Hays Salary Guide 2026: itt a részletes riport, ennyit kerestek a magyar dolgozók szektoronként 2025-ben

A Hays Hungary Salary Guide 2026 című friss kiadványban megtaláljuk a cég országos szintű munkaerőpiaci
felmérésének eredményeit, valamint egy több mint 600 munkakört áttekintő, éves bérfelmérési riportot is. A 14 vizsgált szektor béradatai alapján látható, melyek a legjobban fizető vagy a legkeresettebb pozíciók az egyes területeken, és a szakértői értékelések betekintést nyújtanak az aktuális iparági trendekbe is, illetve a 2026-os évben várhatóan legfontosabbá váló kérdéseket is körüljárják. 

Sem a munkáltatóknak, sem a munkavállalóknak nem volt sétagalopp 2025

A riport szerint a geopolitikai kihívások és a gazdasági bizonytalanság 2025-ben sem kímélte a munkaerőpiaci szereplőket. A hazai gyártás és termelés csökkenő beruházási tendenciát tapasztalt, a leépítések, gyárbezárások pedig sokasodtak. Meghatározó volt a gazdaságban a közszféra beruházási bizonytalansága és az EU-s pénzek ingadozása. Eközben a megélhetési költségek tovább nőttek, az ingatlanárak pedig brutálisan megemelkedtek.

A béremelésék mértékére már a meglőző években is csökkenő trend volt jellemző, ez folytatódott 2025-ben is, miközben az inflációs környezet nem nagyon enyhült. A juttatási csomagokban már most is egyre nagyobb szerepet kapnak a képzési lehetőségek, amit a munkavállalók általában pozitívan fogadnak. A kötelező bértranszparencia 2026. nyári bevezetésére, mely merőben új helyzetet eredményezhet sok munkahelyen, már készülnek a vállalatok. 

Amíg a korábbi éveket a technológiai útkeresés jellemezte, 2025-ben már a munkavállalók jelentős része napi szinten használta az AI-t a munkájában. Az új technológiák alkalmazását és fejlesztését elsősorban a munkafolyamatok optimalizálása, a költségek csökkentése és a hatékonyabb munkavégzés motiválja. Ezek alapján nem is csoda, hogy tavaly fokozódott a munkaerőpiaci verseny a digitális kompetenciákért: egyre értékesebbek azok a munkavállalók, akik szakterületük mellett rendelkeznek releváns technológiai ismeretekkel is. Jellemző viszont hogy kevesebb pozíciót hirdetnek és a megüresedett helyeket sem töltik fel a cégek, így egyre több az elérhető szakember a piacon, ami a munkáltatóknak kedvez.

A mindennapos home office már a múlté: csak elvétve bukkan fel olyan munkakör, amelyben nem várnak el legalább heti egy-két nap irodai jelenlétet sem a munkáltatók. A munkavállalók eközben kerülik az olyan pozíciókat, ahol legalább heti egy nap home office nem biztosított: a rugalmas munkavégzés a megtartás egyik elengedhetetlen eszköze lett.

Továbbra is borúlátók a dolgozók és munkáltatóik

A következő 2–5 év makrogazdasági változásainak, munkaerőpiaci lehetőségeinek tekintetében egy évvel ezelőtt 59%-ra ugrott a pesszimista és teljesen pesszimista munkavállalók aránya az azt megelőző év 30%-os eredményéről. Ez a rendkívül borús jövőkép nem enyhült a munkavállalókban 2025-ben sem, sőt tovább romlott a helyzet. 

Az előttünk álló évre a válaszadó munkáltatók majdnem fele (48%) valamilyen mértékű bővülést tervez, 27% viszont stagnálásra számít a létszámban. A legfontosabb toborzási prioritás 2026-ra a technikai/digitális
készségekkel rendelkező munkatársak felvétele – ezt több mint a válaszadók harmada tervezi. Emellett a teljes munkaidős állományba, valamint operatív és támogató területekre terveznek toborozni a munkáltatók. Kihívást jelent a cégek számára, hogy versenyképes fizetést nyújtsanak; hogy nem tudnak egyértelmű előrelépési lehetőségeket biztosítani; és a kiégés megelőzése is.

