Tömegével lépnek le külföldre a magyarok: a kor, végzettség nem számít

Veres Dóra
2018. december 4. kedd 05:39

Egyre több magyar próbál szerencsét külföldön: a magasabb fizetések mellett csábító az is, hogy sok munkakörnél a végzettség nem feltétel, a munkatapsztalat az, ami számít. Külföldön ráadásul az 50 évnél idősebb munkavállalók is könnyen el tudnak helyezkedni, míg egy kutatás szerint Magyarországon a 45 év felettiek nehezen találnak munkát. Kíváncsiak voltunk, mik a nemzetközi állásközvetítéssel foglalkozó cégek tapasztalatai: melyek a legnépszerűbb célországok, melyek a legkeresettebb munkakörök, és mégis, mekkora kezdőtőkével érdemes nekivágni, ha valaki külföldön szeretne új életet kezdeni.

Hogy pontosan hány magyar dolgozik külföldön, nem lehet tudni. A Portfolio becslése szerint jelenleg 600 ezernél is több magyar élhet jelenleg az Európai Unióban, ugyanakkor augusztusi cikkükben megjegyzik, azok, akik illegálisan dolgoznak külföldön, semmilyen hivatalos statisztikában nem jelennek meg, és arról sincs pontos adat, hányan ingáznak. Márpedig sokan vannak, akik valamely környező országban vállalnak állást, miközben Magyarországon élnek.

Az Eurostat adatai szerint egyébként 2017-ben a magyar munkaképes lakosság (a 20-64 éves korcsoport) kicsit több mint 5 százaléka, 339,3 ezer ember dolgozott egy másik uniós tagállamban.

A Brexit alaposan bekavart

Idén már 500-nál is többen vállaltak munkát a cégünkön keresztül, ebből pedig, közel 300-an az Egyesült Királyságba mentek, 75-80 ügyfelünk ment Hollandiába, illetve ugyanennyien Németországba. Kb. 50 ember helyezkedett el Ausztriában, valamint összesen egy tucatnyi ügyfelünk Svájcban és Máltán találta meg a számítását

- mondta a Pénzcentrumnak Tóth Bernadett, az Euwork nemzetközi állásközvetítéssel foglalkozó cég munkatársa. Hozzátette, idén áprilisban, a választások után, többszörösére nőtt az oldaluk látogatottsága, azonban a jelentkezők tényleges elhelyezésének száma nem változott jelentősen. Vagyis átmenetileg ugyan nőtt az érdeklődés a külföldi munkavállalás és ezzel együtt az Euwork honlapja iránt, ám utólag úgy tűnik, ez csupán egy átmeneti, néhány hétig tartó fellángolás volt.

Annyi bizonyos, hogy a nyár és különösen az ősz már erősebb időszaknak számított, viszont ez a szezonalitás minden évben megfigyelhető volt eddig is

- jegyezte meg Tóth Bernadett, hozzátéve, a Brexit hatásait viszont tapasztalják.

A Brexit bejelentése óta kevesebben jelentkeznek ugyanis az Egyesült Királyságban hirdetett pozíciókra. Az érdeklődők szívesen nyitnának egyéb országok felé, ahol még angol nyelvtudással el lehet helyezkedni: Írország, Hollandia és Málta szokott szerepelni a listájukon amely iránt érdeklődnek.

Akik eljutnak egy nagy-britanniai munkával kapcsolatos interjúig, azoknak is több mint a fele, de az év végéhez közeledve egyre többen érdeklődnek arról, hogy nekünk van-e pontosabb, illetve biztosabb információnak arról, hogy ha megkapják az állást, milyen feltételekkel maradhatnak az Egyesült Királyságban a Brexit után, ha az elkövetkező hetekben, hónapokban munkába állnak. Holott az első pillanattól kezdve az az álláspont, hogy a már kint tartózkodók (tehát, hogy a Brexit életbelépését megelőzően érkezők) számára ez semmilyen korlátozással nem jár, ők mégis szeretnének megbizonyosodni arról, hogy ez így is van. Összességében nem mondanám, hogy félnek ezek az emberek az Egyesült Királyságban dolgozni, inkább zavarja őket a jelenlegi bizonytalanság és az információ hiány

- mondta az Euwork munkatársa.

Ez változik a Brexit után

Az Egyesült Királyság 2019 március 31-én fog kilépni az EU-ból. Ezt követően egy fajta átmeneti időszak veszi kezdetét, ami 2020 december 31-ig tart. Ebben az átmeneti időszakban továbbra is szabadon lehet munkát vállalni az Egyesült Királyságban minden magyar, illetve EU-s állampolgárnak. Ugyanakkor ebben az átmeneti időszakban az országba újonnan érkezőknek regisztrálniuk kell magukat egy, jelenleg még meg nem nevezett szervnél.

Akik viszont 2019 március 31-ig megérkeztek és dolgozni kezdtek az országban, azoknak ezt nem szükséges megtenniük - mondta Tóth Bernadett. Ezek alapján tehát a 2019 márciusa előtt és után érkező munkavállalók külön lesznek nyilvántartva. Az Euwork azt javasolja, hogy ha valaki hosszú távon szeretne elhelyezkedni, új életet kezdeni az Egyesült Királyságban, az még jövő év márciusa előtt utazzon ki és vállaljon munkát. Akik kifejezetten rövid távra, pénzt gyűjteni, mennének Angliába, de nem szeretnének letelepedni, ők nyugodtan mehetnek 2019 márciusa után is.

