Óriási tévhitben élnek a magyar dolgozók a nyári szabadságról: értékes napokat bukhatsz, ha erre nem figyelsz

A nyár beköszöntével minden munkahelyen előkerül a szabadságolások kérdése. A legtöbb munkavállaló ezekben a hónapokban szeretné kivenni az éves szabadságainak egy jelentős részét, hiszen az iskolai szünet, a jó idő és a különböző programok is ezt az időszakot teszik a legvonzóbbá a kikapcsolódásra.

Emiatt viszont a szabadságolások összehangolása nem mindig egyszerű feladat, a munkáltató rengeteg szabadságigénnyel találja szembe magát, és akár nehézségekbe is ütközhet azoknak jóváhagyása során, mivel az átfedések problémákat okozhatnak a helyettesítésekben, a nyári beosztás elkészítésében, mindez pedig akár a munkavégzésre is hatással lehet. A munkáltatóknak viszont biztosítania kell a folyamatos működést, eközben pedig a dolgozók igényeit is figyelembe kell venni. Nem véletlen, hogy minden évben számos vita alakul ki a szabadságok kiadásával kapcsolatban, pedig a Munka Törvénykönyve egyértelműen meghatározza, hogy milyen jogok és kötelezettségek illetik meg a munkáltatót és a munkavállalót.

Hány nap szabadság jár?

A szabadság mértékét is a Munka Törvénykönyve határozza meg. Az alapszabadság minden munkavállaló számára évente húsz munkanap – ez független az életkortól, a tapasztalattól, a munkaidő hosszától, és attól is, hogy az illető teljes vagy részmunkaidőben dolgozik. Ehhez a húsz naphoz különböző jogcímeken pótszabadságok is társulhatnak. Az egyik ilyen az életkor után járó pótszabadság, amely szinte mindenkit érint, hiszen minél idősebbek vagyunk, annál több plusz szabadnap illet meg minket: először 25 évesen kapunk plusz egy napot, majd 28 évesen és 31 évesen, ezt követően pedig két évente jár plusz egy szabadnap. A munkavállaló mindig abban az évben válik jogosulttá a plusz szabadnapra, amelyik évben betölti az adott életkorok valamelyikét.

Az életkor után járó plusz szabadnapok a fiatal munkavállalókat is megilletik: a 18 éveseknek és az annál fiatalabbaknak 5 plusz szabadnap jár.

Plusz szabadnapok illetik meg azokat a szülőket is, akiknek 16 évnél fiatalabb gyermekük van: egy gyermek után két, két gyermek után négy, három vagy több gyermek esetén pedig összesen hét nap szabadság jár. A pótszabadság fogyatékkal élő gyermekenként 2 munkanappal nő. A szülőknek emellett szülői szabadság is jár, ez 44 nap, amelyet a gyermek 3 éves koráig vehet igénybe mindkét szülő.

Itt érdemes az apasági szabadságról is említést tenni, ami 10 nap szabadságot jelent, és amire az apák a gyermek születése után jogosultak, és legfeljebb két részletben vehetnek ki.

További kedvezmények járnak a megváltozott munkaképességű dolgozóknak, valamint azoknak is, akik egészségre fokozottan veszélyes munkakörben dolgoznak. Az alapszabadságon felül öt munkanap pótszabadság jár a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak, valamint a megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónak is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási tévhitben élnek a magyar dolgozók a szabadságaik kapcsán: itt az igazság, amivel mindenkinek érdemes tisztában lennie

A nyári szabadságok időszakában évről évre ugyanazok a kérdések merülnek fel a munkahelyeken.

Részmunkaidősök és új dolgozók

Sokan azt gondolják, hogy a napi négy- vagy hatórás foglalkoztatás automatikusan kevesebb szabadságot jelent, ez azonban nem igaz. Ahogy fentebb is említésre került, az alapszabadság, vagyis az évi 20 szabadnap minden munkavállalót megillet, függetlenül attól, hogy teljes vagy részmunkaidőben dolgozik. A részmunkaidős munkavállalókat így ugyanannyi alapszabadság és pótszabadság illeti meg, mint a teljes munkaidőben dolgozókat. Ha valaki egyszerre több részmunkaidős munkaviszonyban áll, akkor mindegyik jogviszonyában külön-külön jogosult szabadságra, ugyanakkor azt fontos tudni, hogy az egyik munkahelyen kivett szabadság nem mentesíti automatikusan a munkavállalót a másik munkaviszonyában fennálló munkavégzési kötelezettség alól.

Az év közben munkába állók esetében pedig azt kell megemlíteni, hogy náluk a szabadság időarányosan jár, vagyis a munkaviszony kezdetétől az év végéig fennálló időszak alapján kell kiszámítani a szabadnapok számát.

Ki dönt a szabadságról?

Az a tévhit is sok munkavállalóban él, hogy a szabadságokról szabadon dönthetnek, ugyanakkor a szabadság kiadásának joga főszabály szerint a munkáltatót illeti meg, aki a működési szempontokat is köteles figyelembe venni a szabadságok ütemezésekor. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a dolgozó kívánságai teljesen háttérbe szorulnának. Egyrészt a munkáltató köteles meghallgatni a munkavállaló kérését, másrészt hét nap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Emellett azt is biztosítani kell, hogy a munkavállaló évente legalább egyszer tizennégy egymást követő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ebbe nemcsak a szabadságként kiadott munkanapok számítanak bele, hanem a hétvégi pihenőnapok és a munkaszüneti napok is. Ugyanakkor a Munka Törvényköve szerint a felek ettől közös megegyezéssel eltéhetnek.

A szülői szabadság és az apasági szabadság esetében azonban a munkavállaló dönt, és az ő kérésének megfelelően kell kiadni a szabadnapokat.

Rendkívüli helyzetek

Rendkívüli helyzetekben a munkáltató bizonyos esetekben eltérhet a korábban egyeztetett szabadságolási tervektől. Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a vállalat működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, illetve a már megkezdett szabadságot is megszakíthatja. Ennek azonban szigorú feltételei vannak: a döntést írásban meg kell indokolni, egyúttal közölni kell a szabadság új időpontját is. A munkáltató emellett köteles megtéríteni minden olyan kárt és költséget, amely a módosításból vagy a szabadság megszakításából ered. Ha például a dolgozónak emiatt félbe kell szakítania a nyaralását, az utazással és a visszarendeléssel kapcsolatos indokolt költségeket a munkáltatónak kell viselni.

A szabadságolások megtervezésénél fontos a nyílt kommunikáció és a kölcsönös együttműködés. Érdemes minél korábban egyeztetni a várható szabadságigényeket, különösen akkor, ha valaki nyári utazást vagy hosszabb családi programot tervez. Egy előre elkészített szabadságolási terv ugyanis sokkal kiszámíthatóbbá teszi a működést, és jelentősen csökkentheti a félreértéseket is.