Nyugdíjkérdés Magyarországon: sokan fognak pofára esni...

A Magyarországi Volksbank Zrt. és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézete által készített tanulmány ezer fős minta alapján készült 2007 őszén. A kutatók vizsgálták az aktív korú lakosság nyugdíjrendszerrel kapcsolatos tájékozottságát, jövedelmi helyzetét, és megtakarítási hajlandóságait.

A 2007 októberében és novemberében végzett felmérés országos kiterjedtségű, és személyes kérdőíves formában készült el. A korcsoportok szerinti megoszlás viszonylag egyenletes, 28,8 százalék a 18-29 éves korosztályból került ki, de az 50-59 évesek közül is 23,4 százalékban vettek részt a felmérésben.

A munkapiaci helyzet tekintetében a megkérdezettek 62,8 százaléka alkalmazottként dolgozik, mindössze 9,5 százalék önálló vállalkozó, és 4,8 százalék alkalmi munkás. Az iskolai végzettség alapján a szakmunkások, és érettségizettek szerepelnek a mintában a legnagyobb arányban, a felsőoktatási végzettségűek mindössze 15 százalékot képviselnek. A kereseteket figyelembe véve pedig nagyjából 70-100 ezer forint havi nettó jövedelemmel rendelkezők vannak a legtöbben.

Előkészületek

Általánosságban elmondható, hogy sokszor a tudatlanságnak köszönhetően nem készülnek az emberek a jövőjükre, de a felmérésben részt vevők közel harmada nyilatkozta azt, hogy semmilyen formában nem takarékoskodik, vagy készül az időskorra. Ez részben annak köszönhető, hogy a sokan úgy gondolják, az állam majd megsegít ha szükség van rá.

A fiatalok esetében viszont az is közrejátszik, hogy a tapasztalatok szerint egyre kevésbé akarnak felnőni. Folyamatosan tolódik ki az egyetem, vagy főiskola elvégzésének ideje, a fiatalok egyre később költöznek el otthonról, évről évre emelkedik az életkor, amikor dolgozni kezdenek. Így nem csoda, hogy a nyugdíj-előtakarékosság eszükbe sem jut, mivel sokszor 30 évesen örülnek, hogy munkát kapnak kezdőként. A 18-29 éves korosztály 47,2 százaléka sehogyan sem készült az időskorára.

Sokan vannak, akik ugyan készülnek valamilyen formában az időskorukra, de ezt mindössze úgy, hogy költségcsökkentést hajtanak végre, vagy azt tervezik, hogy dolgoznak a nyugdíj mellett. Viszont aki ténylegesen aktív stratégiát folytat, vagyis például nyugdíj-előtakarékossági számlát nyit, az mindössze 33,7 százalék, és 17,3 százalék az, aki tesz is bevételeinek növeléséért, de emellett dolgozni akar majd, illetve kevesebbet költeni a nyugdíjas évek alatt.

Megtakarítani? Minek?