Halálos veszély les a magyar fürdőzőkre ezeken a strandokon 2026-ban: mindenki úgy hiszi, ő lesz a kivétel

Magyarországon minden évben közel százan fulladnak vízbe. Ez lakosságarányosan nem tűnhet olyan soknak, a világ legtöbb országához viszonyítva ez egy alacsony szám, viszont Európán belül sok országban kedvezőbb ez a mutató. Sok vízbefulással végződő tragédia lenne elkerülhető, ha körültekintőbben strandolunk, jobban figyelünk egymásra és betartjuk az általános szabályokat.

Az IHME legfrissebb adatai szerint 2023-ban megközelítőleg 105 fulladásos haláleset történt Magyarországon, 2022-ben 109 és 2021-ben 113. Ez azt jelenti, hogy 100 ezer lakosra minden évben megközelítőleg 1 eset jut. Az Our World in Data feldolgozta az IHME adatait és térképre tette, hogy állnak a világ országai ebben a mutatóban. Ez alapján hazánkban nem vészes a helyzet, viszont nyugati és déli szomszédainkhoz viszonyítva állhatnánk jobban is, főként hogy tengerpartunk sincs.

Megnéztük az Eurostat adatbázisát is, mely némiképp eltér az IHME adataitól. Ez az adatsor kifejezetten a véletlen balesetek okozta vízbefulások, elmerülések számát tartalmazza. Az mindkét statisztikából kitűnik, hogy az esetek száma 90-100 körül mozgott az elmúlt években. 

Tavaly csak a strandokon 3702 esetet láttak el a strandszezonban a vízimentők. 2025-ben 57 strandon dolgoztak a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) összefoglalója szerint, ahol 30 strandolót kellett a vízből kimenteni, melyből 3 esetben újraélesztést is kezdtek a magasabb szintű mentőegység kiérkezéséig. A VMSZ mentőhajói a strandszezon alatt 306 alkalommal futottak ki és 127 embert mentettek ki. 39 esetben eszközmentés volt a feladatuk (például műszaki hibás hajó vontatása, felborult hajó visszaállítása). A hajókon szolgáló egészségügyi személyzet 34 esetben látott el beteget a vízen vagy a strandokon. Szárazföldi egységek összesen 60 esetben futottak ki betegellátásához.

A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság (BVRK) állománya a 2025-ös turisztikai idényben 150 esetben 332 fő mentését hajtotta végre sikeresen. Sikertelen mentés, vagy viharos helyzetben történt baleset, mentéssel kapcsolatos vízbefulladás nem volt. A 2025. év turisztikai idényében összesen 5 vízbefulladás következett be - júniusban nem történt vízbefulladás, júliusban 4, augusztusban 1 eset történt. A 2024. év mérlege 11 vízbefulladás volt a Balatonnál. A BVRK 2025. évi turisztikai idényről szóló beszámolója szerint

a tavalyi nyár vízbefulladásszerű eseményeinek közös jellemzője, hogy elsősorban fiatal férfiak (egy idős férfi és egy idős hölgy kivételével) kerültek veszélyhelyzetbe.

Az idősebbek (76-83 év közöttiek) alapbetegségek miatti rosszullétek, eszméletvesztések
miatt fulladtak elsősorban vízbe, míg a fiatal korcsoport (21-43 év közöttiek) tagjai a fokozott
kockázatvállalás (a megfelelő úszni tudás hiánya) és az alkoholfogyasztás okozta a bekövetkező
eseményeket.

Idén is történt már tragédia a Balatonnál: július elején egy mindössze 42 éves férfi fulladt a Balatonba, miután egy vitorlásról a vízbe ugrott. Kis híján egy másik eset is tragédiával végződött: idén nyáron Révfülöpnél súlyosan megsérült egy férfi, miután fejest ugrott a Balatonba, de a víz túl sekély volt, így megsérült a gerince. A vízimentők, vízirendészet, mentőszolgálat és a rendőrség is folyamatosan figyelmeztetnek, hogy a kijelölt strandokon is legyünk óvatosak, vigyázzunk egymásra és másokra, tartsuk be fürdőzés, vízisportok esetén az ajánlásokat és szabályokat.

