Kezdhetnek rettegni a magyar melósok: valami elkezdődött, egyre több cég rúgja ki a dolgozóit

Miközben a magyar gazdaság 2023 óta stagnál, idén tavasszal váratlanul érezhető visszaesés indult el a munkaerőpiacon. A KSH adatai szerint áprilisban egyetlen hónap alatt több mint 30 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. A statisztika mögött azonban sokkal összetettebb folyamatok húzódnak meg, amelyek most kezdik igazán elérni a munkavállalókat.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint a cégek egyre kreatívabb módszereket alkalmaznak a létszámcsökkentésre anélkül, hogy hivatalos csoportos leépítést kellene bejelenteniük, és végkielégítéseket fizetnének. Ennek egyik legextrémebb példáját így foglalta össze:

A legextrémebb eset az volt, amikor az egyik cégnél a vezetők azt nézték, hogy a gyárkapun kilépve melyik dolgozó gyújt rá cigarettára. Akik még a parkolóban rágyújtottak, azokat másnap arra hivatkozva rúgták ki, hogy a parkoló is a gyár területéhez tartozik, márpedig cigarettázni a gyár teljes területén csak a dohányzásra kijelölt helyeken szabad. A parkoló pedig nem dohányzásra kijelölt hely.

A szakszervezetek tapasztalatai szerint három lépcsőben zajlik a leépítés: először a kölcsönzött munkaerőt bocsátják el, utána nem hosszabbítják meg a határozott idejű szerződéseket, végül a határozatlan idejű munkavállalókat kezdenek „apróbb szabálysértések” miatt elküldeni.

Először elküldik a bérelt munkaerőt. Másodszor nem hosszabbítják meg a határozott idejű dolgozók szerződéseit. Harmadszor jön az, hogy elkezdik apróságokért kirúgni a határozatlan idejű szerződéssel dolgozókat

- tette hozzá. A gép-, jármű- és fémipar különösen erősen érintett, ahol a keresletcsökkenés, a kínai verseny és a nemzetközi vámfenyegetések egyszerre gyengítik a cégeket. Több nyugati autógyártó is úgy próbál alkalmazkodni, hogy kevesebb, de drágább járművet gyárt, ami kevesebb dolgozót igényel.

A gyártásban mindennapossá vált a műszakok csökkentése, az éjszakai műszakok leállítása, így bár az alapbér nem változik, az alkalmazottak jövedelme jelentősen csökken a kieső pótlékok miatt. Emellett sok helyen a túlórákat sem fizetik ki azonnal, hanem későbbi szabadnapok formájában számolják el.

A gazdasági háttér is kedvezőtlenebb a környező országokhoz képest: míg Lengyelország nagyobb belső piaccal, Csehország pedig diverzifikáltabb szerkezettel bír, Magyarországon a magas infláció és a gyenge forint miatt a jegybank kénytelen magasan tartani az alapkamatot, ami visszafogja a beruházásokat.

A legnagyobb veszélyt jelenleg a fokozódó óvatosság jelenti a háztartások részéről. "Valami történik a felszín alatt, az emberek máshogy érzékelik a helyzetet, mint ahogy az a statisztikából következne" – fogalmaz Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

A cégek egyre nehezebben tudják fenntartani a jelenlegi foglalkoztatást, ha nem javul a gazdasági helyzet.
"Azt a helyzetet, amiben a cégek a növekedés hiánya és a rossz kilátások ellenére munkaerőt tartalékolnak, nehéz hosszú távon fenntartani" - figyelmeztet az elemző, hozzátéve, hogy ez rossz esetben akár újabb recessziót is okozhat.