Óvatosan, mit posztolsz TikTok-on, Instán: durva bírság, akár börtön is járhat már ezért 2025-ben

Meddig tart az influenszerek felelőssége, hol az a határ, amikor már jogsértésről beszélhetünk? Tavaly októberben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora, Koltay András elemezte a Tibi Atya néven ismert blogger bejegyzését, az alapügyben magánvádlóként pedig egy influenszer házaspár szerepeltek, akik elsősorban az Instagramon aktívak.

A bejegyezés kapcsán (amelyet nyugodtan lehet obszcénnek és durvának nevezni, és a házaspár ezért is fordult bíróságokhoz, majd az Alkotmánybírósághoz) a professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy a szólásszabadság – ahogyan a taláros testület már kevéssel a rendszerváltozás után pontosan megfogalmazta –, nem csak a míves beszédűeké, a kifinomultan érvelőké, hanem a trágároké, a sértegetőké, és akár - horribile dictu - a gyűlölködőké is.

Az állam különböző szervei tehát nem lehetnek a közerkölcs őrei, a közbeszéd színvonalát nem elsősorban a jog eszközeivel tudjuk emelni, a közügyekre vonatkozó beszédet pedig tartalmától függetlenül védeni kell (legalábbis, amíg más jogait, személyiségi jogait nem sérti aránytalanul). Egyébként a határozat kapcsán nem alakult ki egyhangú vélemény a tagok közt.

Védelem és korlátozás

A Pénzcentrum megkeresésére ifj. dr. Halmos Péter kifejtette: gyakori tévhit, ha egy tartalom – például egy fotó, vagy zenei részlet – felkerül az internetre, vagy valamely közösségi oldalra, akkor azt bárki szabadon felhasználhatja. A szerzői jog egyrészt megóvja az influenszerek saját, egyedi és eredeti tartalmait az illetéktelen felhasználástól, másrészt azonban korlátokat is állít eléjük: megtiltja, hogy más alkotók kreatív műveit engedély nélkül használják fel az általuk generált reklámtartalmakban, hacsak nem rendelkeznek a jogosulttól vagy a közös jogkezelőtől származó felhasználási engedéllyel.

A szakértő szerint márpedig a szerzői jogi védelem az ilyen alkotásokat - mielőtt közkincsé válnának - igen hosszú ideig megilleti, az Európai Unióban, így Magyarországon is a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított 70 éven át részesülnek védelemben. Szerzői jogsértésnek minősül például, ha az influenszer letölt és engedély nélkül hasznosít egy képet vagy zeneszámot a sajátjaként feltöltött reklámcélú bejegyzésben. A jogsértés vizsgálata során irreleváns az a körülmény, hogy a felhasználó tisztában volt-e a jogsértés tényével, szándékosan cselekedett-e, vagy egyáltalán tudta-e, hogy az általa használt tartalom szerzői műnek minősül.

A jogellenes tartalmakért a közzétevő, azaz a véleményvezér büntetőjogi vagy polgári jogi felelősséggel tartozik, de bizonyos esetekben a platformszolgáltató is felelősségre vonható. A következmények sokrétűek lehetnek, a bíróság a jogsértés megállapítása mellett

• pénzbírságot szabhat ki,
• sérelemdíj vagy kártérítés megfizetésére kötelezhet, sőt,
• kivételesen súlyos esetekben akár szabadságvesztésre is ítélhet.

Mivel a magyar szabályozás technológia semleges, a jogsértés módja a minősítés szempontjából nem játszik különösebb szerepet, ugyanakkor a követőbázis nagysága (például, hányan észlelhették a jogsértő tartalmat?), az alkalmazható szankció megállapítása során releváns lehet.

