Pár éve még régiós nagyhatalom voltunk ezen a területen: ma már a túlélésért küzd az ágazat – nem túl biztató a helyzet

A videójáték-ipar ma már messze nem csupán szórakoztatóipari különlegesség: világszerte több százmilliárd dolláros piacról beszélünk, amely egyre több országban stratégiai ágazattá vált. Magyarország ugyan a nyolcvanas években a régió egyik úttörője volt, mára azonban jelentősen visszaesett a versenyben.

A Pénzcentrum CashTag legújabb adásában Várady Zsolt játékfejlesztő, a hungame.blog alapítója beszélt arról, milyen állapotban van ma a hazai videojáték-fejlesztés, mekkora kihívást jelent a Steamen évente megjelenő több tízezer új játék, és hány eladás szükséges ahhoz, hogy egy fejlesztő valóban meg tudjon élni a munkájából.

Várady felidézte, hogy a magyar videojáték-fejlesztés története egészen a nyolcvanas évek elejéig nyúlik vissza. A Novotrade révén Magyarország a keleti blokk egyik vezető játékfejlesztő központjává vált, a hazai szakemberek pedig számos nemzetközi projekten dolgoztak. Szerinte azonban az egykori előny mára nagyrészt elveszett.

A játékfejlesztésben messze az elsők voltunk a régióban. Ma legjobb esetben is negyedik-ötödikek vagyunk

– fogalmazott Várady Zsolt.

A szakember szerint a mai fejlesztők egyik legnagyobb problémája a példátlanul erős verseny. Míg a Steam indulásának első éveiben évente csupán 50-70 új játék jelent meg a platformon, ma már körülbelül 23 ezer kerül fel minden évben. Ez azt jelenti, hogy egy új cím akár néhány óra alatt eltűnhet a reflektorfényből, így egy jó játék önmagában már nem feltétlenül elég a sikerhez.

Várady szerint ma legalább ennyire fontos, hogy egy játék valamilyen különleges ötlettel vagy látványos megoldással felkeltse a streamerek és a közösségi média figyelmét.

Nem elég önmagában egy jó játékot csinálnod. Kell valami olyan hűha faktor benne, ami miatt az emberek odatapadnak a képernyőhöz és nézik

– tette hozzá.

Kiderült az is, milyen eladási számok számítanak sikernek. A hungame alapítója szerint ez nagyban függ a fejlesztőcsapat méretétől: egy egyszemélyes projekt esetében már néhány ezer értékesítés is komoly eredmény lehet, míg egy 10-20 fős stúdiónál nagyjából 50 ezer eladás jelenthet valódi sikert.

A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a videojáték-fejlesztés továbbra is rendkívül kockázatos vállalkozás, ahol a legnagyobb sikerek sokszor váratlanul, organikus módon születnek meg.

A magyar fejlesztők jelentős része ma már külföldi megrendelésekből él, miközben a hazai ökoszisztémából hiányoznak a tőkeerős kiadók és a megfelelő finanszírozási lehetőségek. Várady szerint ugyanakkor továbbra is rengeteg tehetséges fejlesztő dolgozik Magyarországon, és egy nemzetközi áttörést elérő stúdió az egész ágazat számára új lendületet adhatna.

A CashTag teljes beszélgetésében a fentieken túl szó esik még a magyar videojáték-fejlesztés történetéről, az AI hatásáról, a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetről, valamint arról is, milyen lehetőségei vannak ma annak, aki játékfejlesztőként szeretne elindulni. Ha nem szeretnél lemaradni a hasonló gazdasági és technológiai témákról, iratkozz fel a Pénzcentrum YouTube-csatornájára, ahol minden héten új CashTag-adással jelentkezünk.