Nemcsak a vidéki gyárakban vannak jelen: kiderült, hol dolgozik a legtöbb külföldi munkavállaló

A hazai közéletben rendszeresen fellángol a vita a külföldi munkaerő alkalmazásáról, amelyet a politikai szereplők is előszeretettel emelnek be kampányaikba. A statisztikai adatok szerint az évtized eleje óta folyamatosan emelkedik az országban dolgozó külföldiek létszáma. Míg 2020-ban még 67 ezren voltak, napjainkra ez a szám már 106 és 120 ezer fő közé tehető. Bár ez a nagyjából évi tízszázalékos bővülés látványosnak tűnik, európai összehasonlításban a hazai munkaerőpiacon mért 2 százalék körüli arányuk messze elmarad a 10 százalékos uniós átlagtól.

Az utóbbi időben jelentősen átalakult a külföldi munkavállalók kibocsátó országok szerinti összetétele is. Korábban a legtöbben Ukrajnából és Szerbiából érkeztek, ám az ő számuk az elmúlt években érezhetően visszaesett. Ezt a csökkenést a hazai bérszínvonal mellett a szomszédos, hasonló nyelvű országok által kínált könnyebb beilleszkedési lehetőségek is magyarázhatják.

A kieső munkaerőt ma már egyre nagyobb arányban ázsiai országokból pótolják a munkaadók. A Fülöp-szigetekről érkezők száma néhány év alatt pár százról 11 ezer főre ugrott, de a kínai és a vietnámi munkavállalók létszáma is jelentősen emelkedett, ami szorosan összefügg a távol-keleti nagyberuházások megvalósulásával.

Bár a sajtóhírek leginkább a vidéki akkumulátorgyárakhoz köthető vendégmunkásokra fókuszálnak, a valóság ennél jóval árnyaltabb, ugyanis a legtöbb külföldi állampolgár Budapesten vállal munkát. Míg vidéken jellemzően a feldolgozóiparban és fizikai munkakörökben helyezkednek el, addig a fővárosban a magasabb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatói szektorban, különösen a multinacionális vállalatok üzleti szolgáltató központjaiban (SSC) is kiemelkedő a jelenlétük. Vidéken a külföldi munkavállalók aránya Komárom-Esztergom és Zala vármegyében a legmagasabb.

Azt a gyakran hangoztatott aggodalmat, miszerint a vendégmunkások kiszorítják a hazai munkaerőt, a makrogazdasági mutatók nem támasztják alá. A magyar lakosság foglalkoztatási rátája az elmúlt években érdemben javult, ráadásul azokban a térségekben, ahol a legtöbb külföldi dolgozik, az országos átlagnál alacsonyabb a munkanélküliségi ráta. Mindez egyértelműen arra utal, hogy a vállalatok a teljes foglalkoztatottsághoz közeli munkaerőpiaci helyzet miatt kényszerülnek külföldi forrásból feltölteni az üres álláshelyeket.

A keresetek alakulását vizsgálva kettős kép rajzolódik ki. Az Európai Unióból hazánkba érkező munkavállalók átlagosan lényegesen többet keresnek, mint a magyarok. Esetükben nem csupán a felsővezetők magas fizetése torzítja a statisztikát, hanem az is, hogy a nyugat-európai állampolgárok eleve a magasabban fizetett, kvalifikáltabb pozíciókat töltik be. Ezzel szemben a harmadik országokból érkező vendégmunkások többsége a hazai mediánbérnél is kevesebbet keres, így az ő foglalkoztatásuk összességében mérsékli a nemzetgazdasági átlagbér növekedési ütemét.

címlapkép: Veres Nándor, MTI/MTVA