Ezt tehetik a szerzők és a jogtulajdonosok

Magyarországon többféle jogi lehetőség áll a szerzők és jogtulajdonosok rendelkezésére arra az esetre, ha műveik engedély nélküli felhasználását tapasztalják – mutatott rá a Pénzcentrumnak ifj. dr. Halmos Péter. A leggyakoribb út a polgári peres eljárás, amelyben kérhetik a fentebb írtakon túl a jogsértő magatartás megszüntetését, a további jogsértésektől való eltiltást is akár. Emellett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakértői véleményt adhat olyan szerzői jogi kérdésekben, amelyek egy jogvita tisztázásához szükségesek.

Kevésbé ismert, de a hatályos Büntető Törvénykönyvünk is büntetni rendeli a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeket, ennek nyomán a súlyosabb érdeksérelmet megvalósító bűncselekmények elkövetői kénytelenek számolni a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségével is.

A tavalyi évben életbe lépett digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) alapján az online térben elkövetett szerzői jogsértés esetén az influenszer mellett a közösségi oldallal szemben is felléphetnek a sérelmet szenvedett jogosultak, ezzel pedig a jogérvényesítés is sokkal hatékonyabbá és gyorsabbá vált. A közösségi médiaplatform szolgáltatók a jogalkotói nyomásnak köszönhetően mára szigorú intézkedéseket és formalizált eljárásokat vezettek be a jogsértő tartalom mielőbbi azonosítása és eltávolítása érdekében.

Keretes: Ők jogosultak ellenőrzésre

Hazánkban az influenszerek reklámok megjelenítésére irányuló üzleti tevékenységét – így elsősorban a fogyasztóvédelmi és reklámjogi szabályok betartását – az újonnan felállt Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) és a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) felügyeli. Utóbbi hatóság elsősorban a nagyobb követőbázissal rendelkező véleményvezérek vizsgálatára koncentrál, figyelemmel arra, hogy egy-egy piaci szegmensben kiemelkedő népszerűségnek örvendő influenszerek a gazdasági verseny érdemi befolyásolására is képesek. Előbbieken túl egy bepanaszolt influenszer könnyen szembe találhatja magát az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) Reklámetikai Bizottságával is. Az ÖRT ma a hazai reklámszakma etikai és önszabályozási testülete, amelynek ellenőrző szerepe kiterjed az online térre, az influenszer-kommunikációra, az adatvezérelt és mesterséges intelligenciával támogatott reklámokra is.

Annak kérdését, hogy a véleményvezért a felelősség elsődlegesen, közvetetten, önállóan vagy más szereplőkkel együtt terheli, az befolyásolja, hogy mely marketing tevékenységre vonatkozó szabályba ütközött a jogsértő tartalom. Amennyiben a véleményvezér a közzétételre szánt promóciós tartalom szerkesztése és megjelenítése tekintetében maradéktalanul betartja a megrendelők utasításait, felelőssége csak kivételesen állapítható meg.

A reklámtörvény általános és termékspecifikus tilalmainak megsértése esetén rendszerint egyetemleges felelősség áll fenn: az influenszer, a megrendelő vállalkozás és a reklámügynökség egyaránt felelőssé tehető. Ha azonban a problémát a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megvalósítása okozta, akkor az úgynevezett érdekelv érvényesül: vagyis elsősorban az a vállalkozás felel, amely a reklámot megrendelte, és amelynek közvetlen gazdasági érdeke fűződik a termék, vagy szolgáltatás népszerűsítéséhez. Ez akkor is így van, ha az eladásösztönzést szolgáló kommunikációt ténylegesen más - például az influenszer - jelenítette meg helyette.

Ebben az esetben maga az influenszer a hunyó

Akad azonban egy fontos kivétel: ha a jogsértés a tartalom megjelenítési módjából ered, tipikusan a jelöletlen vagy nem megfelelően jelölt reklám esetén, akkor maga az influenszer felelős a mulasztásért – figyelmeztetett a szakértő. Ide tartozik például, ha a posztból hiányoznak a reklám jelölésére szolgáló hashtagek vagy platformcímkék, feltéve, hogy a hirdető nem adott kifejezett, egyértelmű utasítást a jelölés elhagyására.

