Szabadság átvitele következő évre 2025-ben: ilyen esetben kérhető

Cikkünkben ezúttal annak jártunk utána, mit írnak a hatályos jogszabályok a szabadság következő évre történő átvitelével kapcsolatban. Tudd meg, a Munka Törvénykönyve szerint hány nap alap- és pótszabadság jár a magyar dolgozóknak, mit érdemes tudnunk a szabadságok speciális eseteiről, milyen szabályok vonatkoznak a szabadság átvitelére, és hogy hogyan zajlik a szabadság átvitele következő évre 2025-ben!

Mit ír a Munka Törvénykönyve a szabadságról?

Magyarországon mind a munkáltatók, mind a munkavállalók jogairól és kötelezettségeiről a 2012. évi törvény a Munka Törvénykönyvéről (MT) rendelkezik, a jogszabályon belül pedig a az 59. és a 60. fejezetek tárgyalják a szabadság mértékét és a szabadság kiadásának szabályait, beleértve a fizetett alapszabadságot és a pótszabadságokat, a szülői szabadságot és a szülési szabadságot, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot, a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülést és a mentesülés egyéb eseteit, illetve a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítést.

A hatályos jogszabályok szerint a dolgozók alapszabadsága Magyarországon egységesen 20 nap, azonban ezt az alapot különféle pótszabadságok egészítik ki (teljes munkaidős és részmunkaidős foglalkoztatásnál is egyaránt 20 nap jár, törtéves munkaviszony esetén pedig időarányos alapon kerül kiadásra az alap- és a pótszabadság is). A pótszabadságok közül az életkor alapján járó extra szabadnapok azok, amelyek minden dolgozót alanyi jogon megilletnek.

A munkavállaló számára járó alap- és pótszabadnapok akkor sem vesznek el, ha a dolgozó nem tudja őket kivenni: a szabadság átvitele következő évre 2025 évében több formában is lehetséges. Fontos: a ki nem vett, ki nem adott alap- és pótszabadságokat nem lehet kifizettetni, kizárólag a munkaszerződés megszűnésének esetén.

Hogyan történik a szabadság átvitele következő évre 2025-ben?

A szabadság kiadása kapcsán fontos tudnunk, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodása az aktuális naptári évre szól, így az említett alap- és pótszabadságokat alapvetően az adott munkaévben kell kivennünk – azonban ez nem mindig sikerül. A szabadság átvitele következő évre 2025 évében is lehetséges az alábbi esetekben:

1. Év végi szabadság átvitele január elejére

Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot akkor is, ha igénybevétele az esedékesség évében kezdődik meg, azonban átnyúlik a következő munkaévbe, feltéve, ha a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot. Ez tipikusan az ünnepek idejére jellemző: a karácsonykor megkezdett szabadság gyakran átnyúlik az újév első napjaira, így január 6-ával bezárólag még élhetünk a 2025-ös szabadságunkkal.

2. Október 1-je után megkezdett törtéves munkaviszony

Amennyiben valaki az év végén, 2025. október 1-jét követően vált munkahelyet, a következő munkaév március 31-ig felhasználhatja a 2025-ös munkaévből megmaradt szabadnapjait. Ennek az az oka, hogy a próbaidő Magyarországon jellemzően 3 hónapig tart (október, november, december), ebben az időszakban pedig korlátozott feltételek mellett rendelkezhet a dolgozó a szabadságaival.

EZ IS ÉRDEKELHET

Felmentési idő és felmondási idő 2025: mutatjuk, mikor hány nap, jár-e a szabadság, táppénz?

Munka törvénykönyve felmondási idő változás, felmondási idő 2025 szabályok: a felmondási idő hány nap, mi történik a felmondási idő le nem töltése esetén? Mi a felmentési idő?

3. A munkáltató működését súlyosan és alapvetően érintő gazdasági események

Szintén gyakran történik a szabadság átvitele következő évre a munkáltató működését súlyosan és alapvetően érintő gazdasági események, illetve kivételesen fontos gazdasági érdekei miatt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha olyan munkahelyi körülmények állnak fenn, amelyek nem teszik lehetővé a munkaerő nélkülözését, a szabadnapok egy részét átcsúsztathatják a következő évre.