Mindeközben a munkáltatók leginkább a túl alacsony bérek, juttatások; a hiányzó előrelépési és fejlődési/tanulási lehetőségek miatt, vagy a vezetővel való rossz kapcsolat okán hagyják ott a munkahelyüket. Azokat, akik 2026-ban nem terveznek munkahelyváltást, nagy arányban a jövedelem és a juttatási csomag tartja a pozíciójában, de a munkahelyi közösség, az adott munkakör, sőt a stabilitás is maradásra bírja a munkavállalókat. A rugalmas munkavégzési lehetőség csak az ötödik legfontosabb tényező a maradásnál - feltehetően azért, mert ez az opció már nem igazán számít különleges munkáltatói ajánlatnak: inkább már nem elégséges, de szükséges körülménynek tűnik egy munkavállaló megtartásához.

Így alakultak a bérek a Hays Salary Guide 2026 riport szerint

2025-ben bércsökkentés csak elvétve fordult elő a riport szerint, és nagyjából a korábbi év végén eltervezett mértéknek megfelelően tudták emelni a fizetéseket a vállalatok. Azonban a helyzet láthatóan évről évre nehezebb. A legtöbb munkáltató (38%) 2025-ben 6 és 10% közötti emelést tudott kigazdálkodni, 10% feletti emelést már csak minden tizedik megkérdezett munkáltató tudott biztosítani, szemben a 2024-es 31%-kal. A következő 12 hónap terveit nézve valószínűleg a 2025-ösnél még szerényebb béremelésekkel kell majd beérniük a munkavállalóknak 2026-ban. 

A válaszadó munkáltatók többsége (41%) a 2,5–5%-os béremelést célozta meg 2026-ra, szemben az egy évvel korábbi 6–10%-os sávval, amely ezúttal csak a megkérdezettek 34%-ának tervei között szerepel. A munkáltatók mozgástere tehát láthatóan szűkül a béremelésekre, miközben a magas megélhetési költségek miatt a munkavállalóknak is egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük. Minden tizedik válaszadó munkáltató stagnálásra számít a bérek tekintetében.

A dolgozókat is megkérdezték a riportban: 2025-ben a legtöbben 6–10%-os emelést kaptak (25%), de jóformán ugyanilyen arányban (24%) voltak azok is, akiknek 2,5–5%-os béremeléssel kellett beérniük. Tavaly a munkavállalók 23%-a kapott 10%-nál magasabb béremelést. A válaszadó munkavállalók többsége (57,5%-a) érzi úgy, hogy a fizetése nincs arányban a felelősségi körével. A felmérésben részt vevő munkavállalók 55%-a bruttó 600 ezer és bruttó 1,2 millió forint közötti összeget keres havonta. Közel minden harmadik megkérdezett (32,5%) bruttó 1,2 millió forintnál többet visz haza minden hónapban. 

2026-ban a legtöbben (31%) már alacsonyabb, 2,5–5% közötti emelésre számítottak, 6-10%-os emeléssel a válaszadók negyede, 10% feletti béremeléssel pedig 18,5% kalkulált. Ezek a tavalyinál is szerényebb várakozások. A riport összeállítói hangsúlyozzák, hogy 2026, június 7-től a kötelező bértranszparencia a munkavállalók számára is új korszakot hozhat el, bár a megkérdezett munkavállalók többségének (61%) munkahelyén még semmilyen lépés nem történt a transzparencia terén.

