Nem csak Szijjártóra csaptak le a kínaiak: rengeteg magyar ex-diplomata ejtőernyőzött zsíros állásokba

A legismertebb karrierváltás Szijjártó Péteré, aki 2014 és 2026 között vezette a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, nemrégiben pedig bejelentette, hogy visszaadja parlamenti mandátumát. A volt tárcavezető a kínai elektromosautó-gyártó BYD külső kapcsolataiért és új üzletágainak fejlesztéséért felelős igazgatójaként folytatja pályafutását. Minisztersége alatt a magyar állam bőkezű támogatásban részesítette a vállalatot, új pozíciójában pedig a sajtóértesülések szerint elsősorban sokat fog utazni, és a hazai gyártási folyamatokba nem folyik majd bele.

A Telex emlékeztet: hasonló utat járt be Tasnády Előd, aki 2024-ig a sanghaji és a kantoni főkonzulátuson teljesített szolgálatot. Cégcsoportja, a CCTA a közelmúltban nyitott üzletfejlesztési és inkubációs központot Cegléden. A piackutatástól a vízumügyintézésig terjedő, széles körű szolgáltatásokat nyújtó vállalat tevékenységének is köszönhető, hogy Cegléd kínai testvérvárosi kapcsolatot épített ki, a település határában pedig megjelentek az akkumulátoripari beruházók.

A hazai akkumulátoriparban érdekelt óriásvállalatoknál szintén megfigyelhető ez a személyzeti trend. A szeparátorfóliákat gyártó, ám környezetvédelmi okokból nemrégiben leállított Semcorp Hungary Kft. alelnöke, Wolf Csaba korábban a Gazdaságfejlesztési Minisztérium egyik stratégiai osztályát vezette, de diplomáciai feladatokat is ellátott, amikor tanácsosként szolgált a pekingi és a phenjani külképviseleten.

A szintén Debrecenben gyárat építő CATL hazai leányvállalatánál eközben Dióssi Lóránd lett a stratégiai tervezésért felelős vezető. A szakember korábban csungkingi főkonzulként dolgozott a diplomáciai testületben, új vállalati tisztségében pedig már Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel is folytatott hivatalos egyeztetéseket.

Címlapkép: Bruzák Noémi, MTI/MTVA