Tömeges felmondáshullám fenyeget: ezen a látszólag apró dolgon múlik, maradnak-e a magyar dolgozók

A gazdasági növekedés ösztönzése szempontjából különösen fontos az IWG jelentésének azon megállapítása, amely szerint a hibrid munkavégzés növelheti a termelékenységet, és tovább bővülhetne a képzett munkaerőpiac. A szervezet friss adatai szerint a korábban részmunkaidőben dolgozók 44%-a a rugalmas munkavégzési lehetőségeknek köszönhetően fontolgatja a visszatérést a munka világába*.

A részmunkaidős munkavállalók körében végzett kutatás rámutatott, hogy a munkábajárást meglepően nehezítik a növekvő ingázási költségek. Nem meglepő tehát, hogy a jelenlegi részmunkaidős dolgozók 40%-a úgy nyilatkozott: elgondolkodna, hogy ott hagyja a munkáját, ha minden nap be kell járnia egy belvárosi irodába. Ez jól mutatja, hogy a rugalmas és hibrid munkavégzési lehetőségek kulcsfontosságúak a munkaerő megtartásában és a termelékenység növelésében.

Hazai helyzet

Míg a nemzetközi adatok alapján a részmunkaidős foglalkoztatás számos piacon a munkaerő jelentős részét adja,

Magyarországon ez a forma továbbra is marginális szerepet tölt be.

A hazai foglalkoztatottak mindössze mintegy 4 százaléka dolgozik részmunkaidőben, ami hozzávetőleg 180-200 ezer főt jelent, és jelentősen elmarad az európai uniós átlagtól.

Ez nemcsak különbséget, hanem lehetőséget is jelez: a rugalmas munkavégzési formák korlátozott elterjedtsége miatt Magyarországon egy jelentős, jelenleg alulhasznosított munkaerő-tartalék lehet jelen azok körében, akik élethelyzetükből adódóan nem tudnak vagy nem szeretnének teljes munkaidőben dolgozni.

Ebben a környezetben a hibrid és lokálisan elérhető munkavégzési modellek nem csupán a meglévő munkavállalók megtartását segíthetik, hanem hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy új szereplők, például kisgyermekes szülők, idősebb munkavállalók vagy részben inaktív csoportok, nagyobb arányban kapcsolódjanak be a munkaerőpiacba.

A munkaerő termelékenysége

A részmunkaidős foglalkoztatás szélesebb körű kiterjesztése kulcsfontosságú előnyt jelenthetne az üzleti döntéshozók számára a tehetségek megtartása, valamint a növekedés ösztönzése és élénkítése szempontjából.

Nemzetközi viszonylatban a megkérdezett részmunkaidős dolgozók közel fele (49%) jelezte, hogy fontolóra venné a munkaerőpiacról való kilépést, ha nem biztosítanák számára a rugalmas vagy hibrid munkavégzés lehetőségét.

Hasonlóképpen, a minden munkanapon az irodába járó részmunkaidős dolgozók egyharmada (31%) már aktívan új álláslehetőséget keres, míg az összes megkérdezett részmunkaidős munkavállaló 55%-a jelezte, hogy felmondana jelenlegi munkahelyén, ha a munkahét során rendszeresen hosszú ingázásra kényszerülne.

Ezzel szemben a rugalmas munkavégzés kulcsfontosságú a korábban részmunkaidőben dolgozók visszacsábításában: a válaszadók 55%-a jelezte, hogy visszatérne a munkaerőpiacra, ha rugalmas munkarendben dolgozhatna. A válaszadók 57%-a számára a helyben vagy rugalmas helyszínen végzett munka vonzóbbá tenné az irodába való visszatérést, míg a jelenlegi részmunkaidős munkavállalók 63%-a fontolóra venné munkaideje növelését, ha rugalmasabb munkavégzést biztosítanának számára.

Az idősebb munkavállalók számára a részmunkaidő különösen vonzó lehetőség a munkaerőpiacon való aktív részvétel fenntartására: a megkérdezettek 45%-a részmunkaidős munkavégzésnek köszönhetően elhalasztotta a nyugdíjba vonulást.

Mark Dixon, az International Workplace Group vezérigazgatója és alapítója így nyilatkozott: „A magas ingázási költségek és a korlátozott rugalmasság komoly kihívást jelentenek sok részmunkaidős munkavállaló számára. Ha a vállalatok nagyobb szabadságot biztosítanak a munkavégzés módját és helyét illetően, nemcsak a meglévő értékes munkatársakat tarthatják meg, hanem más tehetséges szakembereket is visszavonzanak a munkaerőpiacra. Mivel a részmunkaidős dolgozók a munkaerőpiac jelentős részét képviselik, döntő hatással vannak az általános termelékenységre is.”