Újabb légkondi-krach érik Magyarországon: indul a háború a munkahelyeken, rengeteg dolgozó nem fog örülni

Nyáron heves vitákat válthat ki a munkahelyeken a légkondi használata, vannak ugyanis, akik már a 25 fokot is elviselhetetlenül melegnek tartják, míg mások néhány percnyi légkondi-használat után pulóverért nyúlnak.

Az irodai hőmérséklet ugyanakkor nem csupán a komfortérzetetre van hatással, hanem a munkavállalók egészségére és teljesítményére is. Kutatások szerint mind a túl magas, mind a túl alacsony hőmérséklet rontja a munkavégzés hatékonyságát: a WHO adatai alapján a munkahelyi hőstressznek gyakran kitett dolgozók közel 30 százaléka számol be produktivitáscsökkenésről. A meleg környezet emellett csökkentheti a koncentrációt, fokozhatja az álmosságot, az ingerültséget, ronthatja a döntéshozatali képességet, és hosszabb távon a kimerültség kialakulásához is hozzájárulhat.

A túlzásba vitt vagy nem megfelelően karbantartott légkondicionálás ugyanakkor szintén problémákat okozhat. A túl hideg levegő a megfázásos panaszok kialakulását idézheti elő, fokozhatja az ízületi fájdalmakat, a légúti tüneteket, de fejfájás, szem- és torokirritáció, fáradtság, valamint mozgásszervi panaszok is jelentkezhetnek. Emellett a száraz, alacsony páratartalmú levegő kedvezhet egyes baktériumok elszaporodásának is. Egyes vizsgálatok szerint a rosszul klimatizált irodákban ezek a jóval magasabb százalékban fordulhatnak elő, mint megfelelő szellőzés vagy szakszerűen üzemeltetett légkondicionáló mellett. A megfelelően beállított és rendszeresen karbantartott légkondicionáló viszont javítja a levegő minőségét, hiszen hatékonyan kiszűri a polleneket, allergéneket és egyéb szennyeződéseket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Indul a nagy nyári klímaháború az irodában: végre kiderült, kinek van igaza

A nem megfelelő beltéri klíma nemcsak a közérzetet, hanem a koncentrációt, a teljesítményt és a dolgozók egészségét is veszélyezteti.

Mi a megfelelő hőmérséklet az irodában?

Azzal kapcsolatban, hogy mi az ideális hőmérséklet, és hány fokra állítsuk a légkondit nyáron, több tényezőtől is függ. Szakemberek szerint alapvetően a 24–25 °C közötti tartomány az optimális, azonban fontos azt is figyelembe venni, hogy a kinti és a benti hőmérséklet közötti különbség ne haladja meg a 6–8 °C-ot.

A munkahelyen ennél árnyaltabb a helyzet, ugyanis az ideális munkahelyi hőmérséklet meghatározására hivatalos munkaegészségügyi előírások léteznek. Meleg hónapokban ezek a következők:

• Szellemi munkát végzők esetében 21–24 °C
• Könnyű fizikai munkát végzők esetében 19–21 °C
• Közepesen nehéz fizikai munkát végzők esetében 17–19 °C
• Nehéz fizikai munkát végzők esetében 15–17 °C

A maximálisan megengedhető effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet a szellemi és könnyű fizikai munkát végzők esetében 31 °C lehet, a közepesen nehéz fizikai munkát végzők esetében 29 °C, a nehéz fizikai munkát végzők esetében pedig 27 °C.

Kompromisszumok

Hiába ugyanakkor az előírások és ajánlások, az emberek hőérzete jelentősen eltérhet, így a kompromisszumkészség elengedhetetlen. Hogy mindenki komfortosan érezze magát és megfelelően tudjon teljesíteni, érdemes lehet közösen megállapodni abban, hogy milyen intenzitással működjön a légkondi.

Az is segíthet csökkenteni a konfliktusokat, ha az ülésrendet a munkatársak igényeihez igazítják: akik érzékenyebbek a hideg levegőre, lehetőleg ne közvetlenül a befúvó közelében dolgozzanak, míg azok a kollégák, akik a meleget bírják kevésbé, kerülhetnek közelebb a légkondicionálóhoz. Emellett a fázósabbak számára egy könnyű kardigán vagy pulóver szintén egyszerű, mégis hatékony segítséget jelenthet.

A nagy nyári melegben a munkaszervezés rugalmasabbá tétele is javíthatja a közérzetet és a teljesítményt: például az öltözködési szabályok átmeneti enyhítése vagy a munkaidő korábbi kezdése is segíthet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyibe kerül egy klíma beszerelése 2026-ban: klíma ára, minden költsége a hőkupola árnyékában

Ezek voltak a Pénzcentrum legérdekesebb, legfontosabb, legolvasottabb hírei 2026 27. hetén.

Ördögi kör

A légkondi használatakor érdemes kicsit távlatokban is gondolkodni, és nem csak a saját igényeinket szem előtt tartani, ugyanis használatuk hozzájárul a globális felmelegedéshez. A légkondicionálók és más hűtőrendszerek működéséhez kapcsolódó közvetett CO2-kibocsátás is gyors ütemben növekszik: 1990 óta csaknem megháromszorozódott, 2022-ben elérve az 1 milliárd tonna CO2-t. Egy 2025-ös ENSZ-jelentés szerint pedig 2050-re a hűtési szektor az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10%-áért lesz felelős.

Mindennek oka egyrészt, hogy a légkondik működésük során hulladékhőt termelnek, mellyel lényegében az “utcát fűtik”, másrészt a működtetésükhöz használt áram részben vagy egészben fosszilis vagy nem megújuló energiaforrásokból származik. De az általuk generált felmelegedés főként a hidrofluorozott szénhidrogének (HFC-k) használatához kapcsolódik. Ezen szintaktikus gázok kibocsátása főként akkor fordul elő, amikor a berendezések szivárognak, például nem megfelelő karbantartás vagy szakszerűtlen leselejtezés miatt. A HFC-k a szén-dioxidnál is jóval nagyobb mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez.

Tehát a légkondi használata is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Földön egyre melegebb lesz, vagyis minél többen használják, annál melegebb lesz a kinti hőmérséklet, de közben minél melegebb a kinti hőmérséklet, és minél több a nyáron a forró napok száma, annál valószínűbb, hogy egyre többen fognak klímát beszereltetni. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint 1990 körül kevesebb mint 600 millió légkondicionáló működött világszerte, 2050-re ugyanakkor ez a szám az 5,5 milliárdot is meghaladhatja.