Ebbe fektetnek leginkább az élelmes magyarok: így tudod megforgatni a legjobban a vagyonod

Az arany a 21. században jelentősen felülteljesítette a vezető részvénypiaci mutatókat, köztük az S&P 500 indexet is. Az árfolyam-emelkedés különösen az elmúlt két évben gyorsult fel. A kereslet szerkezete is átalakult: miközben az ékszeripari felhasználás csökkent, a technológiai felhasználás stagnált, a befektetési célú kereslet erősen nőtt. Az arany ETF-ek iránti érdeklődés egy év alatt közel megduplázódott.

Az arany iránti kereslet egyik fő hajtóereje a jegybanki tartalékfelhalmozás. A központi bankok az elmúlt években egyre nagyobb mennyiségben vásároltak aranyat, részben a devizatartalékok diverzifikálása érdekében.

A bank elemzője szerint 2024-ben világszerte 1092 tonnával nőtt a jegybanki aranytartalék, és a központi bankok vásárlásai a teljes globális kereslet közel ötödét adták. Egy 2025-ös felmérés alapján a jegybankok 95 százaléka további globális növekedést vár az aranytartalékokban.

A nemesfém iránti keresletet erősíti a csökkenő reálhozam is. Amikor a kamatok és az infláció közötti különbség szűkül, az alternatív, alacsony kockázatú befektetések vonzereje mérséklődik, ami hagyományosan az arany felé tereli a befektetőket.

A geopolitikai feszültségek szintén növelik a menedékeszközök iránti keresletet, ami tovább támogathatja az árfolyam emelkedését. Az arany drágulásából az aranybányász vállalatok részvényei is profitálnak, gyakran még nagyobb mértékben. Ennek oka, hogy bevételeik közvetlenül az arany árától függenek, miközben költségeik jelentős része fix. Ez az árfolyam-emelkedésnél aránytalanul nagyobb nyereségnövekedést eredményezhet.

Az elemzői várakozások szerint az aranybányász szektor idén is felülteljesítheti a részvénypiacok átlagos hozamát.