Még mindig divat az ingyen túlóra

A riportból az is kiderült, hogy a felmérésben résztvevő dolgozók 67% valamennyit szokott túlórázni minden héten. A többség 1-3 órát, de 11% 4-6 órákat is. Ráadásul 45%-a a válaszadóknak semmilyen formában nincs kompenzálva, ha munkaidőn túl is dolgozik, 29% plusz szabadidőt kap, és csak 26%-ukat kompenzálják pénzzel. Eközben a túlórát nem feltétlenül lehet elkerülni: a megkérdezettek több mint fele néha vagy ritkán érezte elvárásnak, hogy elérhető legyen a munkaidőn túl is, 26% gyakran vagy mindig ilyen helyzetben érzi magát a munkahelyén. Mindössze a válaszadók 17%-a jelezte azt, hogy sosem érezte elvárásnak, hogy elérhető legyen a munkaidőn kívül is.

A riport a juttatások kapcsán azt írja, a munkavállalók számára a legfontosabb juttatás még mindig a cafeteria. A home office támogatása, valamint a rugalmas munkavégzés szintén szerepel a top 5 munkavállalói kedvenc között, illetve fontos (lenne) a dolgozóknak a céges autó vagy autóhasználati támogatás, illetve nagyon népszerűek (lennének) az extra szabadnapok is. Utóbbi két juttatási formával viszont viszonylag kevés munkahely él. Ugyanakkor álláskeresésnél a jutattási csomagnak kiemelt szerepe lehet a munkavállalók döntése szempontjából. 

2026-ban a megkérdezett munkavállalók 26%-a tervez munkahelyváltást, 25% pedig előrébb lépne jelenlegi munkahelyén. A felmérés szerint érezhetően lenne igény a munkavállalókban arra, hogy ne kelljen mindig új munkahely után nézniük, ha szeretnének előrébb lépni. Azonban vagy nincs is lehetőség ilyen típusú karrierfejlesztésre meglévő munkahelyükön, vagy nem világos igazán számukra a rendszer, amelynek mentén előléptetést kaphatnának. A karrierváltásra szinte mindig az elsődleges motiváció a magasabb fizetés, emellett a tanulási és fejlődési lehetőségek (61%) a munkavállalók számára legfontosabb tényezők
egy előléptetés esetén. Ezenkívül munkájuk elismerését (58%) látják az előléptetésekben a munkavállalók, sőt lehetőséget további előrelépésre, karrierfejlesztésre (42%).

Lássuk a medvét!

A Hays Salary Guide 2026-os kiadványa bérekre részletesen, iparáganként is kitér. Az alábbi területeken pozíciókra bontva közlik a bruttó minimum, maximum és mediánbéreket:

• Pénzügy-számvitel
• Bank és biztosítás
• Üzleti szolgáltató központok (SSC)
• Építő- és ingatlanipar
• Mérnöki és gyártási terület
• HR
• Technológia
• IT Contracting
• Jog és compliance
• Élettudományok
• Marketing
• Kiskereskedelem
• Értékesítés
• Logisztika és ellátási lánc

Példaként a pénzügy-számvitel területen keresztül megmutatjuk, milyen részletes adatokat tartalmaznak a kiadványok (érdemes lehet az összehasonlítás kedvéért visszanézni a korábbi évek riportjait is):

Fontos, hogy a kiadvány nemcsak a bérekre tér ki, hanem szektorspecifikusan bemutatja az uralkodó iparági trendeket; a legkeresetebb, legjobban fizető pozíciókat; és a 2026-ban várható trendeket is. A leginkább és a legkevésbé elérhető szaktudás kiemelése pedig abban segíthet, ha valaki épp az adott területen tanul, vagy átképezné magát, milyen specializációval lehet versenyképesebb a szakmájában.

A kiadványt készítő Hays Magyarország a Hays Group tagja, amely világszinten is meghatározó szereplő
a szakembertoborzás és az átfogó HR-szolgáltatások területén. A magyar piacon 18 éve vannak jelen, a Salary Guide pedig éves rendszerességgel jelenik meg. A korábbi kiadványok 2023-ig visszamenőleg letölthetők a honlapjukról, ahonnan a Hays Salary Guide 2026 pdf formátumú kiadványa is elérhető.