Az Országos Rendőr-főkapitányság és a vízirendészet adatai szerint a 2026-os év koranyári kánikulája miatt a szokásosnál is gyorsabban nőtt a halálos kimenetelű vízi balesetek száma. Az utolsó közlés szerint idén már megközelítőleg negyvenen vesztették életüket a hazai szabadvizekben, miközben az elmúlt öt évben ez a szomorú mérleg meghaladta az 560-at.

A szakértők korrábban arra figyelmeztettek, hogy a folyamatosan felügyelt állóvizekkel szemben a folyóvizek, különösen a Tisza és a Duna jelentik a legnagyobb veszélyt. Az erős sodrás, a láthatatlan örvények és a hirtelen mélyülő meder még a tapasztalt, magabiztosan úszó fürdőzőket is könnyen váratlan, életveszélyes helyzetbe sodorhatják.

Ne csak a Balatonnál vigyázzunk!

Ahogy arra a rendőrség is sokszor felhívja a figyelmet: minden nyáron történnek halálesetek vízbefulladás következtében folyóinknál és más tavainknál is, nem csak a Balatonnál. Néhány hete egy 31 éves férfi halt meg Ráckevénél, amikor hároméves kislányával a karjában elmerült a Dunában a kijelölt strandon. A kislány jól van, az apát is sikerült kimenteni a vízből és újraéleszteni, azonban a kórházban meghalt.

Szintén júniusban Cibakházánál fúlt vízbe egy 40 év körüli férfi, aki a Holt-Tiszában úszott. Miután a férfi elmerült, azonnal segítséget hívtak hozzá, de már csak a holttestét tudták kiemelni a búvárok a vízből. Július első felében pedig egy férfi holttestét emelték ki a Tiszából a tiszakécskei szabadstrand közelében, ő is vízbe fulladt. Néhány hete pedig a bajai Dunafürdőnél történt hasonló tragédia, ahol a mentőbúvárok egy fiatal férfi holttestét emelték ki a vízből.

Még június elején belefulladt a Debreceni-tóba egy fiatal fiú. Három gyerek vízibiciklivel ment a vízre Hejőkeresztúrnál, ami azonban több tíz méterre a parttól elkezdett süllyedni. Kettő gyerek kiúszott a partra, egyikük azonban eltűnt. A holttestét búvárok találták meg. A gyerekek nem viseltek mentőmellényt.

Nemrég a Szelidi-tónál egy 70 év feletti férfi fulladt vízbe a strandon. A vízimentőnek a parton tartózkodók segítségével még sikerült egyszer újraéleszteni az idős férfit, viszont mire a mentők kiértek, már nem sikerült stabilizálniuk a férfit.

Az extrém hőségben még jobban kell vigyázni!

Hőséghullámok idején még inkább csábítja az embert a vízpart, azonban ilyen időszakokban a legmagasabb a kockázata annak is, hogy tragédia történjen. Természetesen viharos időben is gyakrabban történik baleset, viszont amíg a zivatarok a legtöbb embert távoltartják a víztől, a hőség épp ellenkező hatást vált ki. A VMSZ a következő általános veszélyforrásokra figyelmeztet a kánikulában:

• Felhevült testtel vízbe ugrás: a hirtelen hideg sokk reflexszerű szívmegállást vagy eszméletvesztést okozhat.
  Az alkohol tompítja a veszélyérzetet, rontja a koordinációt és növeli a görcshajlamot.
• Viharjelzés figyelmen kívül hagyása: A hirtelen lecsapó viharok és a felerősödő hullámzás miatt a partra jutás szinte lehetetlenné válhat.
• Extrém UV-sugárzás és napszúrás: A vízen tartózkodva a reflexió miatt a leégés és a fejfájással, szédüléssel járó napszúrás sokkal gyorsabban kialakul.
• Matracok és úszógumik elsodródása: A szárazföld felől fújó szél észrevétlenül sodorja be a gyanútlan fürdőzőket a mély vízbe.

