Egyre több magyar talicskázza külföldre a megtakarított pénzét: mit tudhatnak, amit más nem sejt?

A jegybank pénzügyi számláinak előzetes adatai alapján rekordszintet ért el a lakosság külföldi megtakarításainak aránya. Jelenleg minden száz forintnyi megtakarításból tizenhárom forintot tartanak külföldön a magyar háztartások. Ez 12,9 százalékos arányt jelent, ami történelmi csúcs. Az eredmény különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy a forint tavaly hat százalékkal erősödött. Ez a folyamat ugyanis csökkentette a devizaalapú befektetések forintban kifejezett értékét.

Az MNB statisztikái szerint a lakossági megtakarítások növekedési üteme tavaly az elmúlt három év legalacsonyabb szintjére lassult. Ennek ellenére több termékkategóriában pozitív elmozdulás volt tapasztalható. A befektetési jegyek és a látra szóló betétek mellett – a lakáscélú pénzkivonásokkal korrigálva – az életbiztosításokba és a nyugdíjpénztárakba is nagyobb összegek áramlottak, mint az előző évben. A háztartások teljes pénzügyi eszközállománya így végül 10,2 százalékkal gyarapodott.

A külföldi megtakarítások dinamikus bővülése mögött elsősorban a devizaárfolyam-változások hatásától megtisztított növekedés áll. Forintban kifejezve a külföldi befektetések állománya tizenöt százalékkal emelkedett. Ha azonban a forint erősödése nem következett volna be, az adatok mintegy 22 százalékos bővülést mutattak volna.

A tranzakciós adatok vizsgálata azt mutatja, hogy a magyar háztartások elsősorban külföldi befektetési alapokba helyezték el új megtakarításaikat. A tőkebeáramlás időbeli eloszlása egyenetlen volt, a legtöbb friss tőke a harmadik negyedévben érkezett ezekbe az eszközökbe.

Ezzel párhuzamosan a hazai devizabetétek és devizakötvények részaránya mérséklődött a lakossági portfólióban. Ezt nagyrészt a forint árfolyamának erősödése okozta, mivel a folyamat csökkentette az eszközök forintban számított értékét.