Nagyon stabil a magyar állampapírpiac: valóban ide teszik a pénzüket az élelmes magyarok, igazuk van?

Az ÁKK vezetője hangsúlyozta, hogy 2025 júliusára már 13.200 milliárd forint fölé emelkedett a lakosság állampapír-állománya. A befektetők nemcsak megtartották korábbi befektetéseiket, hanem nettó értelemben növelték is azokat, részben a kamatfizetéseket is visszaforgatva új állampapírokba.

Jelentős átrendeződés zajlott ugyanakkor a lakossági portfólión belül: a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) aránya az év eleji 54%-ról júliusra 32%-ra csökkent, miközben a Fix Kamatozású Magyar Állampapír (FixMÁP) és a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) együttes súlya már ezt is meghaladja. A befektetők diszkont kincstárjegyeket is nagy volumenben vásároltak.

Az ÁKK vezetője rámutatott, hogy az adósságkezelés három pillérre épít: az intézményi piacra (50% körüli súllyal), a főként külföldiek által dominált devizás piacra (30%), illetve a lakosságra (20%). Az ÁKK feladata, hogy egyensúlyt találjon az állam és a befektetők igényei között - mondta el Hoffmann Mihály a Portfolio Future of Finance konferenciáján.

A lakossági piac sajátossága, hogy az átlagos hátralévő futamidő (duration) viszonylag alacsony, és az utóbbi időben még csökkent is. Emellett a lakosság a legdrágább finanszírozó az átlagos költség alapján, miközben a deviza relatíve a legolcsóbb részpiac.

Az elmúlt években meghatározó trend volt, hogy míg 2022-ig a fix kamatozású lakossági állampapírok aránya magas, nagyjából kétharmad volt, ez mára megfordult, és jelenleg közel kétharmad részt tesznek ki a változó kamatozású kötvények a lakossági portfólión belül.

Az ÁKK vezérigazgatója szerint felül kell vizsgálni a lakossági állampapír-stratégiát. A fő törekvések között említette az átlagos futamidő hosszabbítását, valamint a fix és változó kamatozású papírok arányának kiegyensúlyozását, hogy mérséklődjön a lakossági portfólió kamatkockázata.