Az influenszer csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha kétség kívül bizonyítani tudja, hogy a tartalmat a megrendelő pontos útmutatása alapján, annak megfelelően tette közzé. Előbbiek, illetve a felelősség esetleges áthárítása miatt is elengedhetetlen, hogy a reklámozási lánc valamennyi szereplője - a reklámozótól kezdve az ügynökségen át az influenszerig bezárólag - szerződéses úton tisztázza, kit, milyen szintű felelősség terhel a kampánytartalom előállítása, közzététele, ellenőrzése során.

Valamennyi feltételezett jogsértés egyedileg vizsgálandó, ezért egyértelmű választ adni arra, hogy hol húzódik a határ jogsértés és megfelelés között, talán nem is lehetséges.

Így kerülhető el a bújtatott reklám

A GVH időről időre széleskörű vizsgálatot folytat le a digitális véleményvezérekkel szemben, mely vizsgálat során nagy hangsúlyt helyeződik az együttműködés gazdasági hátterének feltárására, ehhez pedig a jog változatos hatósági eszközöket biztosít számára, éppen ezért nem érdemes próbálkozni az irányadó szabályok megkerülésével. Előbbiek fényében a kérdésfeltevés valójában így hangzik helyesen: „Hogyan lehet elkerülni a bújtatott reklám vádját?”.

A GVH 2022-ben frissítette influenszereknek szóló marketing tájékoztatóját, amely gyakorlat-központúan, példák szemléltetésével válaszol arra a kérdésre, miként lehet jogszerűen eleget tenni a fogyasztók tájékoztatását biztosító elvárásoknak. Mindenekelőtt alapvető elvárás az arculati közreműködőkkel szemben, hogy az üzleti kapcsolatot - legyen szó akár barter alapú együttműködésről - egyértelműen, közérthetően és jól észlelhetően a fogyasztók tudomására kell hozni.

Amennyiben a közösségi platform erre lehetőséget ad, elegendő a beépített hirdetési címkék – például az Instagram „fizetett együttműködés a partnerrel” felirata – használata, hiszen ez önmagában biztosítja a világos és észlelhető jelölést. Ha nincs ilyen funkció, vagy nem egyértelmű a platform által kínált címke, akkor a reklámjellegre szöveges formában kell felhívni a figyelmet. Ilyenkor a „Reklám”, „Hirdetés”, „Szponzorált tartalom” vagy „… támogatta” kifejezések a megfelelőek. A megjelölést mindig jól láthatóan, a tartalom elején kell elhelyezni, még a további hashtagek és a továbbgörgetést igénylő részek előtt, egységes és könnyen észlelhető formában.

Videós tartalmak esetében a reklámjelölésnek írott formában folyamatosan jelen kell lennie a képernyőn; ezt kiegészítheti narrációs utalás is, bár ez nem kötelező. A story-formátumnál a szöveges címkézésnek önmagában is hangsúlyosnak kell lennie – tipográfia, méret és szín tekintetében is –, és minden egyes, egymást követő történetrészben meg kell ismétlődjön. Narrációs jelölés itt is alkalmazható, de a vizuális jelölés elsődleges.

Az idegen nyelvű jelölés kizárólag akkor fogadható el, ha az influenszer által közzétett tartalom is idegen nyelven jelenik meg. Előbbi szabályok alkalmazandóak akkor is, ha a véleményvezér az egyes megjelenésekben saját vállalkozását, saját termékeit vagy szolgáltatásait népszerűsíti. A jelölésekre vonatkozó hatósági irányelvek mellett alapvető elvárás, hogy az influenszer olyan tartalmat tegyen közzé, amely a bemutatott terméket, vagy szolgáltatást valósághűen, tisztességesen és hitelesen mutatja be.

