Műkincs-perek: az ügyvédek húzzák a legnagyobbat!

Egy brit művészettörténész, Norman Rosenthal kijelentése, miszerint be kellene szüntetni a műtárgy-restitúciót, meglehetősen nagy port kavart, főként Németországban, ahol maga a kulturális miniszter sietett magyarázatot adni, és kijelenteni: Berlin továbbra is kitart a holokauszt áldozataitól elrabolt műkincsek visszaszolgáltatása mellett.

A brit szakember kijelentése már csak azért is meglepő, mert anyai ágon pozsonyi zsidó családból származik, tehát személyesen is érintett az ügyben, ennek ellenére úgy látja, a műtárgyakat már úgyis csak a gyerekek, unokák vagy egyéb leszármazottak kaphatják meg, amit legtöbb esetben azonnal értékesítenek, ahol az ügyvédek gyakran az eladási ár 50 százalékát is zsebre teszik. Ráadásul azáltal, hogy közgyűjteményekből magánkézbe kerülnek a tárgyak, hozzáférhetetlenné válnak a nagyközönség számára.

A legutóbb múlthéten jelentette be Linz polgármestere, hogy vissza kívánják szolgáltatni jogos tulajdonosa örökösének Gustav Klimt Ria Munk című festményét, melyet mintegy 15 millió euróra becsülnek.

Hazánkban a Herzog-örökösök pere kavart port, melynek ügyében Hillary Clinton személyesen hívta fel Göncz Kingát, hogy bármilyen ítélet szülessen is, mindenképp szolgáltassuk vissza a festményeket.

A híres műgyűjtő, Herzog Mór Lipót unokája, az USA-ban élő Marhta Nierenberg tíz nagyértékű festményt követel a magyar államtól, azonban 2005-ben a bíróság úgy döntött, hogy csak egy El Greco-t kaphat vissza, ami ellen mindkét fél fellebbezett. Tavaly áprilisban a Fővárosi Ítélőtábla visszautasította a követelést, de az örökös ezt nem fogadta el, így nemzetközi fórumon próbál most jogorvoslatot szerezni.