2008-ban a reformoknak köszönhetően számos törvényi szabályozás is megváltozott. Ezek közül több érinti a dolgozókat a fizetendő járulékok, vagy akár a nyugdíj szabályainak változásán keresztül. 2008 január elseje óta másként kell ugyanis számítani a nyugdíj összegét, így lehet, hogy valaki jobban járt volna, ha 2007 helyett csak 2008-ban megy nyugdíjba, vagy fordítva...
A járulékok összességében nem változtak, maradt 29 százalék, de azon belül 2008-től magasabb százalék kerül a nyugdíjalapba a foglalkoztatói nyugdíjjárulékokból, amit az egészségbiztosítási járulék összegéből vontak el. Ennek következtében, mivel magasabb járulékot kell nyugdíjra kifizetni, várhatóan a nyugdíjak összege is emelkedni fog a későbbiekben.
A bérre kiszabott nyugdíjjárulék mértékének változása azonban nem csak a foglalkoztatói befizetésekre vonatkozott, hanem a dolgozók általi befizetésekre is. A korábbi 8,5 százalék helyett 9,5 százalékot kell a bérből a nyugdíjalapba befizetni. Ráadásul a járulékfizetési felső határ is emelkedett, 7 137 ezer forintra.
Változott a TB törvény: több járulékot fogunk fizetni?
A járulékok mellett viszont a nyugdíjak számításának módszere is változott, mégpedig nem is egy területen, hanem kettőn.
A teljes valorizáció keretein belül az 1988 és 2006 között szerzett kereseteket januártól 2007-es szintűre emelik, vagyis a '88 óta elért nettó jövedelmet alapul véve az évenkénti keresetet felszorozzák a pénzromlás adott mértékével. Ez azt jelenti, hogy a járandóságok nagyságrendileg 10,6 százalékkal emelkedni fognak.
A másik tényező viszont közel 10 százalékkal csökkenti a nyugdíj összegét, ugyanis eddig a számításkor csak az szja-t nem vették figyelembe, viszont idén már a társadalombiztosítási járulék összege sem számít bele, vagyis a nettó jövedelmekre számítják ezentúl a nyugdíjak összegét.
Ez azért fontos, mert a nettó jövedelem és a nyugdíjak aránya az utóbbi időben jelentősen megemelkedett, már elérte a 83 százalékot. Viszont változott az is, hogy a 40 év feletti szolgálati idő után munkában töltött minden év 1,5 százalék helyett 2 százalékkal emeli a nyugdíjat. Ugyanakkor a nyugdíjak szabályainak változása nincs hatással a korábban megállapítottakra, azok 5 százalékkal emelkednek 2008-ban.
A következőkben a 2007-es régi szabályok szerint, és a 2008-as új módszer szerint számított nyugdíj összegét vesszük górcső alá, és megközelítőleg kiszámoljuk, hogy vajon mikor jártak volna jobban a dolgozók, ha tavalyi rendszer szerint tudnak nyugdíjba menni, vagy ha az új szabályok szerint...
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A vizsgált személy egy jelenleg 27 éves férfi, aki 2001-ben állt munkába, így 35 évig fog még dolgozni. Az éves nettó jövedelme 166 500 forint. A 2007-es számításnál 300 ezer forint bruttó jövedelemmel kalkuláltunk, 2008-ban viszont már a nettót kell figyelembe venni, mivel 2008 januárjától ez alapján kell számítani a nyugdíjat.

Megközelítőleg megkaptuk a 2007-es és 2008-as számítási módszer közötti különbséget rövid és hosszútávon is. Ugyan hangsúlyozva lett, hogy a már említett két változás ellentétes irányba hat, de végeredményben nem lehet tudni, hogy pozitív vagy negatív a rövid és hosszú távú konklúzió, most kiderült.
Mind a két év számításai szerepelnek a táblázatokban, és mint az látszik is, a magánnyugdíj-pénztárak által fizetett összegek nem változtak, azok továbbra is bruttó alapon kerültek kiszámításra, különbség "mindössze" a tb nyugdíjban tapasztalható.

Rövid távon a kapott eredmény nem tűnik problémásnak, mindössze 3-400 forint a különbség akkor, ha most mennénk nyugdíjba. Hosszú távon viszont, mivel már mindenki magánnyugdíj-pénztári tag aki 1998 után kezd el dolgozni, a különbség elérheti a 48 500 forintot.

A számítások, és a következtetések szerint hosszú távon a régi rendszerrel jártunk volna jobban, ugyanis havi szinten 50-65 ezer forinttal is több pénzt kaphatnánk...
Agrárium 2026
Green Transition & ESG 2026
Retail Day 2026
Digital Compliance 2026