Az Euworknél egyébként azt tapasztalják, hogy a szaktudást nem igénylő munkákra jelentkeznek a legtöbben, amihez elég a társaégási szintű nyelvtudás.

A legkeresettebb a raktári munka és a vendéglátásban is sokan helyezkednek el.

Az 50 felettieknek is szabad a pálya

Hiába óriási Magyarországon a munkaerőhiány, a 45 év feletti munkavállalók nehezen találnak munkát. A Restart-up kutatása szerint a magyar cégek sorra utasítják el a 45 év felettieket, akik általában a sokadik állásinterjú után sem kapnak munkát. Felsőfokú végzettségű, nyelveket beszélő, aktív álláskeresőkről van szó, akiknek a fele a kutatáskor már több mint 25 helyen próbálkozott, több mint negyede pedig 50 helyre is beadta életrajzát - mégsem járt sikerrel. Külföldön viszont nem számít a kor, legalábbis a Pénzcentrum által megkérdezett két állásközvetítő cég erről számolt be.

Jó szakemberekre mindig van igény, a kor nem számít, de a nyelvtudás elengedhetetlen. Az idősebb jelentkezők rendszerint ezen hasalnak el

- mondta a Pénzcentrumnak az egyik német munkaerő kölcsönző cég munkatársa, hozzátéve, hogy azok a 40-es, 50-es éveiben járó munkavállalók, akik viszont legalább társalgási szinten beszélnek németül, biztosan el tudnak helyezkedni, jó eséllyel olyan helyen és pozícióban, amely tudásának és végzettségéneknek megfelelő.

Az Euworktől megtudtuk, a legtöbb elhelyezett munkavállalójuk a 25-35 közötti korosztályba tartozik, ugyanakkor ők azt tapasztalják, hogy egyre több az 50 év feletti jelentkező is, akik szintén könnyen el tudnak helyezkedni.

Nyelvtudás nélkül nem megy

Minimum társalgási szintű német nyelvtudással már el lehet boldogulni, de ez a minimum

- mondta a németországi munkaközvetítéssel fogglalkozó cég munkatársa. Kérdésünkre, hogy melyek a legkeresettebb pozíciók náluk, azonnal rávágja: az idősgondozás és a fémipari munka is nagyon keresett.

Azt mondta, ahhoz, hogy valakit kivezényeljenek egy német idősek otthonába, az egészségügyi végzettség nem feltétel, de minimum 3 éves munkatapasztalat szükséges. Ez pedig szinte minden munkakörre igaz: az igazolt munkatapasztalat az, ami számít, nem a végzettséget igazoló dokumentum megléte.

Kell némi megtakarítás

Mind a két, általunk megkeresett cég azt mondta,

ha valaki külföldön szeretne munkát vállalni, érdemes arra tudatosan készülni és félretenni némi pénzt.

A németországi munkaközvetítéssel foglalkozó cég például szállást nem biztosít, a munkavállalók számára segítenek megtalálni az ideális szálláshelyet, de azt a dolgozónak kell fizetni.

A német vállalatok projekt alapon keresnek embert, ez pedig azt jelenti, van, hogy valaki például 3, van, hogy 10 hónapig, de lehet, hogy 2 évig dolgozik egy vállaltnál, és a következő munka miatt lehet, hogy költöznie is kell. Épp ezért az albbérlet nem megoldás. Vagyis panziókban, munkásszálláson helyezzük el a dolgozókat, a szállás díját pedig heti rendszerességgel kell fizetni

- tudta meg a Pénzcentrum. Vagyis ebből következik, hogy például ahhoz, hogy az első időszakban a magyar munkavállaló ki tudja fizetni a szállás költségét, kell, hogy legyen némi megtakarítása. A kiutazást szintén nem fizetik a cégek, ezt is a munkavállalónak kell finanszíroznia.

Érdemes a külföldi munkára úgy tekinteni, mint egy befektetés. A szükséges indulótőke pedig a kiutazás költségéből, illetve az első fizetésig felmerülő költségekből áll (munkakeresés, szálláskeresés és beköltözés ára, munkába járás költsége, megélhetési költség, költőpénz)

- mondta az Euwork munkatársa, aki szerint a kockázat és a szükséges indulótőke a töredékére is csökkenhet azáltal, ha valaki közvetítő segítségét veszi igénybe. Ám, hangsúlyozta, ez esetben is kell, hogy legyen valamennyi megtakarítás. A cég által kivezényelt munkavállaló a cégen keresztül kedvezményes szálláslehetőséget kaphat, de ha a kiutazás költségével, a bérleti díjjal és az egyéb felmerülő költségekkel (útiköltség például vagy az élelmiszer-kiadások) számolunk,

nagyjából 100 - 350 ezer forintnyi megtakarításra van szükség akkor, ha valaki közvetítő cégen keresztül vállal munkát.

Ha egyedül vág neki a kalandnak, az Euwork munkatársa szerint a fenti összeg háromszorosára lehet szükség, hiszen akkor magának kell szállást is keresni, ki kell fizetni a több heti vagy akár több havi kauciót is, ez pedig jelentősen megdobja a kiadásokat.

Jól jönne 2 millió forint?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 2 millió forintos hitelösszeget, és 60 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 40 436 forintos törlesztővel a CIB Bank (THM 8,17%) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől a K&H Bank (40 066 Ft/hó; THM 8,28%) ajánlata sem. Némileg lemaradva követi őket a Cetelem (44 388 Ft/hó; THM 13,07%) ajánlata, amelyhez viszont nem szükséges bankot váltanunk. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)