Tényleg biztos befektetés az arany?

Az arany különösen válságok idején keresett befektetési eszköz, amelytől egy befektetési portfolió stabilizálását szokás elvárni. Mindez annak ellenére, hogy a nemesfém árfolyama időnként egészen vad kilengésekre képes. Április közepén például két nap alatt 10 százalékot meghaladó mértékben zuhant a jegyzés. Ezek után sokan kérdezik, valóban biztos befektetés az arany? A választ erre a kérdésre akkor kapjuk meg, ha az aranyat nem önmagában tekintjük befektetésnek, hanem az arany összjátékát más eszközökkel, mint például a részvényekkel vagy a kötvényekkel helyezzük előtérbe. Így könnyebben belátható, hogy bár a nemesfém árfolyama ingadozhat, mégis komoly szerepe lehet egy adott befektetési portfolió egyensúlyának megteremtésében. Az arany ugyanis többnyire akkor teljesít kimagaslóan, amikor más eszközök gyatrán szerepelnek - derül ki az aranypiac.hu elemzéséből.

Az Arany Világtanács (World Gold Council) nemrégiben egy tanulmányban vizsgálta az aranynak ezt a portfolió kiegyensúlyozó szerepét, és arra a megállapításra jutott, hogy az elmúlt 30 évben lezajlott nyolc nagyobb horderejű válságból hétben azok a befektetők szenvedték el a kisebb veszteséget befektetéseiken, akik legalább 5 százalékos arányban tartottak aranyat is kiegészítésként a részvény, kötvény és egyéb befektetéseik mellett. A Lehman-csőd utáni recessziós időszakban az arany segítségével diverzifikált portfóliók csaknem 5 százalékkal kisebb veszteséggel megúszták a tőzsdék zuhanását, mint amelyek az arany stabilizáló hatásáról lemondtak. Egyéb válságokról, mint amilyen például a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás utáni elbizonytalanodás is volt, szintén hasonló mondható el, még ha szerényebb eredménnyel is. A tanulmány mindenesetre megállapítja, hogy az arany kifejezetten jó eszköz az időnként kialakuló, drámai kockázatokat jelentő extrém helyzetek elleni védekezésben.

Az aranyár korrelációja a részvények, kötvények vagy nyersanyagok árfolyamával jellemzően nullához közeli. A magyarázat arra, hogy az arany miért viselkedik annyira másként, mint a hagyományos vetélytársai, az arany viszonylagos konjunktúra függetlenségében rejlik. Ehhez képest a többiek árfolyama általában együtt mozog a konjunkturális ciklusokkal, hiszen a makrogazdaság helyzete megmutatkozik a tőzsdei cégek eredményességében, és az ipari nyersanyagok és energiahordozók kurzusa is függ a gazdaság növekedésétől.

Ehhez képest az aranyár számos olyan tényező függvénye, amelyeknek nincs vagy csak alig van közük a reálgazdaság alakulásához. Bár az ipar is használ valamennyit a nemesfémből, például a mobiltelefonokban is megtalálható félvezetők gyártásához, más szegmensek mégis sokkal jobban dominálnak. Az Arany Világtanács adatgyűjtései arról árulkodnak, hogy a világ aranykeresletének a fele az ékszerpiac irányából érkezik, továbbá jelentős tétel még az arany tartalékeszközként történő alkalmazása.

A befektetői tartalékképzés mellett hagyományosan a nemzeti banki aranykészletek jelentősek. A legnagyobb aranytartalék birtokosa az USA 8.133 tonnával, de a rangsorban utána következő országok is egytől egyig a gazdaságilag fejlett nyugati világból kerülnek ki. Ezekben az országokban a jegybankok devizatartalékaik több mint 70 százalékát aranyban tartják. A tíz legnagyobb aranytartalékkal rendelkező nemzet közé csak az utóbbi években küzdötte be magát két feltörekvő ország, Kína és Oroszország, amelyek tartalékaiban azonban még így is csak 1,6 illetve 9,6% az arany részaránya.

A feltörekvő, rendszerint exportorientált országokban általában dollárban keletkeznek a devizatartalékok, amelyeket azok biztonságos, azaz lehetőleg értékálló befektetésben, többek között aranyban is parkoltatnak. Ezért különösen a feltörekvők vásároltak aranyat az utóbbi években, már csak azért is, mert az arany tartalékokon belüli arányát tekintetve ezek az országok lemaradásban vannak a fejlett országokkal szemben. Főként az ő vásárlásaiknak köszönhetően növekedett tavaly világszerte 534,6 tonnával a nemzeti bankok aranytartaléka, olyan volumenben, amire ez elmúlt fél évszázadban nem volt példa.