Húsbavágó hírt kaptak a 40-50 éves magyar dolgozók: ez lett a jussuk ennyi év munka után

Egykor a kreatív gazdaság hajtóerejét jelentették, ma azonban sokan közülük nehezen találják meg a helyüket a digitális világban és a munkaerőpiac új szabályrendszerében. Az 1965 és 1980 között született X generáció tagjai egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe: miközben a fiatalabb munkavállalók és a mesterséges intelligencia fokozatosan új szerepeket töltenek be, tőlük a társadalom gyakran egyszerre várja el, hogy támogassák felnövő gyermekeiket és idősödő szüleiket is. Hogyan jutottunk el idáig?

A kreatív gazdaság álomvilága és a kijózanodás

Az X generáció felnőtté válása egybeesett a kilencvenes évek kreatív gazdasági fellendülésével. Akkoriban a magazinok, a reklámipar, a divat, a zene és a televízió csillogó karriert ígértek – jó fizetésekkel, kreatív szabadsággal, társadalmi státusszal. Egy magazinszerkesztő vagy fotós akár több százezer dollárt is megkereshetett évente, és olyan munkakörnyezetben dolgozott, ahol az ötletek számítottak, nem az Excel-táblák vagy az algoritmusok.

Ma ezek a szakmák gyorsan zsugorodnak – vagy már teljesen eltűntek. A nyomtatott sajtó hanyatlása, a reklámköltések digitalizációja és az AI által kínált olcsó és gyors tartalomgyártás kiszorította a „hagyományos” kreatív munkaerőt. 

AI és digitális bennszülöttek: az új versenytársak

Az X generáció különösen nehéz helyzetben van, mert egy analóg korban szocializálódott, és csak felnőttként találkozott a digitális forradalommal. A közösségi média, a tartalomgyártás, az influenszerkultúra vagy a mesterséges intelligencia alkalmazása már egy másik nyelv, amit sokan közülük nem értenek – vagy nem képesek elsajátítani. Eközben a Z generációs és millenniumi digitális bennszülöttek nemcsak hogy gyorsabban alkalmazkodnak, de gyakran olcsóbbak is. Igaz, egy korábbi interjúnkban részletesen bemutattuk ennek a generációnak a munkaerőpiaci kihívásait is.

Az AI különösen fenyegető a kreatív szektor számára. Szövegírás, képszerkesztés, hang- és videófeldolgozás – mind olyan területek, ahol a gépek gyorsabbak, olcsóbbak és egyre jobb minőséget produkálnak. Az IMF szerint a fejlett országokban a munkahelyek 60%-át fenyegeti az AI-alapú kiváltás veszélye. Nagy-Britanniában akár hárommillió munkahely is megszűnhet emiatt, különösen a magánszektorban.

A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatalomátvételéről (és sok másról) nemrég készítettünk interjút Rab Árpád jövőkutatóval.

Pénzügyi padlón

Sokan azt gondolják, hogy az X generáció legalább anyagilag jól áll: saját házuk van, stabil jövedelmük, vagyonuk. A valóság viszont árnyaltabb.

Ha megnézzük, mikor kezd el egy ember keresete igazán emelkedni, az jellemzően a 30-as, 40-es évekre tehető. Csakhogy az X generáció pont ekkor találta magát szembe a 2008-as világgazdasági válsággal. A bérnövekedés gyakorlatilag leállt, a gazdasági lehetőségek beszűkültek.

Az Egyesült Államokban például a 2008–2011 közötti időszakban tömeges lakáseladások zajlottak, és ezek főként az X generációt sújtották. Emiatt rengetegen veszítették el az otthonukat, vagy soha nem is jutottak fel a lakáspiaci létrára. Ma az idősebb milleniálok nagyobb arányban birtokolnak saját lakást, mint az X generáció ugyanilyen korban.

Kettős teher: szendvicsgeneráció nyomás alatt

A mai negyvenes-ötvenes éveikben járó X generáció különösen nehéz helyzetben van a társadalmi elvárások miatt is. Sokan közülük későn vállaltak gyereket, így most egyetemista gyermekeik taníttatásáról kell gondoskodniuk – miközben szüleik már idősotthoni vagy kórházi ellátásra szorulnak. Eközben saját nyugdíjuk is veszélyben van: az új kutatások szerint az X generáció tagjai a legkevésbé felkészültek a nyugdíjas évekre. Sokan közülük nem férnek hozzá a régi, kedvező nyugdíjrendszerekhez, és megtakarításaik is elmaradnak az elvárt szinttől.

Ez nemcsak pénzügyi, hanem identitásválságot is eredményez. Az X generáció a „ne adjuk el magunkat” ethoszával nőtt fel – sokan közülük nem hajlottak a technokrata karrierek, a startup-alapítás vagy a platformkapitalizmus felé. Most viszont tanácstalanság, át- vagy pályaváltási kényszer, mentális kimerültség jellemzi őket. Egyre többen választják a „soft” pályákat: coaching, terápiás munkák, jóga, mindfulness – ha máshol nem is, itt még van lehetőség, és kevésbé érződik a digitális nyomás.

A boldogság U-alakú görbéje

Létezik egy pszichológiai elmélet, amit az „élet U-görbéjének” hívnak. A lényege: fiatalként és idősként viszonylag boldogabbak vagyunk, de középkorúként mélypontra süllyedünk. Ezt több tanulmány is alátámasztja. Egy friss Ipsos-felmérés szerint az X generáció tagjainak körülbelül egyharmada vagy nem túl boldog, vagy egyenesen boldogtalan.

Miért? Középkorúként gyakran egyszerre kell gondoskodniuk a gyerekeikről és idősödő szüleikről. Közben egyre több krónikus egészségügyi probléma is megjelenik. Ráadásul sokan ekkor döbbennek rá, hogy már nem fogják elérni azt a karriert, amiről fiatalon álmodoztak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elkészült Magyarország legfrissebb boldogságtérképe: kiderült, hol a legrosszabb élni

A Pénzcentrum év végén futó kutatása szerint idén Somogy, Veszprém és Vas vármegye vezeti a boldogságrangsort.

Mi következik?

A kérdés nem csak az, hogy mihez kezd most az X generáció – hanem az is, hogy a társadalom mit kezd ezzel az egyre inkább kiszoruló réteggel. A munkaerőpiac nemcsak fiatalokat és digitális készségeket igényel, hanem tapasztalatot, rendszerszemléletet és emberi kapcsolatokra épülő tudást is – amiből az X generáció még bőven tudna adni, ha lehetőséget kapna.

Az új korszakban való boldogulás azonban új gondolkodásmódot igényel. Aki képes alkalmazkodni, tanulni, átképezni magát – például technikusi, oktatási, egészségügyi vagy szociális területekre –, még megtalálhatja a helyét. De ehhez rendszerszintű támogatásra, célzott képzésekre és főleg társadalmi elismerésre is szükség lenne. Az X generáció nem tűnt el – de ha továbbra is figyelmen kívül hagyjuk, valóban eltűnhet. És vele együtt az a köztes kapocs is, ami a digitális jövőt az emberi múlttal összekötné.