Ezért hatalmas probléma, hogy munkaalapú társadalmat építünk tudásalapú helyett

Növekedhetünk EU-n kívüli munkavállalók nélkül? A 3. országos foglalkoztatás tapasztalatairól szólt a HR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum konferencia egyik szekciója. Fókuszban az a probléma állt, hogyan tudjuk fenntartani vagy megteremteni Magyarország versenyképességét a globális munkaerőpiacon.

A harmadik országból érkezett munkavállalók helyzetéről beszélt előadásában Kovács Endre, a Prohuman szolgáltatási igazgatója. Mint kifejtette, az ismert demográfiai folyamatok miatt évente nagyjából 30 ezer magyar munkavállalóval kevesebb van a piacon, miközben 15-20 ezer új új munkahely teremtődik az országban. Nagy kérdés, hogy ezeket ki fogja betölteni, ki fogja a termelést és a gazdasági növekedés motorját adni.

Kovács Endre, a Prohuman szolgáltatási igazgatója a HR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum konferencián.

Jelenleg adottnak vesszük, hogy amennyiben szükségünk van rájuk, jönni fognak munkavállalók harmadik országokból, de mint felhívta rá a figyelmet, koránt sem biztos, hogy mindig így lesz.

azért nekünk céges szinteken, sőt országos szinten is nagyon sokat kell még tennünk annak érdekében, hogy a jövőben sikeresen tudjunk külföldi munkavállalókat vonzani Magyarországra.

Kovács Endre szerint most elsősorban kékgalléros munkavállalókból és jellemzően SSC-ben dolgozó szakemberekből van nagy hiány. Budapest ebből a szempontból versenyképes, vonzó hely lehet egy frissen végzett külföldi egyetemistának például, de látni kell, hogy a helyzet folyamatosan változik, és Európánál lassan a Közel-Kelet vonzóbb alternatíva, főleg az egészségügyi dolgozóknak: nyilván jóval magasabb fizetésért, mint amit Európa nyújtani tud. 

Európa sármja ma még adott, de nem biztos, hogy ez hosszú távon fenn is tudjuk tartani.

Kinek kellünk? Így működik a a munkavállalók behozatala

Az előadást követő panelbezsélgetésben tovább boncolgatták a résztvevők a fenti problémakört: először a külső, eleve adott tényezőket mutatták be.

Dr. Óváry-Papp Nóra, a Baker McKenzie vezető ügyvédje a nemrég megváltozott idegenrendészeti szabályokról beszélt:

Szigorodtak a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos szabályok, aminek elsődleges célja, hogy a magyar munkaerőt a lehető legjobban kiaknázzuk, és akkor vegyünk igénybe külföldi munkavállalót, ha az elengedhetetlenül szükséges.

Mint kifejtette, kevesen tudják, de bűncselekmény, harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása, erre nagyon oda kell figyelni, hiszen munkavédelmi és idegenrendészeti bírságokon túl akár börtönbüntetéssel is büntethető.

Szőcs László, a BP HR igazgatója, Dr. Óváry-Papp Nóra, a Baker McKenzie vezető ügyvédje és a beszélgetés moderátora, Kovács Endre, a Prohuman szolgáltatási igazgatója a HR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum konferencián.

Az SSC-k gyakorlatilag elképzelhetetlenek külföldi munkavállalók nélkül, már csak a tevékenységi körükből adódóan is: a szolgáltatóközpontok elsöprő részének különböző nyelveken kell szolgáltatnia – mondta el a beszélgetés másik résztvevője, Szőcs László, a BP HR igazgatója. Megtudtuk, hogy a   szigorítás őket is masszívan érintette, értetlenül álltak előtte, hiszen szerinte az új jogszabály elsősorban arról szól, hogy központilag ellehetetlenítsék a hosszú távú letelepedését egy külföldi munkavállalónak.

Ugyanakkor azok, akikkel mi dolgozunk, diplomások, így egy olyan tudást hoznak be az országba, ami valamiért nincsen meg itt helyben, vagy nincs annyi belőle, mint amennyi kellene.

Magyarország megítélése egy külföldi munkavállaló szempontjából elég vegyes, európait nem nagyon lehet bevonzani: a gazdaság állapota nem a legmegfelelőbb most erre, de a forint ingadozása sem vonzó, ahogy az inflációnál sokkal lassabb mértékben növekvő bérek sem.Egy Európán kívülinek viszont még valamennyire vonzó lehet az EU tagságunk. De hozzátette:

én azt egyre inkább egy városi legendának érzem, hogy Magyarország vagy Budapest önmagában véve bármiféle versenyelőnyt jelentene mondjuk Lengyelországgal, Romániával vagy Szlovákiával szemben, hogy így Európa gazdagabb részei felé már el se kalandozzunk.

De, ami még csökkenti a vonzó erőnket, hogy a családegyesítés és a huzamos letelepedés lehetősége gyakorlatilag a nullára csökkent, illetve 2025. január 1-től szükség lesz egy magyar nyelvű kulturális vizsgára, ami egy minimális magyar nyelvtudást, a magyar történelem, a magyar kultúra ismeretét is szükségessé teszi.

Az, hogy a munkaalapú társadalmat építünk 2024-2025-ben a tudásalapú társadalom helyett, és ezt hangosan kimondjuk és deklaráljuk, az egy elég markáns irány. Ugyanakkor ha megnézzük azt, hogy egy 70 évig a Szovjetunió részeként működő balti államok hol tartanak ma, és hol tartunk mi, akik 2004-ben éltanulóként léptünk be az EU-ba, kiderülhet, hogy van más út is. Így látja a helyzetet:

Nézzük meg, hány darab unikornis van Magyarországon, és hány darab unikornis született a balti államokban! Azt gondolom, hogy a hosszú távon kifizetődő stratégia inkább a tudás környékén keresendő, mint mondjuk az összeszerelő üzemek táján.