Rejtsd el a szajrét, még vigyáznak is rá!

A párnaciha és a kamrában a liszteszsák helyett a modern kor embere inkább a széfet választja. Az otthoni széfek kínálatát, előnyeit és hátrányait egy külön cikkben tárgyaljuk majd, most inkább vizsgáljuk meg, mi a helyzet a bankok által kínált trezorok piacán.

Először is oszlassunk el néhány félreértést. A banki szabályozás szigorodása miatt senki nem reménykedjen abban, hogy arctalanul és névtelenül teheti be vagy veheti ki értékeit a széfjéből, csupán csak egy bonyolult kulcs és/vagy bonyolult jelszó segítségével. Magyarországon ugyanis minden egyes széfbérlési szerződéskötéshez arcképes igazolvány szükségeltetik.

A pénzünket is jobb bankszámlán őrizni. Talán sokak számára meglepő, de az előírások kifejezetten tiltják készpénz elhelyezését a széfben. Bár a banki alkalmazottak nem tudhatnak róla, mit is helyezünk el a saját trezorunkban, a szabályok áthágása szankciókkal járhat, illetve nem érvényesíthetjük a tiltott tárgyak után a kártérítési igényünket sem, ha valami történne. És hogy mik ezek a tiltott tárgyak. Nos: nem tehetünk be a készpénzen túl semmit, ami öngyulladásra hajlamos, robbanó, sugárzó vagy más veszélyes anyag, lőfegyvert vagy annak tartozékait, illetve olyan tárgyat sem, melynek birtoklását jogszabály bünteti, tiltja vagy korlátozza. (Vagyis a betörőknek mégsem tanácsos a bankba vinni a zsákmányolt ékszereket, illetve ugyanúgy nem legális, mint ellopni őket.)

Aki a legutóbbi cikkünk hatására sem érezte úgy, hogy jobb lenne, ha értékes ingóságaira egy bank széfjében vigyáznának, az nem kell, hogy a fejét fogja: a bérleti díjak ugyanis nem nőttek, illetve egyes esetekben még csökkentek is. A havidíjak jellemzően két paraméter mentén kerülnek kiszámításra: a széf mérete, illetve a benne elhelyezett tárgyak maximális biztosítási értéke határozza meg a végső árat, persze több esetben az egyszerűség kedvéért az első paraméter eleve definiálja a másodikat.

Az MKB esetében például négy különböző méret közül választhatunk, melyek ára havonta 1500 és 2500 forint között mozog. Az Unicreditnél a bérleti díjak a mérettel arányosan emelkednek, igazodva a megnövekedett szolgáltatási tartalomhoz. A kisméretű széf havi bérleti díja nettó 4150 forint, a közepes méretű nettó 5150 forint, a nagyméretű nettó 6150 forint, az extra méretű széf pedig nettó 7150 forint.

Az Erste ezzel szemben mindössze három mérettel számol, melyek 5000-7500 forintot kell fizetni. A K&H már figyelembe veszi a biztosítási összeg felső határát is a szerződés kötésekor, így a legkisebb trezor 840-5200, a közepes 920-5400, míg a legnagyobb 1000-5600 forintba kerül. A biztosítási felelősségvállalás a havi díjjal párhuzamosan 500 ezertől 10 millió forintig terjed.

A legtöbb választási lehetőséggel - vagy a legbonyolultabb rendszerrel, ez nézőpont kérdése - az OTP-ben találkozhatnak az ügyfelek. Itt ugyanis nem csak a mérettől, és a kártérítési összegtől függ a bérleti díj, hanem a technikai megoldástól, kivitelezéstől is. Ezen felül kulcsóvadék és ügyfélkártya-díj is terheli az ügyfeleket, továbbá a széfrekesznek a bérlők hibájából szükséges rendkívüli felnyitásának költségei is a bérlőket terhelik. A legkisebb széf havi díja a legalacsonyabb biztosítási díj mellett egyébként 813 forint havonta (600 forint + áfa), míg a legnagyobbért 3750 forintot kérnek el.

A széfszolgáltatásokra egyébként jellemző, hogy inkább Budapesten igénylik őket az emberek, vidéken viszonylag kicsi a kereslet irántuk. (A Raiffeisennek talán épp ezért nincs is vidéki trezorja, egyedül a bank központi, Akadémia utcai fiókjában van lehetőség széfet bérelni.) Az MKB 53 százalékos kihasználtsága 72 százalékos budapesti és 29 százalékos vidéki mutatókból tevődik össze. Az OTP szintén 50 százalékos kihasználtságról számolt be az országosan meglévő 17 ezer széfjét tekintve, ám ez az arány sokat javult a tavalyi évhez képest, még akkor is, ha vidéken továbbra is alacsony az igény a széfek iránt. Az Unicreditnél az átlagos kihasználtság kb. 60 - 70 százalék, ám a cég szerint tapasztalhatóak kisebb szezonális hatások (a nyári utazások idején például kissé nagyobb az érdeklődés). Az Erste és a Raiffeisen ezzel szemben az utóbbi időben nem tapasztalt jelentősebb növekedést az érdeklődők számát tekintve.