Vége a leggazdagabb magyarok kedvenc kiskapujának: újabb adócsomagot jelentett be a Tisza-kormány

A Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter által ismertetett, a helyreállítási terv végrehajtásához kapcsolódó adócsomag legjelentősebb, szűkebb réteget érintő változása a bizalmi vagyonkezelés adósemlegességének megteremtése. A személyi jövedelemadózásban a 2026. augusztus 31-e után vagyonkezelésbe adott elemeknél megszűnik az a szabály, amely szerint a bevitelkor kimutatott eszközérték-növekmény öt év elteltével automatikusan adómentessé válik.

Ezt a gyakorlatot egy adóhalasztási rendszer váltja fel, amelynek értelmében a jövőben sem a beadáskor, sem az értékesítéskor nem keletkezik azonnali fizetési kötelezettség, de amikor a kedvezményezettek végül hozzájutnak a tőkéhez, az adóról már nem mond le a költségvetés. A halasztott adót addig is be lehet fektetni, ráadásul fontos könnyebbség, hogy a vagyonrendelő halála utáni öröklés továbbra is adómentes marad a családtagok számára.

Az új előírások felmenő rendszerben lépnek életbe, így a korábbi konstrukciókra részben megmaradnak a jelenlegi szabályok. A 2023. szeptember 12. előtt, valamint az ezután, de 2026. augusztus vége előtt létrehozott vagyonkezelések esetében a már bevitt vagyonelemekre bizonyos feltételek mellett továbbra is alkalmazható a korábbi adómentességi, illetve ötéves türelmi szabály.

Változik és egyértelműbbé válik a vagyonkiadás logikája is. Ha a kedvezményezett nem az eredetileg bevitt vagyontárgyat kapja vissza, hanem például annak értékesítése után készpénzt, a juttatás szigorú sorrendben adózik. Elsőként a felhalmozott hozam, majd a bevitelkor kimutatott eszközérték-növekmény minősül osztaléknak, és csak az ezen felüli rész számít az eredeti, már leadózott tőke adómentes kiadásának. Amennyiben viszont a kedvezményezett pontosan az eredeti vagyontárgyat kapja vissza, a tranzakció továbbra is adómentes maradhat. A jogszabály emellett rögzíti, hogy a vagyonkiadás adózásánál mindig az eredeti vagyonrendelő személye a mérvadó, így egy esetleges személycsere nem hozza automatikusan azonos adójogi helyzetbe az új vagyonrendelőt.

A jogalkotó egyértelmű célja, hogy a bizalmi vagyonkezelésre a jövőben ne lehessen adózási kiskapuként tekinteni. Ennek érdekében valamennyi bizalmi vagyonkezelés és vagyonkezelő alapítvány kötelező adóhatósági ellenőrzésen esik át. Az első hullámban a 2023. szeptember 12. előtt létrejött, akár időközben meg is szüntetett struktúrákat vizsgálják, majd 2028-tól a később alapítottak is sorra kerülnek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a jövőben nem csupán a formai megfelelést ellenőrzi, hanem a vagyonrendelés tényleges indokát, a felek közötti kapcsolatokat, valamint azt, hogy a struktúra valós örökléstervezési vagy vagyonvédelmi célt szolgált-e. Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek azok a nem üzletszerűen működő bizalmi vagyonkezelések, amelyeket a felek ténylegesen "kézi vezérléssel" irányítanak. Ha nem igazolható hitelt érdemlően a valódi generációváltási vagy családi gondoskodási szándék, az adóelkerülés kockázata megállapítható. A szigorúbb fellépést egy új adatszolgáltatási kötelezettség is támogatja, amelynek alapján a vagyonkezelőknek minden év elején részletes jelentést kell küldeniük az adóhatóságnak a kezelt vagyon értékéről és a növekményekről.

Szakmai értékelések szerint az új szabályozás nem jelenti a bizalmi vagyonkezelés végét, sokkal inkább egy érettebb, átláthatóbb és a nemzetközi gyakorlathoz jobban illeszkedő piac kialakulását hozhatja el. A fókusz a rövid távú adóelőnyök helyett a hosszú távú öngondoskodásra helyeződik át, ami egyben a professzionális vagyonkezelők szerepét is felértékeli. Az érintetteknek a struktúrák hirtelen megszüntetése helyett a tudatos felkészülés javasolt, így érdemes alaposan áttekinteni a meglévő szerződések eredeti célját, a működés tényleges autonómiáját, valamint azt, hogy a számviteli és adózási dokumentáció egy esetleges hatósági vizsgálat során megfelelően alátámasztja-e a valós családi vagyongazdálkodási szándékot.

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt