Ez a legnagyobb nyugdíjellentmondás ma: milliónyi magyar sétálhat csapdába, de akkor már késő lesz

Nemrég indította el az OTP Bank Magyarországon pénzügyi edukációs kampányát, amelyben a fiatalok pénzügyi felvilágosítását célozzák elsősorban. Legújabb, öngondoskodás témájában készült reprezentatív kutatásukból kiderült, nemcsak a fiatalok körében vannak súlyos lemaradások a Pénzügyi tudatosság terén. A kutatás több dimenziót vizsgálva igyekezte mérni teljesebb a lakosság pénzügyi tudatosságát, illetve azt, ki hogyan képzeli el a jövőjét pénzügyi szempontból.

A következő fontos megállapításokat tették, dimenziók szerint:

• Attitűd: Az attitűd alindex, amely az emberek pénzügyi és egészségügyi tudatosságát, valamint jövőképük fontosságát méri, 59-es értéket mutatott. Mindössze 36% érte el a 70-100 közötti értéket, amely erős jövőképre, tudatosságra utal. A megkérdezettek 29%-a közepes (51-69) szintű pénzügyi tudatossággal rendelkezik, míg 35%-uk gyenge jövőképet és alacsony ambíciókat mutat. A kutatásból kiderül, hogy a jövővel kapcsolatos szorongás a megkérdezettek 40%-át érinti, különösen az 56-65 éves korosztályban. A COVID és a klímaváltozás hatása is jelentős.
• Aktivitás: Az aktivitási alindex 61-es értéke azt mutatja, hogy a megkérdezettek 68%-ának van valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása, ami gyakrabban fordul elő a magasabb iskolázottságúaknál. Az öngondoskodás szempontjából a pénzügyi biztonság, egészségmegőrzés és váratlan kiadások fedezése a legfontosabb célok. A lakosság 91%-a az öngondoskodást e tényezőkhöz köti, ugyanakkor 32% egyáltalán nem foglalkozik vele.

Siralmas a magyarok pénzügyi tudatossága

• A kutatásból rámutatott arra is, hogy a magyarok 35%-ának nincs valódi jövőképe vagy ambíciója, gyenge pénzügyi tudatossággal rendelkezik.
• A kutatás szerint 10-ből 4 magyar szorong a jövője miatt

Meglepő módon az is kiderült, hogy életkorral arányosan nő a szorongás aránya. A legmagasabb az 56-65, 65-70 évesek között az aránya azoknak, akik a pénzügyeik miatt stresszelnek. A COVID-járvány és a klímaszorongás egyébként szerintük jócskán kihatott ezekre az eredményekre.

Kik tudnak hatni a jövőjükre?

Még a fiatalok között is jelentős az aránya azoknak, akik úgy érzik, nincs valós ráhatásuk későbbi életük alakulására. Mégis, összességében a diplomások (58%) gondolják úgy leginkább, hogy legalább valamelyest tudják irányítani a jövőjüket.

Hogyan viszonyulnak a magyarok a pénzügyeikhez, mennyire magabiztosak?

A magyarok körülbelül fele-fele arányban oszlanak meg ezen a téren. Az állampolgárok egyik része magabiztosnak, míg a másik fele bizonytalanak érzi magát pénzügyeikkel kapcsolatban. A magyarok mindössze 26%-a végez rendszeres kimutatást a pénzügyeikről és 21%-uk is csak alkalomadtán.

Ennek ellenére a megtakarítások aránya magas

Az emberek 68%-a rendelkezik legalább valamilyen fajta nyugdíjcélú megtakarítással – ami lehet akár egészségügyi is. Azonban a megtakarításra hajlandó állampolgárok többsége átlagos vagy magas iskolázottságú.

A magyarok 32%-a viszont egyáltalán nem foglalkozik a témával. Azok, akik fittyet hánynak arra, hogy megtakarítási alapot hozzanak létre, elsősorban az iskolázatlan rétegbe tartoznak. A bank egyik hosszútávú célja, hogy ebben a rétegben is növelje a pénzügyi tudatosságot.

Mit jelent az emberek számára az öngondoskodás?

Az emberek 91%-a szerint az öngondoskodás elsősorban a pénzügyi biztonság megteremtését, fenntartását, továbbá az egészség megóvását és a betegségek megelőzését jelenti. 86%-uk pedig megtakarításaival szeretne felkészülni a váratlan kiadásokra is.

Kit tekintenek elsődleges felelősnek?

• megfelelő egészégügyi ellátás
• tisztességes nyugdíj
• megfelelő oktatás, képzés

Ezeket a szempontokat vizsgálva minden kategóriában 70-80% közötti arányban azt gondolják a megkérdezettek, hogy az állam feladata ezeknek a szolgáltatásoknak a biztosítása.

Ugyanakkor az állami nyugdíjról az emberek 82%-a azt gondolja, hogy nem lesz elegendő számukra nyugdíjas éveikben a megélhetéshez.

Hogyan egészítenék ki az állami nyugdíjat?

• nyugdíj melletti munka (46%)
• megtakarítás, biztosítás, pénztári termékek (38%)
• egyéb állandó jövedelemforrás, pl. bérrbeadás (13%)
• örökség (10%)

Továbbá az emberek közel 10%-a a gyermekek, unokáiktól kapott támogatásra akar hagyatkozni nyugdíjas éveiben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fontos kérdéseket tisztáztak a nyugdíjszámítással kapcsolatban: ez rengeteg magyart érint

Sokan kérdezik, hogy miért csak 1988-tól lehet figyelembe venni a nyugdíj számítása során a kereseteket, hiszen ők már a korábbi években is dolgoztak

Ezek az OTP tervei a pénzügyi tudatosság növelése érdekében

Az OTP Öngondoskodási csomagja több ajánlatot is tartalmaz:

20 ezres csomag

• Persely: 5000 Ft.
• Egészségpénztár: 5000 Ft.
• Nyugdíjpénztár: 10 000 Ft.

30 ezres csomag

• Persely: 10 000 Ft
• Egészségpénztár: 10 000 Ft.
• Nyugdíjpénztár: 10 000 Ft.

50 ezres csomag

• Persely: 10 000 Ft.
• Egészségpénztár: 10 000 Ft.
• Nyugdíjpénztár: 10 000 Ft.

A sajtótájékoztató végén kiemelték, az OTP egyik elsődleges célja, hogy növelje a pénzügyi tudatosságot, különösen azon csoportok körében, amelyek alacsony aktivitást mutatnak az öngondoskodás terén.