4. Szabadság megállapodás a munkavállaló és a munkáltató között

A munkavállaló és a munkáltató között írásban megköttetett szerződés alapján a pótszabadságokat közös megegyezés szerint szintén át lehet vinni a következő naptári évre. Ilyen szerződést kötni évente egyetlen alkalommal lehet, az adott munkaévre vonatkozólag. Mindez kizárólag úgy lehetséges, ha a munkáltató nem sérti a MT előírásait, és biztosítja a következőkben részletesen kifejtett szabadságokat a dolgozó számára!

Fizetett alapszabadság és életkori alapon járó pótszabadság

Az MT kimondja, hogy az életkor alapján járó pótszabadság a dolgozó betöltött életéveitől függ: abban az évben, amikor a dolgozó betölt egy meghatározott életkort, ami alapján a pótszabadság megilleti, onnantól jár számára a plusz szabadnap, melynek mértéke a következőképp alakul:

• 25 éves kortól 20+1 nap,
• 28 éves kortól 20+2 nap,
• 31 éves kortól 20+3 nap,
• 33 éves kortól 20+4 nap,
• 35 éves kortól 20+5 nap,
• 37 éves kortól 20+6 nap,
• 39 éves kortól 20+7 nap,
• 41 éves kortól 20+8 nap,
• 43 éves kortól 20+9 nap,
• 45 éves kortól 20+10 nap.

A jogszabály kimondja, hogy a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni (ezzel kapcsolatos igényünket legalább 15 nappal előre jeleznünk kell). Szintén fontos alapszabály, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesülhet a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

Szülői szabadság és egyéb pótszabadságok

Az életkor alapján járó pótszabadságok mellett – amennyiben a munkavállaló megfelel a feltételeknek – egyéb pótszabadságok is járhatnak számára. Az egyik legfontosabb pótszabadság típus a szülő szabadság, melynek értelmében:

• a szülőt a gyermeke 3 éves koráig 44 munkanap szülői szabadság;
• 16 évesnél fiatalabb gyermekei után pedig: egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4 nap, kettőnél több gyermeke után pedig összesen 7 munkanap pótszabadság jár számára.

A szülői pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti. Fogyatékkal élő gyermek nevelése esetén a gyermekek után járó pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő.

Egyéb pótszabadságok mindemellett:

• fiatal munkavállalók pótszabadsága (18. életévük betöltésének évéig): évi 5 munkanap;
• föld alatt állandó jelleggel vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalók pótszabadsága: évi 5 munkanap;
• megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult és vakok személyi járadékára jogosult munkavállalók pótszabadsága: évi 5 munkanap.

Tehát: az említett alap- és pótszabadságok – amennyiben a munkavállaló megfelel a feltételeknek – fizetett szabadság formájában alanyi jogon járnak a magyar dolgozóknak. Abban az esetben, ha valaki nem tudja kivenni az említett szabadságokat, átviheti őket a következő évre.

A fizetett szabadságok speciális esetei

A szabadságok speciális kategóriáját képezi a szülési szabadság (24 hét egybefüggő szabadság, melyből 2 hetet kötelező igénybe venni) és az ennek megfeleltethető apasági szabadság (10 munkanap). Ezek a fizetett szabadságok törtévben is változatlan módon járnak a dolgozóknak, nem részarányosan kerülnek kiadásokra, időtartamukat a munkáltató semmilyen esetben sem szakíthatja meg. Ezeknek a szabadságoknak saját feltételrendszerük van, és csak meghatározott időintervallumokban lehet őket kivenni, jellemzően a gyermek születését követően, az esedékesség évében.

Szintén fizetett szabadságnak minősül a rendkívüli szabadnap, avagy a temetési szabadság is, 2 munkanap erejéig, amelyet egy közeli hozzátartozónk elvesztése esetén vehetünk igénybe. Érdemes megemlítenünk továbbá a betegszabadságot (évi 15 munkanap) és a táppénzt is, ami a dolgozó saját betegségén felül a keresőképtelenség egyéb eseteire is igénybe vehető – utóbbi esetekben azonban a dolgozó nem jogosult teljes fizetésére, helyette a távolléti díja 50-100%-a jár, attól függően, milyen okból kifolyólag következik be a keresőképtelenség. Ezek a szabadnapok kizárólag szükség esetén igényelhetők, az ilyen szabadság átvitele következő évre nem lehetséges.