játszottak a folyamatban.

A készpénzhasználat globálisan visszaszorulóban van, de az egyes országok eltérő pályán mozognak a helyi sajátosságok miatt. Az Európai Központi Bank 2024-es eurozónában végzett felmérése szerint a tranzakciók 52%-ánál használnak készpénzt a vásárlók, szemben a 2022-es 59%-kal. Értékben a bankkártyák a legdominánsabb fizetési eszközök (45%), ezt követi a készpénz (39%) és a mobilalkalmazások (7%).

Magyarország a készpénzmentesség felé haladó 45 európai ország rangsorában a 22. helyen áll, a lista középmezőnyében. Az elektronikus fizetések jelentős részét továbbra is a kártyás tranzakciók teszik ki, amelyek mind számban, mind értékben jellemzően kétszámjegyű éves növekedést mutatnak.

A kártyás készpénzfelvételek száma fokozatosan csökken, értékük pedig az elmúlt két évben szintén csökkenésnek indult – az elmúlt nyolc negyedévből hétben éves alapon csökkent a felvett összeg. Jelenleg Magyarországon már körülbelül kétszer annyi pénzt költünk kártyával, mint amennyit felveszünk velük, ami jelentős változás a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest, amikor még 2,5-szer több készpénzt vettünk fel bankkártyákkal, mint amennyit fizettünk velük.

A kártyák mellett egyre több helyen jelenik meg az Azonnali Átutalási Rendszerre épülő qvik fizetés. A CBA volt az egyik első kiskereskedelmi lánc, amely 2025 januárjában kilenc Príma üzletében bevezette ezt a fizetési módot, majd decemberben a Praktiker is csatlakozott, mind a 23 üzletében elérhetővé téve a szolgáltatást.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási változás zajlik a hazai ATM-eknél: minden banki ügyfelet érint, aki pénzt szeretne felvenni

2026-ra teljes körűen életbe lépett az úgynevezett ATM-törvény, amely jogszabályi kényszerrel írta elő a készpénzhez való hozzáférés országos biztosítását.

A 2026-os fizetési trendeket várhatóan befolyásolja, hogy 2025 februárjától 300 ezer forintra emelkedett a havonta két alkalommal igénybe vehető ingyenes készpénzfelvétel határa a korábbi 150 ezer forintról.

Emellett a kormány előírta a bankoknak, hogy minden településre telepítsenek legalább egy ATM-et. Az ezer fős településeken 2025 végéig, az 500 fő alatti településeken pedig 2026-ban kell teljesíteniük ezt a követelményt. Bár a bankrendszer optimalizálhat és áthelyezhet ATM-eket, több száz, potenciálisan több mint ezer új készpénzautomata telepítésére lesz szükség az elvárások teljesítéséhez.