Hiába emelik a béreket: lassan nincs, aki kiszolgáljon a boltban

2017 első negyedévében a foglalkoztatottak számát nézve 361 ezer fő ügyködött a bolti kiskereskedelemben (ebben mindenki benne van, alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok is), ami bizony hétezerrel kevesebb a 2016-os év átlagánál. De kevesebb 2016 utolsó negyedévénél is hatezerrel, tehát 2017 elején az előző évihez és annak legvégéhez képest esett a létszám. A kisboltokban persze. 2016 első negyedévét is lehet persze nézni az összehasonlításban, akkor 359 ezer fő dolgozott a boltokban, ami viszont nagyságrendjét tekintve nem jelent különbséget. De hát ez rettenetesen csalóka összevetés is lenne, mivel akkor még zárva, 2017 elején pedig már nyitva voltak a boltok vasárnap, amihez bizony több ember kellett volna.

Az elmúlt évek foglalkoztatottjainak száma egyébként a következőképpen változott (amiben 2014-15 táján az online kassza belépése is hagyott némi felfelé mutató nyomot):

• 2014 - 361 ezer fő

• 2015 - 369 ezer fő

• 2016 - 368 ezer fő
  

• 2017 (első negyedév) - 361 ezer fő

A harmincezres béremelés sem nyomta feljebb a létszámot

Ha mást nem, csak az álláshirdetéseket böngészve nagyon is úgy tűnik, hogy továbbra is van létszámhiány a bolti kiskereskedelemben, nem is kevés. A betöltetlen álláshelyek száma is többszöröse a korábbi évekének a különféle kimutatásokban, bár igaz, hogy a munkaerőhiány egyes területeken már kisebb feszültséget okoz a bolti kiskereskedelemben.

A béremelésekben nem csak azt célszerű nézni, hogy egy év alatt mennyit emelkedtek a fizetések, hanem azt is, mennyi esett ebből az előző esztendőre, amikor a munkaerőhiány pumpálta vastagabbra a borítékokat. Így kitűnik, hogy 2017 márciusában a boltokban átlagosan 185 ezer forint volt a havi bruttó átlagkeresete a fizikai dolgozóknak, eladóknak, pénztárosoknak, árufeltöltőknek, ami ugyan 29 ezer forinttal több az egy évvel korábbinál, de ebből a 29 ezer forintnyi emelésből a nagyobbik rész, 16 ezer forint még az előző, 2016-os esztendő hónapjaira esik. Tehát a márciusban kiszámolt éves bérnövekmény nagyobb felét még az előző esztendő munkaerőhiánya kényszerítette ki. Erre tett rá egy egyenlőre kisebb lapáttal a minimálbér, és persze a folytatódó munkaerőhiány.

A nagykereskedelemben és a nemzetgazdaság egészében a fizikai dolgozók körében 2016 végére már - az átlagot tekintve - olyan magasra szöktek a bérek a munkaerőhiány miatt, hogy januárban a megelőző decemberhez képest nem is kellett emelni. Később persze megint, de hát ennek már a munkaerőhiány az ismert oka.

Az élelmiszer szakboltok fizetnek a legrosszabbul

Bolt és bolt között mindig is voltak különbségek a bérekben, hiszen az sem pottyan az égből, hanem szépen ki kell fizetni a bevételből, mint minden más költséget. A blokkk.com már korábban is rámutatott arra, hogy a legrosszabbul az élelmiszer szakboltok (például a zöldség-, gyümölcs, pékáru, hús-, hentesáru üzletek) fizetik eladóikat, pénztárosaikat.

Ez a kép nem változott, olyannyira nem, hogy ezekben a boltokban egy év alatt csak 25 ezer forinttal nőttek a bérek, tehát az átlagnál kisebb mértékben. Az élelmiszer vegyes boltok azért tudtak valamivel az átlag feletti 32 ezer forintos béremelést felmutatni, mert a multi nagyáruházak, akik ebbe a körbe tartoznak, magasra tették a lécet.

különbségek persze lesznek továbbra is. Ezt alátámasztja, hogy 2017 márciusában az élelmiszerjellegű vegyes boltokban egy ezressel kisebb (65 ezer fő) volt az eladói, pénztárosi, árufeltöltős létszám, mint egy évvel korábban . És apránként, de 2017 első hónapjaiban tovább olvadozott a fizikai dolgozók létszáma. Érdekes módon a legrosszabbul fizető élelmiszer szakboltokban nem csökkent a létszám egy év alatt, 2017 márciusában 11 és félezer volt az eladók, pénztárosok száma, ami háromszázhatvan fővel több is. Hát igen, ez egy szép feladvány.