Tudnivalók a nyereményjátékok megszervezése esetére

Vitathatatlan, hogy az adatbázisok építésének egyik leghatékonyabb eszköze a nyereményjáték szervezése, mégis számos kezdő, vagy nem is olyan kezdő tartalomgyártó esetében tapasztalni súlyos hiányosságokat. Amennyiben a hirdető megbízza az influenszert azzal, hogy saját médiafelületén nyereményjátékot bonyolítson le, értelemszerűen a nyereményjáték szabályszerű megszervezésének és lebonyolításának a felelőssége a véleményvezért terheli, annak valamennyi járulékos reklámjogi, fogyasztóvédelmi és adatvédelmi feladatával egyidejűleg.

Így a tartalomgyártónak gondoskodnia kell többek között a részvételi feltételeket teljes körűen rögzítő játékszabályzat elkészítéséről, dokumentáltan részletes tájékoztatást szükséges nyújtania az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) tartalmi és formai előírásainak megfelelően a játékosok személyes adatainak kezeléséről, meg kell vizsgálnia nem mellesleg előzetesen azt is, hogy engedély- vagy bejelentés-köteles szerencsejátéknak minősül-e a tervezett promóció.

Tekintettel kell lenni részvételi szabályok meghatározásánál arra is, hogy melyik platformon keresztül kerül lebonyolításra a játék. A Facebook és a Meta promóciós irányelvei szerint a felelősséget kizárólagosan a szervező viseli, a személyes idővonalak és ismerősi kapcsolatok nem használhatók promóciókhoz („a részvételhez oszd meg az idővonaladon”, vagy „az esélyeid növeléséhez oszd meg az ismerőseid idővonalán”, illetve „a részvételhez jelöld meg az ismerőseidet ebben a bejegyzésben” jellegű felszólítások nem engedélyezettek), továbbá nem korlátozható a részvétel csak az előfizetők részvételére.

Nem utolsó sorban arra is ügyelni szükségeltetik, hogy a nyereményjáték tárgyát képező nyeremények egyáltalán felkínálhatóak-e promóció keretében, illetőleg ugyanígy ügyelni kötelező a jogszabályi tiltásokból fakadó életkori megkötésekre. Így tilos példának okán gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket a fogyasztóknak promóció részeként nyereményként kisorsolni, vagy alkoholtartalmú-, illetve újabban már energiaitalok népszerűsítésére irányuló fogyasztói promóciókba 18 éven aluli személyeket célzottan bevonni.

Talán nincs is annál kellemetlenebb a megbízott szerződéses partnerként és egyben szervezőként eljáró influenszer számára, mikor egy nagy márka felkérésére futó nyereményjátékot a platformszolgáltató idő előtt letilt, vagy a hatóság a sajtó bevonásával vizsgálni kezd.

Mindig van egy utolsó lehetőség: az együttműködés

A jogellenes influenszer tartalmakkal kapcsolatos hatósági szankciórendszert a közelmúltban lefolytatott versenyhivatali ügyek alapján érdemes elemezni. Ha megállapítást nyer a GVH által versenyfelügyeleti eljárás keretében a véleményvezér közvetlen felelőssége, a reputációs veszteség mellett jobbik esetben „csak” megfelelést előíró hatósági kötelezéssel kell számolnia, ugyanakkor a jogsértő akár az előző évi nettó árbevétele 15 százalékával is felelhet egy súlyosabb jogsértés esetén.

A versenytörvényben foglaltaknak megfelelően egyébként a GVH számos együttműködési lehetőséget kínál a vállalkozások számára, mind fogyasztóvédelmi, mind versenyjogi ügyek esetében, így a megfelelő együttműködési forma kiválasztásával jelentősen csökkenthető a kiszabott bírság, sőt, akár teljesen el is kerülhető a pénzbeli szankció – húzta alá végezetül a pénzcentrumnak ifj. dr. Halmos Péter.