Kirobbant a magyar klíma-botrány: ezzel bizony nagyon sokan nem számoltak a hűtő-fűtő berendezések kapcsán

A hazai lakóingatlanok közel egyharmadában már most is található légkondicionáló berendezés, és ez az arány a következő években jelentősen növekedni fog. Az LG gyártó a Mavir adataira hivatkozva közölte, hogy 2030 végéig további egymillió készülék kerülhet a magyar háztartásokba, ami azt jelentené, hogy a 4,6 milliós lakóingatlan-állományra már 2,5 millió klíma jutna. Ez gyakorlatilag minden második otthonban biztosítaná a hűtés lehetőségét - írják.

A Daikin magyarországi leányvállalata szerint a 2022-es rezsiválság óta mintegy 1,4 millió klímát értékesítettek az országban. Ebből körülbelül 400 ezret 2022-ben adtak el, amit az energiaárak várható emelkedése miatti pánikvásárlás generált, és ugyanennyi fogyott 2024-ben is, amikor a rendkívüli nyári hőség ösztönözte a vásárlásokat.

A klímavásárlás jellemzően impulzív döntés, amit a nyári hőhullámok váltanak ki, és ritkán előzi meg alapos energetikai vagy pénzügyi tervezés. A vásárlók elsődleges szempontja a gyors beszerelés és a kedvező ár, nem pedig az energiahatékonyság. Ez különösen problémás annak fényében, hogy a magyar lakóingatlanok 80 százaléka a legrosszabb, G, H vagy I energiaosztályba tartozik.

Figyelemre méltó változás, hogy a klímákat egyre többen használják fűtésre is. A Daikin adatai szerint a felhasználók összességében hosszabb ideig működtetik a berendezéseket fűtési üzemmódban, mint hűtésre. A rezsicsökkentés módosítása, az éves kvóták 2022-es bevezetése óta 50 százalék fölé emelkedett azoknak az aránya, akik már a vásárláskor tudják, hogy fűtésre is használni fogják a klímát – elsősorban azért, hogy a kedvezményes földgázkvótát ne lépjék túl.

Az Energiaügyi Minisztériumnak az év végéig el kell készítenie a Nemzeti Épületfelújítási Tervet, amelyben be kell mutatnia, hogyan éri el az ország épületállománya a károsanyag-kibocsátás mentességet 2050-re. Ennek egyik eleme lesz az úgynevezett épületfelújítási útlevél koncepciójának hazai alkalmazása, amely a jelenlegi energetikai tanúsítvány továbbfejlesztett változata lesz.

Az épületfelújítási útlevél nemcsak az ingatlan állapotfelmérését tartalmazza majd, hanem egy szakmailag megalapozott módszertani útmutatót is a teljes mélyfelújítás ütemtervével, a lépések sorrendjével, a javasolt technológiákkal és a várható rezsicsökkentési lehetőségekkel. Információk szerint a tárca az utolsó pillanatban kezdett hozzá az anyag összeállításához.

"Lehet ezt nagyon jól csinálni, mi például Írországban láttunk erre egy kiváló példát, ahol állami forrásból, a piaci szereplőktől függetlenül működnek ilyen regionális irodák. Ott az állapotfelméréstől kezdve a tervezésen át a finanszírozásig, sőt a kivitelezők kiválasztásáig és a projektek teljes befejezéséig kézen fogva vezetik az ügyfeleket, így a piaci szereplők sem tudják előtérbe tolni a saját üzleti érdekeiket abban, hogy milyen megoldást alkalmazzanak" – mondja Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakértője.

A hőszivattyúk terjedése is felgyorsult a 2022-es gázkvóta bevezetése után, amikor sokan akarták lecserélni vagy kiegészíteni meglévő gázfűtési rendszereiket. A szakértők szerint ideális esetben először a ház szigetelését és a nyílászárók cseréjét kellene elvégezni, és csak ezután következne a klímás-hőszivattyús rendszer kiépítése.

"Mi úgy gondoljuk, hogy tipikusan családi házas környezetben lehet alternatív megoldás az is, hogy a jellemzően kazános központi fűtéses rendszert megtartjuk, és egy tudatosan alultervezett klímás és/vagy hőszivattyús beépítéssel egy úgynevezett bivalens rendszert hozunk létre" – magyarázza Pécsi István, a Daikin fűtéstechnikai vezetője.

Az európai hőszivattyú-piac azonban nem a várakozásoknak megfelelően alakul. Míg az Európai Bizottság 2030-ra 60 millió hőszivattyú telepítését irányozta elő, a valóság ettől messze elmarad. A 2022-es 2,8 millió telepített berendezés után 2023-ban 2,7 millióra, 2024-ben pedig már 2 millióra esett vissza a szám. Enrique Vilamitjana, a Panasonic Heating & Cooling Solutions európai ügyvezető igazgatója szerint a szabályozási környezet bizonytalansága és a tagállamok következetlen támogatási politikája hátráltatja a hőszivattyúk terjedését.