Kiderült: ennyi szabadnappal gazdálkodhatnak az uniós és a magyar dolgozók

Régóta vizsgálják a szabadság és a munka termelékenysége közti összefüggéseket a világon. A tanulmányok kimutatták, hogy a munkaerőpiaci hatékonyság, a humán tőke, vagyis a munkavállalók teljesítménye, termelékenysége nagymértékben függ a pihenésre, feltöltődésre fordítható időtől, annak mennyiségétől és minőségétől egyaránt. A pihenés bizonyítottan javítja a mentális és a fizikai egészséget, növeli a hatékonyságot és a teljesítményt is ezáltal pedig a teljes gazdaságra, annak növekedésére pozitív hatással van.

A betegszabadságot, a szülési szabadságot és a szülői szabadságot a fizetett éves szabadságtól külön számítják a legtöbb országban. Szülési és szülői (anyasági és apasági) szabadság időtartamát tekintve az OECD által vizsgált országok közül a leghosszabb szülési és szülői szabadságot Szlovákiában biztosítják (164 hét), őket Finnország (161 hét) és Magyarország (160 hét) követi.

Ami a kötelező állami, munkaszüneti „piros betűs” ünnepeket illeti, az Európai Unió átlagában évente 11,7 ilyen nap van. Legtöbb, 15 nap egy évben, Lettországban, Litvániában és Szlovákiában van.

Legkevesebb EU-n belül pedig Görögországban (évi 6 nap). Magyarországon 11 kötelező munkaszüneti nap van egy évben, amikor a munkavállalók az éves fizetett szabadságon felül pihenhetnek.