Hőségben mindenki kimerül, nehezebb figyelmesen, átgondoltan strandolni. A vízimentők összeírták, mire érdemes a legjobban figyelnie annak, aki vízpartra megy a hőségben:

• VÍZ - jóval többet kell inni, mint egy átlagos nyári napon. Vigyetek magatokkal több vizet, mint szoktatok, és tervezzétek meg, hol töltitek meg a kiürült kulacsokat, palackokat vagy hol vesztek vizet napközben.
• NAPON TARTÓZKODÁS - most kevesebbet szabad a napon lenni, mint máskor. Ezért tudatosan rövidítsük le a vízben töltött időnket, és főleg a gyerekekét! 10 és 15 óra között inkább többször kevesebb időre menjetek be a vízbe, aztán irány az árnyék.
• A FEJ VÉDELME - nem kell órákat a napon lenni ahhoz, hogy napszúrást kapjon az ember. A sapka, különösen az, amelyik körben védi a fejet és a tarkót (pl. kalap), megelőzi ezt az akár életveszélyes állapotot. Mindenkinek árnyékolni vagy hűteni kell a fejét, nem csak a gyerekeknek.
• GYEREKEK - ilyen hőségben kimerítő lehet a szülő számára állandóan a gyermek mellett lenni a strandon. De ebből nem lehet engedni: gyereket sosem engedünk egyedül a vízbe, még sekély vízbe sem. Ha elesik és elmerül, kis esély van rá, hogy a távol lévő szülő megtalálja az átláthatatlan vízben. A felfújható biztonsági eszközök sem jelentenek valódi biztonságot, bármikor kimehet belőlük a levegő, vagy kicsúszhat belőle, leszedheti magáról a gyerek. Találjuk ki előre, hogy milyen elfoglaltságot, praktikák iktatunk be arra, hogy strandolás közben a fáradt szülő is tudjon pihenni.
• ALKOHOL - egyáltalán nem szabadna alkoholt fogyasztani a hőségben a strandokon. Ezt inkább hagyjuk meg a strandolás utánra, mert a tűző napon, a vízben felerősödik az alkohol hatása. Értágító hatása miatt könnyebben kiszáradunk most vagy alakul ki keringési probléma. 
• BEMOSAKODÁS - hőségben tényleg nagyon fontos, hogy bemosakodás nélkül ne ugorjunk, szaladjunk a vízbe. Különösen figyeljenek a SUP-ozók, vízibiciklizők, egyéb strandeszközön üldögélők. Elképesztő hamar felmelegedhet a testük. Ha csak egy perce evezel, akkor is mosakodj be, mielőtt be akarsz menni a vízbe. A víz visszaveri a napsugarakat, így fokozottabb a veszély a rosszullétre, komoly keringési problémára, mintha a partról szalad be valaki.
• EVÉS - tele hassal nem szabad vízbe menni. Ezt is fokozottan be kellene a kánikula ideje alatt tartani, mert tényleg rosszulléteket okozhat. Egy kiadós ebéd vagy villásreggeli után várjunk legalább két órát, míg vízbe megyünk.
• FIGYELEM – mindenkinek nehezebb koncentrálni ilyenkor, ezért figyeljünk másokra is, segítsük egymást, akár idegeneket is. A gyerekekre és az idősekre különösen ügyeljünk.
• SEGÍTSÉG - ha valaki szédül, szapora a pulzusa, hőemelkedése / láza van vagy hányt, azonnal kérjen segítséget. Ha olyan strandon vagytok rosszul, ahol működik vízimentő szolgálat, keressétek őket! A napszúrás vagy a hőguta életveszélyes is lehet. Ha nincs vízimentő a strandon, akkor is mindenképp kérdezz meg valakit, aki ért hozzá, hogy mi a teendő a tüneteid esetén.
• VÍZIMENTŐ - a vízimentők nem szuperhősök, rájuk is hat az extrém hőség. Abban tudtok nekik segíteni, hogy betartjátok a fürdőzési szabályokat és odafigyeltek a kéréseikre, figyelmeztetéseikre.