Boldog nyugdíjas évek: ahol megéri öregnek lenni...

Magyarországon egy számítási módszert lehet csak alkalmazni, mégpedig úgy, hogy a járulék mértéke van meghatározva, és ehhez képest állapítják meg a nyugdíjakat (DC). Ez a számítási mód még Csehországban, Lengyelországban, és Szlovákiában divat, viszont számos más országban emellett van más lehetőség is.

A skandináv országokban például olyan lehetőség is van, hogy a később megítélt nyugdíj összegét határozzák meg, ami alapján kiszámítják a fizetendő járulékok mértékét (DB). Így lehetőség van magasabb nyugdíj elérésére is, ha a dolgozó magasabb nyugdíjat szeretne, összességében magasabb járulékösszeg kerül befizetésre.

A Mercer által vizsgált 47 ország közül viszont egyedülálló módon csak Svédországban alkalmazzák a cégek a fent említett két módszer kevert változatát. Itt egyetlen olyan cég sincs, ahol ne lenne lehetőség mind a két számítási mód használatára.

Finnország

Itt a hibrid rendszer nem igazán elterjedt, a cégek a DC rendszert alkalmazzák az állami nyugdíj melletti kiegészítésnek, ami a DB számítási módszer szerint alakítja a nyugdíjakat és a befizetéseket.

Abban az esetben, ha a dolgozók szeretnének több nyugdíjat kapni az állami és a vállalati kiegészítésen felül, erre csak akkor van lehetőségük, ha nem csak az állami rendszer keretein belül fognak nyugdíjat kapni. A DC rendszernél van lehetőség csak arra, hogy a dolgozó plusz befizetéseket teljesítsen, és ezt is csak évente 5 ezer euroig (1,27 millió forint) teheti meg.

Ahol csak jól járhat a dolgozó...

Magyarországhoz képest 5 évvel kellene itt többet dolgozni, viszont a cégek 100 százaléka gondolja úgy, hogy a nyugdíjak támogatása egy jó eszköze a dolgozók premizálásának. A munkavállalói hozzájárulás szintén nem elvárt, de itt is van rá lehetőség.

A nyugdíj megállapítása a DB rendszer esetében általában a fizetés 60-70 százalékát szokta elérni, a DC rendszernél pedig szintén a befizetett hozzájárulások mértéke határozza meg a később kapott összeget.