Nagyon fontos hír jött a magyar minimálbérről: milliókat érint, erre fel kell készülni

A Bankmonitor azt írja: éjszaka megjelent egy NGM rendelet tervezete, ami a minimálbér és bérminimum meghatározásának folyamatával, alapelveivel kapcsolatos dolgokat tisztáz. A jogszabály egyik célja, hogy egy európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültessen a magyar gyakorlatba. Magában a tervezetben azonban szerepel egy olyan rész is, ami a minimálbér és bérminimum összegének meghatározásával kapcsolatos:

„A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megfelelőségére vonatkozó értékeléshez használt indikatív referenciaérték, amelynek elérésére a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének megállapításakor törekedni kell, a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző egy év rendelkezésre álló adatai alapján számított rendszeres bruttó átlagkereset 50 százaléka.”

Ez alapján törekedni kell arra, hogy a minimálbér és bérminimum elérje az előző év adatai alapján a bruttó átlagkeresetnek legalább a felét. Ez a törekvés egybe esik korábban napvilágot hírekkel. A Bankmonitor szakértői kiszámolták, ha jelenleg érvényben lenne ez a szabály, akkor hova emelkedhetne a minimálbér. A KSH utoljára a 2024. júliusi átlagbért publikálta. Az akkori rendszeres, bónusz és egyéb juttatások nélküli bruttó átlagbér 602 200 Ft volt. Ennek a fele, 301 100 Ft lehetne ezen számítás alapján a minimálbér alsó szintje. Ez a jelenlegi állapothoz képest 12,85%-os emelést jelentene. (Ez a szám nincs is olyan messze az NGM által korábban kalkulált 12%-os emeléstől.)

Azt mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a tervezet szövegét szigorúan véve az elmúlt év adataiból kellene kiindulni. 2023. augusztus és 2024. július közötti béradatok átlaga alapján pedig már egy érdemben kisebb 288 617 Ft-os minimálbért kapnánk. Nagyon fontos tehát, hogy pontosan hogyan fogják alkalmazni hosszú távon ezt a kitételt.

Érdekesség, hogy a minimálbér és a bérminimum értékének meghatározásához azonos küszöbértéket, referenciaszámot használ a jogszabály, ez arra enged következtetni, hogy középtávon a két bérszintet valóban összeolvasztanák. Erre azonban egy lépésben biztos, hogy nem lesz lehetőség, hiszen jelenleg igen jelentős a különbség a két bérszint között.

A Bankmonitor szakértői kihangsúlyozzák, hogy a jogszabály szövege alapján a fent leírt elv nem kötelező érvényű. A feleknek "csupán" törekednie kell arra, hogy a minimálbér elérje az átlagbér felét. Jó eséllyel extrém gazdasági helyzetben ettől a kéréstől el lehetne térni.